A doktori iskolai szervezett képzés 1. képzési és kutatási (1-4. félév), valamint 2. kutatási és disszertációs (5-8. félév) szakaszból áll. A doktori iskola a képzési és kutatási szakaszban általánosan kötelező, programspecifikus és szabadon választható kurzusok/tanegységek elvégzését írja elő. Az összesen kötelező minimális, elméleti kurzusok elvégzésével megszerzendő kreditszám 25, a félévenként megszerzendő minimális kreditszám 30. Az általánosan kötelező kurzusokat illetve a hozzá tartozó vizsgákat a következő alprogramokból kell elvégezni:

 

Metafizika (MET)

Etika és társadalomfilozófia (ET)

Művészetfilozófia/Esztétika (ESZ)

 

Az általánosan kötelező kurzusok között ezeken felül minden alprogramon kötelezően elvégzendő egy Kutatásmódszertan (KM) és egy Műhelyszeminárium (MSZ). Az általánosan kötelező és programspecifikus illetve szabadon választható kurzusok megoszlása a következő. Az összes kurzusból legalább 5 kurzust a Filozófia Tanszékről kell felvennie a doktoranduszoknak, a maradék 2 kurzus elvégezhető az SZTE-n meghirdetett egyéb doktori kurzusokból illetve más egyetemeken meghirdetett doktori szintű kurzusokból. Minden, a Filozófia Tanszéken kívül felvenni szándékozott kurzust előzetesen jóvá kell hagyatni a témavezetővel.

 

Az általánosan kötelező és programspecifikus illetve szabadon választható kurzusok elvégzésének rendjét mindkét szakaszban a Kredittáblázat részletezi.

 

A kutatói tevékenység (mindkét szakaszban) egyéni kutatásból (könyvtári munka, szakirodalom feldolgozás, jegyzetelés, forráskutatás, stb.) (KM), kutatási jelentésekből (KJ), valamint konferenciákon való részvételből és publikációkból áll. Az egyéni kutatást, valamint a választható teljesítéseket (publikáció, konferencia, oktatás) minden félévben a témavezetővel kell elismertetni.

 

A doktorandusznak minden félévben le kell adnia egy írásbeli kutatási beszámolót (terjedelme kb. 3-4 oldal) a Doktori Iskola Tanácsa és a témavezető számára, mely a félév során elvégzett szakmai munkát, kutatási eredményeket ismerteti, és beszámol a választható teljesítésekről (konferencia, publikáció, oktatás) vagy egyéb szakmai munkáról (folyóirat szerkesztés, konferencia szervezés, stb.). A doktorandusz a kutatócsoport előtt minden második félévben nyilvános szóbeli Kutatócsoporti beszámolón (KCSB) vesz részt, melyen ismerteti kutatásai és a disszertáció alakulását, és segítő jellegű szakmai visszajelzéseket kap a koncepcióra, argumentációra, szakirodalom felhasználásra, stb. vonatkozóan. A beszámolót a témavezető ismeri el.

 

A képzési és kutatási szakaszt komplex vizsga zárja le (KOMP), melynek részleteit az SZTE Doktori Szabályzata (V. fejezet) tartalmazza. A kutatási és disszertációs szakaszban (5-8. félév) látogatandó kurzusok nincsenek, a jelölt a témavezetővel folytatott rendszeres konzultációk és egyéni kutatásai keretében disszertációját készíti, félévenként kutatócsoporti beszámolók keretében ismerteti disszertációja alakulását, és szabadon választható teljesítéseket (konferencia, publikáció, oktatás) abszolvál.

 

A disszertáció benyújtását a kutatócsoport előtt házi védés (munkahelyi vita) előzi meg, lehetőség szerint legalább három hónappal a dolgozat benyújtása előtt. A munkahelyi vitára a késznek szánt disszertáció nyújtandó be, melyet a Doktori Tanács tagjai és egy kijelölt opponens kapnak kézhez. A kijelölt opponens írásban elbírálja és értékeli a dolgozatot, a disszerens a bírálatot a munkahelyi vita lefolytatása előtt kézhez kapja. A munkahelyi vitán a disszerens röviden ismerteti dolgozatát, az opponens felolvassa bírálatát, a disszerens válaszol a bírálatra és a kutatócsoport tagjaitól érkező kérdésekre, észrevételekre. A munkahelyi vitáról jegyzőkönyv készül, melyben a Doktori Tanács a disszertációt 1. benyújtásra javasolja, 2. módosításokkal javasolja, vagy 3. nem javasolja, és az értékelést továbbítja a TDT-hez.  Benyújtásra nem javasolt disszertáció esetén új munkahelyi vitát kell lefolytatni a fent ismertetett rendben. A többi esetben a disszerens a disszertációt módosításokkal (2.) vagy anélkül (1.) benyújthatja.

 

 

Komplex vizsga

 

A hallgatók a 4. félév végén komplex vizsgát tesznek (kredit értéke: 0), melynek abszolválása további tanulmányaik feltétele. A komplex vizsga szabályaira vonatkozóan lásd az SZTE Doktori Szabályzatát (V. fejezet), valamint a MAB erre vonatkozó szabályzását:

 

http://www.u-szeged.hu/dokint/dokumentumok/szabalyzatok

 

http://www.doktori.hu/cikk_file/komplex_160415.pdf

 

A Filozófia Doktori Iskola specifikus szabályzása a Doktori Szabályzat V.4. és V.5. pontjaiban foglaltakra vonatkozóan a következő:

 

1. A vizsga elméleti részében a hallgató a Bizottság előtt, azok tagjainak kérdéseire válaszolva számot ad tudásáról az előzetesen kiválasztott általános és specifikus szakterületeken. A tárgyakat (egy általános és egy specifikus tárgy) minden hallgató számára egyedileg a Doktori Iskola Tanácsa választja ki a komplex vizsga félévének elején, a hallgató témavezetőjével egyeztetve. A tárgyak listája a következő:

 

Általános témakörök:

 

Alkalmazott filozófia

Analitikus filozófia

Analitikus elmefilozófia

Egzisztencializmus

Fenomenológia

Görög filozófiatörténet

Hermeneutika

Középkori filozófiatörténet

Metafizika

Német idealizmus

Nyelvfilozófia

Újkori filozófiatörténet

Platón filozófiája

Történelemfilozófia

Valláselmélet

Vallásfilozófia

A misztika filozófiája

20. századi kultúraelméletek

20. századi valláselméletek

20. századi művészetelméletek

20. századi esztétikai elméletek

20. századi politikai elméletek

20. századi etikák

20. századi antropológiai elméletek

20. századi ismeretelmélet

 

 

Specifikus témakörök:

 

A kutatási tématerület kultúraelméleti vonatkozásai

A kutatási tématerület valláselméleti vonatkozásai

A kutatási tématerület társadalomelméleti vonatkozásai

A kutatási tématerület művészetfilozófiai vonatkozásai

A kutatási tématerület episztemológiai vonatkozásai

A kutatási tématerület etikai vonatkozásai

A kutatási tématerület politika filozófiai vonatkozásai

A kutatási tématerület hermeneutikai vonatkozásai

A kutatási tématerület fenomenológiai vonatkozásai

A kvália probléma naturalizálási törekvései

Kortárs misztikus tapasztalatok és szekularizáció

Az erőszak filozófiája

Rítuselmélet

Vallás és erőszak

 

2. A vizsga disszertációs részében a hallgató szabad előadásban (prezentáció is lehet) bemutatja disszertációja témakörét, problémafelvetését, ismerteti a dolgozat koncepciójának, megközelítésének újdonságait a vonatkozó szakirodalom fényében, felvázolja kutatómunkájának eredményeit (hivatkozva esetleg a meglévő publikációkra is) a disszertáció szerkezetének megfelelő felosztásban, bemutatja a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét és a disszertáció elkészítésének ütemezését. A Bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a kutatás eredményeivel és a disszertációval kapcsolatban, majd értékelik az elvégzett kutatómunkát és felmérik, hogy a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető-e a disszertáció sikeres befejezése.

 

3. A témavezető a komplex vizsga előtt írásban értékeli a hallgató elvégzett kutatómunkáját, és állást foglal a disszertáció koncepciójának, módszertanának, szakirodalom kezelésének, stb. plauzibilitását illetően, valamint arra vonatkozóan, hogy valószínűsíthető-e a disszertáció határidőre történő elkészítése. Az írásbeli véleményt eljuttatja a Bizottsághoz és a Doktori Iskola Tanácsához.

 

 

 

A Filozófia Doktori Iskola követelménye a publikációkra vonatkozóan

 

A védésre bocsátás előfeltétele (mind képzésben részt vett hallgatók, mind egyéni felkészülők esetében), hogy a jelöltnek legalább 5 megjelent publikációval kell rendelkeznie, melyek hazai országos vagy nemzetközi folyóiratban jelentek meg. A publikáció ezen túlmenően lehet elismert kiadónál megjelent könyv, illetve könyvfejezet.

 

A Filozófia Doktori Iskola követelménye a nyelvtudás tekintetében

 

A védésre bocsátás feltétele, hogy a jelölt egy második világnyelvből (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz) legalább középfokú (A vagy B típusú, írásbeli vagy szóbeli) államilag elismert nyelvvizsgával – vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal – rendelkezzen. Felsőfokú C típusú nyelvvizsga mellé egy másik nyelvből alapfokú (A vagy B típusú) nyelvvizsga szükséges. Felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga mellé egy középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga szükséges. Ókori témák esetében a felvételihez szükséges középfokú nyelvvizsga mellett meglévő államilag elismert középfokú ógörög vagy latin nyelvvizsga kiváltja a második nyelvvizsgát.