Tabula Gratulatoria
Lectori Salutem
Claudio MAGRIS: A József
Giampaolo BORGHELLO: Una testimonianza
Mauro CAPUTO: Ricordo di Giorgio Pressburger
Péter SÁRKÖZY: Árkádia Magyarországon [L’Arcadia in Ungheria]
Gian Paolo MARCHI: Gli occhi della storia. Alcune questioni di cronologia e geografia nell’opera di Giovanni Verga
Antonello Folco BIAGINI: Un italiano nell’Ungheria di Béla Kun
Giovanna MOTTA: Moda, feste, giochi. Società in trasformazione e modelli culturali nell’Europa d’Antico Regime
Diego POLI: Matteo Ricci e la lingua italiana
Cecilia CAMPA: “La novità del sono”. Vere Muse o vere Sirene, ancora sull’armonia delle sfere in Dante
Roberto RUSPANTI: Divagando su Petőfi all’Osteria del Tempo Perso
Giuseppe D’ACUNTO: Acutezza, invenzione e meraviglioso in Vico
Tibor SZABÓ: Valóság és realizmus Dante főművében [Realtà e realismo nell’opera principale di Dante]
Gizella NEMETH, Adriano PAPO: Le incursioni degli scorridori ottomani (akinci) nelle regioni dell’Alto Adriatico
Dante MARIANACCI: La letteratura e la cultura italiana in Ungheria nel primo decennio del XXI secolo
Andrea CARTENY: Il transilvanismo di Miklós Bánffy, eredità storica della Transilvania dualista
Armando NUZZO: Potenza del sermo. Il francescano Gabriele da Volterra, seguace di santa Caterina da Siena, in due lettere di Coluccio Salutati
Kinga DÁVID: Max Nordau és Luigi Pirandello hazugságai. Egy recepció történetéhez [Le menzogne di Max Nordau e Luigi Pirandello. Per una storia della critica]
Norbert MÁTYUS: „A szeretet, ami mozgatja a Napot és a többi csillagot”Az Isteni Színjáték bevezető énekei [“L’amor che move il sole e l’altre stelle”. I canti introduttivi della Divina Commedia]
Eszter DRASKÓCZY: ‟Evasioni dalla realtà”. Temi danteschi nell’arte e negli scritti di Gulácsy
Dénes MÁTYÁS: Az olasz pulp irodalom nyomában [Sulle tracce della letteratura pulp italiana]
Tünde SÜLI: “Da ogne bocca dirompea co’ denti / un peccatore”: un esempio del tema della bocca dell’Inferno e le sue prefigurazioni nella Commedia
Emma MALASPINA: Una rilettura del Sentir messa per un primo confronto tra la linguistica settecentesca e ottocentesca: Cesarotti, Manzoni e Monti
Simona NICOLOSI: Il IV canto dell’Inferno nelle versioni ungheresi di Ferenc Császár, Károly Szász e Mihály Babits
Boglárka BAKAI: „amor mi mosse, che mi fa parlare” – Beatrice szerepe Dante Alighieri poétikájában. Egy kortárs olasz szerzőnő olvasata [“amor mi mosse, che mi fa parlare” – Il ruolo di Beatrice nella poetica dantesca. Una lettura di un’autrice italiana contemporanea]
Mónika Kitti FARKAS: Giacomo Leopardi gondolatai a 19. századi olasz társadalom erkölcsi állapotáról a Discorso sopra lo stato presente dei costumi degl’Italiani című értekezésében [Riflessioni di Giacomo Leopardi sulla condizione morale della società italiana del XIX secolo. Analisi del Discorso sopra lo stato presente dei costumi degl’Italiani]
Lorenzo MARMIROLI: Lajos Zilahy e la nascita del Nuovo Fronte Spirituale (14 aprile 1935)
Gian Paolo BRIZZI: A kereskedő polgárság oktatási modelljei (Olaszország, 15-17. század)
Farkas Mónika Kitti, «Il popolaccio italiano è il più cinico de’ popolacci» Giacomo Leopardi és Silvio Pellico a Risorgimento olasz társadalmának moráljáról
Hanyecz Réka, Diktatúra ábrázolások az olasz disztópia irodalomban
Koncz Réka, Az olasz gyermekirodalom kezdetei a XIX. Században
Kovács Zita, «Fatta l’Italia, fatti anche gli italiani?» - Az irodalom válaszai Olaszország egyesí-tésétől napjainkig
Lorenzo La Nave, L’edizione Toldy-Bajza dell’opera di Kazinczy Eredeti poétai munkái
Matolcsi Balázs, A verbális és nem verbális erőszak mint a fejlődés és a deformáció eszköze Niccolò Ammaniti Ahogy Isten parancsolja című művében
Szilágyi Edina, Az apa ábrázolása Lara Cardella Volevo i pantaloni és Silvia Avallone Acciaio című regényeiben
Zemen Annamária, Ördögök vagy szentek? Nápoly, a csodák városa…
Emma Malaspina, «Abbiamo […] già una ragione che giustifica le violazioni». Uso e grammatica in Manzoni.
Anna Andreini, Ricerca di dottorato sulla diffusione dell’italiano in Ungheria: indagine quantitativa o qualitativa?
Fábián Fruzsina, Az élménypedagógia helye és szerepe a közoktatásban egy kísérleti nyelvtanítási program tükrében
INDICE
LETTERATURA, STORIA, CIVILTÀ
Silvia Ascione, Dalla Penisola alla Tauride: cenni storici sulla presenza italiana in Crimea
Boglárka Bakai, Il tema de "l'altra necessaria" ne L'amica geniale di Elena Ferrante e ne La porta di Magda Szabó
Maria Boghiu, Immagini metaforiche del Danubio nell’opera di Ovidio
Davide Colombo, «La scienza è ormai divenuta internazionale». Il carteggio inedito tra Adolfo Mussafia e Francesco Novati
Lilla Csákvári, Da servile a indipendente: riconquistare il dominio sopra l'identità femminile in Donna in guerra di Dacia Maraini. In bersaglio: il corpo femminile
Kinga Dávid, «Mene tekel upharsin» Echi di Max Nordau nel primo Pirandello
Mónika Kitti Farkas, «Il popolaccio italiano è il più cinico de’ popolacci.» Giacomo Leopardi e Silvio Pellico sulla morale degli italiani nel Risorgimento
Cinzia Franchi, La traduzione della letteratura ungherese antica in Italia
Tímea Kendeh-Kirchknopfné Farkis, La concezione dell’insegnamento della lingua e della cultura italiana nell’educazione delle famiglie aristocratiche ungheresi dei secoli XVII-XVIII
Zorana Kovačević, La Sicilia nella letteratura di viaggio serba del Novecento
Emma Malaspina, Bona/buona: rilettura del Proemio ascoliano da una prospettiva moderna di linguistica manzoniana
Lorenzo Marmiroli, Una descrizione dell’Italia fascista attraverso le pagine de La terza torre (1936) di Antal Szerb
Roberto Gómez Martínez, Fulvio Tomizza e la letteratura di frontiera: il crocevia dove l’Italia, i Balcani e la Mitteleuropa si incontrano
Balázs Matolcsi, Padri e figli nei romanzi di Niccolò Ammaniti
Dénes Mátyás, La narrativa italiana oltre il postmoderno
Paola Navone, «Il ponderoso tema e l’omero mortal»: Maria Chiţiu, Adolfo Mussafia e una traduzione dantesca
Gizella Nemeth - Adriano Papo, Storiografi ed eruditi italiani in Ungheria e in Transilvania nel XVI sec.
Simona Nicolosi, Beccaria in Ungheria. La prima traduzione in ungherese del Dei delitti e delle pene: Ferenc Császár e le scelte linguistiche e sintattiche nel quadro storico e culturale della prima metà del XIX secolo
László Pete, A caccia di briganti in terra di Basilicata. Il capitano Achill Gelich tra briganti e manutengoli
Andrea Rényi, La fortuna della letteratura ungherese ebraica in Italia. Da I ragazzi della via Pál di Ferenc Molnár a Emicrania di Tamás Gyurkovics
Maria Isabella Rinaldi, È così che scrivete: D’Annunzio e Pirandello agli occhi di Karinthy
Alessandro Rosselli, Su alcuni film italiani dell’epoca fascista usciti nell’Ungheria di Miklós Horthy (1939-1943)
Nóra Sediánszky, Il sognatore de sogni, romanzo di János Asbóth, scrittore e giornalista ungherese dell’Ottocento, e l’immagine di Venezia tra i viaggiatori ungheresi
Tamara Török, Le influenze italiane negli edifici teatrali e nella scenografia dal Seicento all’Ottocento in Europa Centrale
Anna Tüskés, Opere italiane nella biblioteca delle famiglie Károlyi e Festetics alla fine del Settecento
Éva Vígh, Un maestro veneziano dell’ut pictura poesis: Giovan Mario Verdizzotti
LINGUA, TRADUTTOLOGIA, GLOTTODIDATTICA
Anna Andreini, L’insegnamento dell’italiano L2 in Ungheria, dalla caduta del muro di Berlino ad oggi
Anna Godzich, Fraseodidattica nel contesto universitario: uno strumento di educazione linguistica e interculturale
Zoltán Horváth, Teletandem: una nuova forma di apprendimento linguistico
Gabriele Italiano, La traduzione tecnica e il linguaggio militare: un approccio comparativo
Gergely Kadvány, I nomi di professione al femminile: arbitro, assessore oppure arbitra, assessora? Una questione di morfologia o di politica linguistica?
Edit Rózsavölgyi, Nuove prospettive di ricerca nell’ambito della tipologia linguistica
Eszter Sermann, Terminologia legata al covid-19 nella banca dati terminologica bistro
Andrea Zentainé Kollár, Insegnare italiano in Ungheria. La prospettiva dei docenti
Anja Zorman, Visibilità femminile nei nomi di cariche e di professioni in italiano L2 sul litorale sloveno
Bakai Boglárka, A karkötő mint identitásteremtő tárgy Giovanna történetében (Elena Ferrante A felnőttek hazug élete című regényéről)
Csákvári Lilla, Ha a csend beszélni tudna. A bántalmazás (szép)irodalmi reprezentációja – Dacia Maraini Rabolt szerelem című kötete mint kortárs női traumairodalom
Farkas Mónika Kitti, A mi, az ők és a társadalmi szégyenérzet. Az olasz nemzeti identitás vonatkozásai Massimo d’Azeglio Ettore Fieramosca című regényének karakterábrázolásában
Emma Malaspina, Perché un Manzoni linguista?
Anna Andreini, Diffusione dell’italiano nel mondo: ricerche precedenti e cause del nuovo assetto linguistico; parallelismo sugli effetti della crisi economica 2008/9 nel Nord America e nell’Europa dell’est e la Caduta del Muro di Berlino
Kadvány Gergely, La formazione dell’articolo determinativo dal latino all’italiano
Kovács Zita, Mantovai és modenai hercegek kapcsolatai a Magyar Királysággal a 16-17. században. I. Vincenzo Gonzaga mantovai herceg szerepe Kanizsa 1601. évi ostromában
Bacsur Fanni, Kiss Ágnes, Palotás Gyöngyi, Autentikus szövegek felhasználása az olasz mint idegen nyelv tanításában: egy didaktikai javaslat bemutatása az Un uomo noioso című szövegen keresztül
TARTALOM
Pál József, Előszó
Gabriele La Posta, Köszöntő
Szerkeztői előszó
KÖLTÉSZET, JOG ÉS FILOZÓFIA DANTE MŰVEIBEN
Hoffmann Béla, Vergilius és Beatrice megszólalásának (Pokol I 76–78. és a Purgatórium XXX 73–75.) ironikus attitűdjéről, jelentésgeneráló szerepéről és a két hegy természetéről
Mátyus Norbert, Kik vannak a Pokol legmélyén?
Horváth Kornélia, A Vita Nuova műfajpoétikai aspektusból
Kaposi Márton, Dante allegóriafelfogása
Borbély Gábor, A gondolkodó lélek mint az organizmus része: Dante és Aquinói Tamás (Purgatórium XXV 61–66.)
Molnár Máté, Dante és Dubois. Az univerzális császárság két koncepciója
Hörcher Ferenc, Egyeduralmi rezsim és republikánus nyelvezet – Dante Az egyeduralom (Monarchia) című művéről
DANTE ÉS AZ IRODALOM
Benyik György, Dante és a Biblia
Süli Tünde, „A csalásnak ez a ronda képe” és a szörnyek, akik „leveleit legelve okoznak kínt neki”: Geryon és a hárpiák dantei értelmezése
Fabiny Tibor, Dante és Milton figurális szimbolizmusa
Kovács Árpád, Dante és az orosz irodalom (Néhány olvasat margójára)
Sárközy Péter, Dante-fordítások és Isteni Színjáték-kommentárok Szász Károlytól máig
Szénási Zoltán, Költői utazás a Poklon és a Purgatóriumon keresztül. Szerkezeti párhuzamok Babits Mihály Nyugtalanság völgye című kötete és Dante Isteni színjátéka között
Várkonyi Borbála, „Üres utcák rideg labirintusa...” Dantisztikai közelítések Krasznahorkai Az urgai fogoly című művéhez
DANTE MŰVÉSZI ÉS TUDOMÁNYOS RECEPCIÓJA
Vígh Éva, Dante gesztusnyelvének barokk kori olvasata (Giovanni Bonifacio A jelek művészete című értekezésében)
Tombi Beáta, Dante-citátumok a Seicento tudományos szövegeiben
Kelemen János, Schelling felfedezi Dantét
Valastyán Tamás, „Önmagától és azonnal” Idea és nyelv viszonya Danténál és Novalisnál
Tóth-Izsó Zsuzsanna, „Teljes mélységében és egész magasságában” Giovanni Papini értelmezése Dante poétikájáról
DANTE ÉS MAGYARORSZÁG
Prokopp Mária, A dantei Paradiso hatása Vitéz János esztergomi Studiolójának freskódíszére
Király Erzsébet, „Lélekcsere és mássá levés”. Dante-álarcok nyomában
Csantavéri Júlia, Szerepek és színek: két Pokol-adaptáció a Kádár-korszakban
Barna Gábor, A Szent István Akadémia és a „Dante 600”
Rosta István, Prohászka Ottokár akadémiai székfoglalója Dantéról
Pál József, Dante 1921 Magyarországán: politika és vallás
TARTALOM
Péter Rácz: Köszöntő / Saluto
Eszter Sermann: Módszertani bevezető / Indicazioni sulla metodologia
Lorenzo Marmiroli: Nota del curatore dei Seminari di traduzione / A műfordítói szemináriumok szervezőjének előszava
SEMINARIO MEDITERRANEO APRILE 2017
Darvasi László: Csókok története/Storia dei baci (trad. di D. Bimbó, J. Ferencz, E. Godó, O. Jenei, L. Marmiroli, E. Sermann)
Szív Ernő: A kerekpározás dicsérete/Lode al pedalare (trad. di D. Bimbó, J. Ferencz, E. Godó, O. Jenei, L. Marmiroli)
SEMINARIO MEDITERRANEO APRILE 2018
Spiró György: Az ok/Il motivo (trad. di M.S. Amatizi, A. Brogioni, N. De Feo, E. Giliberti, E. Sermann)
Spiró György: Történet/Una storia (trad. di Zs. Balta, L. Marmiroli, E. Sermann, B. Tekse)
Spiró György: Ahány nyelv/De linguis non est (trad. di Zs. Balta, L. Marmiroli, E. Sermann, B. Tekse)
SEMINARIO SAPIENZA MAGGIO 2018
Spiró György: Történet/Storia (trad. di M.S. Amatizi, A. Brogioni, N. De Feo, E. Giliberti, C. Tatasciore)
Spiró György: Ahány nyelv/Per quante lingue (trad. di M.S. Amatizi, A. Brogioni, F. Ciccariello, N. De Feo , E. Giliberti)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: Emeletes Zsuzsi/Susi dei Piani (trad. di A. Dipierro, A. Herédi, C. Tatasciore, V. Trasolini)/Zsuzsi la Spilungona (trad. di F. Ciccariello, C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: A pizzafutár/Il fattorino (trad. di F. Ciccariello, C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: A kertész/Il giardiniere (trad. di A. Dipierro, A. Herédi, L. Marmiroli, V. Trasolini)/Il giardiniere (trad. di F. Ciccariello, C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori )
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: A hídépitő mester/Il mastro costruttore di ponti inglese (trad. di A. Dipierro, A. Herédi, L. Marmiroli, V. Trasolini)/Il mastro inglese costruttore di ponti (trad. di F. Ciccariello, C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: A finom orrú ember/L’uomo dall’olfatto straordinario (trad. di A. Dipierro, A. Herédi, L. Marmiroli, V. Trasolini)/L’uomo dal naso fine (trad. di F. Ciccariello, C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: A fotográfus/Il fotografo (trad. di A. Dipierro, A. Herédi, L. Marmiroli, V. Trasolini)/Il fotografo (trad. di C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori, C. Tatasciore)
Mosonyi Aliz: Magyarmesék: Az ember, aki tudott röpülni/L’uomo che sapeva volare (trad. di C. De Cristofaro, E. Dudás, G. Italiano, S. Mandatori, C. Tatasciore)
SEMINARIO ITALIANO NOVEMBRE 2018
Arany János: Dante/Dante (trad. di E. Dudás, P. Gogolák, L. Marmiroli, E. Sermann)/Dante (trad. di N. De Feo, J. Kecskés, B. Lővei, M. Szunyog)/Dante (trad. di E. Giliberti, A. Herédi, D. Kopász)
Arany János: Az idők/Il tempo (trad. di N. De Feo, P. Gogolák, A. Herédi)/L’era (trad. di E. Dudás, E. Giliberti, J. Kecskés)/I tempi (trad. di D. Kopász, B. Lővei, L. Marmiroli)
Arany János: Civilizáció/Civilità (trad. di N. De Feo, P. Gogolák, A. Herédi)/Civilità (trad. di E. Dudás, E. Giliberti, J. Kecskés)/Civilità (trad. di D. Kopász, B. Lővei, L. Marmiroli)
Arany János: Az “öreg” házról…/Dalla casa “anziana”… (trad. di N. De Feo, P. Gogolák, A. Herédi)
Dalla “vecchia” casa… (trad. di E. Dudás, E. Giliberti, J. Kecskés)/Sulla casa “anziana”… (trad. di D. Kopász, B. Lővei, L. Marmiroli)
Arany János: Mi vagyok én?/Chi sono io? (trad. di N. De Feo, P. Gogolák, A. Herédi)/Cosa sono io? (trad. di E. Dudás, E. Giliberti, J. Kecskés)/Cosa sono io? (trad. di D. Kopász, B. Lővei, L. Marmiroli)
Arany János: Sejtelem/Presagio (trad. di N. De Feo, P. Gogolák, A. Herédi)/Il presagio (trad. di E. Dudás, E. Giliberti, J. Kecskés)/Presentimento (trad. di D. Kopász, B. Lővei, L. Marmiroli)
SEMINARIO MEDITERRANEO APRILE 2019
Arany János: Fülemile/L’usignolo (trad. di Zs. Balta, A.M. Cutrupia, B. Medgyesi, L. Marmiroli, C. Mirabile)
SEMINARIO ITALIANO NOVEMBRE 2019
Csáth Géza: Az Albiróek, capp. I-II / Il vice procuratore e sua moglie, capp. I-II (trad. di, A.M. Cutrupia, N. De Feo, J. Pamuk, E. Sermann)
Csáth Géza: Az Albiróek, capp. III-IV / Il vice procuratore e sua moglie, capp. III-IV (trad. di E. Giliberti, J. Kecskés, A. Ostrifate, N. Tápai)
Csáth Géza: Az Albiróek, capp. V-VI / Il vice procuratore e sua moglie, capp. V-VI (trad. di I. Falone, N. Lengyel, L. Marmiroli, N. Péter, A. Rizzo)
SEMINARIO ITALIANO FEBBRAIO 2020
Papp-Zakor Ilka: Gyógyítók (da: Angyalvacsora) /I guaritori (trad. di J. Kecskés)
Papp-Zakor Ilka: Kökörcsin (da: Angyalvacsora) / Pulsatilla (trad. di V. Czakó)
Papp-Zakor Ilka: Hélium (da: Angyalvacsora) / Elio (trad. di N. Tápai)
SEMINARIO ITALIANO ONLINE AGOSTO 2020
Czakó Zsófia: Elvisznek az oroszok (da: Nagypénteken nem illik kertészkedni) / I russi mi portano via (trad. di S. Nicolosi, E. Sermann)
Fehér Boldizsár: Vak majom, capp. I-II / La scimmia (trad. di N. Csáti, M. I. Rinaldi)
Horváth Imre, A kicsi embere, capp. I-II / Il piccolo (trad. di L. La Nave, E. Pavanello)
Mán-Várhegyi Réka, Mágneshegy, capp. I-II / Picco magnetico (trad. di V. Czakó, F. De Felice)
Szerk. Dávid Kinga, Zentainé Kollár Andrea
Bakai Boglárka, A nő négyszer. Tükrödések Elena Ferrante regényeiben
Farkas Mónika Kitti, "Fare gli italiani" A nemzeti identitással kapcsolatos reflexiók a Risorgimento memoárirodalmából
Limpek Ágnes, Látva és láttatva lenni Amara Lakhous: Scontro di civiltà per un ascensore a piazza Vittorio című regényében
Minárovics Réka, „Caro Giacomo!” Széljegyzetek Alessandro D’Avenia L'arte di essere fragili – come Leopardi può salvarti la vita című könyvéhez
Kadvány Gergely, Az Itinerarium Egeriae jelentősége a vulgáris latin vizsgálatában
Pajti Andrea, Identità linguistica e culturale di alcuni adolescenti sardi. Primi risultati di un’indagine sociolinguistica
Takács Klára, Alcuni aspetti del bilinguismo italiano-tedesco a Merano
Czakó Viktória, Dialektális elemek fordítása a Mamma Róma és a Ne légy rossz című filmek magyar szinkronjában
Kucsora Szintia, A nyelvi agresszió verbális megnyilvánulásainak fordítása a Baby című olasz sorozat feliratában
Dávid Kinga, Svevo e Saba: sul limite tra comprensione e incomprensione
Zentainé Kollár Andrea, Language Rights and Minority Education in Italy
Zoltán Hódi, Nyelv és dialektus kapcsolata napjaink Olaszországában, avagy olasz szociolingvisztika magyar szemmel
Pajti Andrea, Nyelvi jogok és iskola. Az itáliai őshonos kisebbségek oktatási programjainak sajátosságai a megváltozott törvényi szabályozást követő első évtizedben (1999-2010)
Csenki Natasa, „A hangköltészet táncol, íze van, formája van”. A hangköltészet Olaszországban
Dudás Réka, Egy magányos alak a kortárs olasz irodalomban : Alessandro Baricco
Farkas Mónika Kitti, „Olvasóim elképzelhetik….” – Elbeszélői kiszólások Ippolito Nievo Egy olasz vallomásai című regényében
Csákvári Lilla, A kettéfűrészelt apa találkozása a sporttal – A magyarórákon alkalmazható irodalomterápia lehetőségei és egy esettanulmány
Minárovics Réka, Intervista fittizia ad Alessandro D’Avenia – un’ipotesi di lavoro un po’ fuori chiave, ovvero domande che farei allo scrittore se fosse qui con me mentre medito sul suo libro “L’arte di essere fragili - Come Leopardi può salvarti la vita?”
Szerk. Dávid Kinga, Zentainé Kollár Andrea
Bakai Boglárka, „...a történelmi periódus természetes módon avatkozott bele a karakterek gesztusaiba, gondolataiba és életdöntéseibe” Elena Ferrante Nápolyi regények című tetralógiájáról
Csenki Natasa, „Az értelmi olvashatóság határain túl” - Arrigo Lora-Totino művészete
Dudás Réka, Meséld újra! – A jegyesek. Az értelmezés horizontjainak változása Eco átiratában
Farkas Mónika, Források nyomában. Mérlegen a szegedi várbörtön olasz foglyaival kapcsolatos levéltári kutatások jelenlegi eredményei
Dobó Ajsa, Középiskolások nyelvtanulási motivációi egy kérdőíves felmérés tükrében
Kelemen János, A bűnök osztályozásának antik és középkori forrásai az isteni színjátékban
Pál József, Lucifer magányossága. A gonosz színrevitelének keresztény forrásairól
Kaposi Márton, A szerelem új arculatának és sokoldalú képének megalapozása dante költészetében
Pál József, Dante és a pápák
Vígh Éva, A dantei „dupla lény”. A griffmadár olvasata a közép- és újkor olasz irodalmában
LauraPasquini, Fonti iconografiche della Commedia
Prokopp Mária, A Divina Commedia képi forrásai és hatása a magyar királyság képzőművészeti ábrázolásaira a xiv–xv. században
Fried István, Esszé j. W. Goethe Dante-értelmezéseiről
Mátyus Norbert, Babits és az Isteni Színjáték-fordítás forrásai
Király Erzsébet, „Paolo és Francesca”. Dante hatása a magyar századforduló művészeti gondolkodására
Gosztonyi Ferenc, Fülep Lajos Dantéja
Kaczmarczyk Adrienne, „Vexilla regis prodeunt”. Költészet és zene bensőbb kapcsolata a ante-szimfónia inferno-tételében képmellékletek
Szerk. Molnár Annamária, Ótott Noémi, Pál József
Pál József, „Tristo è quel discepolo che non avanza il suo maestro”
Ótott Noémi, Brunetto Latini arcai: megjelenítés és önmegjelenítés
Kádár Anett Julianna, Az Isteni Színjáték hangszerei
Süli Tünde, „DILIGITE IUSTITIAM QUI IUDICATIS TERRAM”
Lengyel Réka, A Petrarca-hagyaték sorsa és a De remediis utriusque fortunae 14. századi másolatai
Ertl Péter, Le postille del Petrarca al Bellum Iugurthinum di Sallustio (Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, Plut. 64, 18)
Molnár Annamária, Római matrónák erényei híres államférfiak árnyékában. Valerius Maximus Dictorum et factorum memorabilium librije mint a De mulieribus claris forrása.
Hajnóczi Kristóf, Pier Paolo Vergerio és az indexek
Hajnóczi Eszter, Anton Francesco Doni, egy elfeledett poligráfus, vagy mégsem?
Szőke Eszter, Az itáliai színház mint a reneszánsz városi kultúrát meghatározó tényező
Róth Márton, Egy műfaj születése – itáliai utópiák a reformáció és a katolikus restauráció korában: Roseo, Doni, Patrizi – Agostini, Bonifacio, Zuccolo
Foltyn Borbála, Alberto Caprara: Insegnamenti del vivere
Zsiros Andrea, Pinocchio és a Szív: az olasz romantika két nagy gyermekregénye
Gerencsér Anikó, Új irányok Carlo Gozzi Színházi meséinek kutatásában
Turai Gabriella, Karizma: Vajh feminin vagyol-e? Egy weberi kísérlet
Balázs Zsuzsanna, Bábok, maszkok, valóságrétegek: Luigi Pirandello és William Butler Yeats metaszínháza
Blaskó Barbara, „… salt, onest, lavoradôr!” Friuliak Magyarországon a 19–20. század fordulóján
Marmiroli, Lorenzo, Lo scoppio della Prima Guerra Mondiale sulle pagine delle riviste culturali italiane L’Unità-problemi della vita italiana, La Voce, e dell’ungherese Nyugat (luglio-agosto 1914)
Salvatori, Annalisa, La scrittura per la sopravvivenza
Nicolosi, Simona, Italia e Ungheria: una partnership altalenante (1946-1947)
Mátyás Dénes, Olasz pszichó? Giuseppe Culicchia és a Brucia la città
Szerk. Dávid Kinga, Madarász Klára
Szkárosi Endre, Elmúlt-e a futurizmus? Az irányzat recepciójának problémái
Dávid Kinga, Találkozások. Vico és a futurizmus esztétikája
Madarász Imre, „Az utolsó óráig”. Marinetti útja Salòig
Alessandro Rosselli, Marinetti és az abesszin háború. Il poema africano della divisione „28 ottobre” (1937)
Takács József, Dramaturgiai elemek Palazzeschi futurista műveiben
Kabdebó Lóránt, „Divatok az irodalom körül”
Karafiáth Judit, Marinetti, a futurizmus és a franciák
Tóth Szilvia, Cendrars és a futurizmus
Kalafatics Zsuzsanna, Az orosz futurista kiáltványok rituális funkciói
Szőke Katalin, Benyegyikt Livsic: A másfélszemű íjász. Az orosz futurizmus elméleti memoárjai
Bagi Ibolya, Az orosz futurizmus szelíd kép-írója: Jelena Guro
Pál Ferenc, A futurizmus, mint a portugál modernizmus „beteljesedése”
Kürtösi Katalin, A futurizmus hatása a kanadai kultúrában és kritikában
Nahóczky Judit, Az olasz futurizmus kritikája a centenáriumi kiállítások tükrében
Marco Deluchi, A futurizmus lenyomata a magyar iparművészetben
Cserjés Katalin, A mozgás ábrázolása a képzőművészetben – gondolat-gyűjtő Futurista filmutópiák.
Orosz Márton, Az avantgárd animációs film magyar vonatkozású kapcsolatai
Martonyi Éva, A francia szürrealisták és az 1956-os forradalom
Békés Izabella, St. Auby Tamás a nem művészet művésze
Kovács Nikolett, Michael Ende szürreális víziói a Tükör a tükörben c. novelláskötetben
Szerk. Kinga Dávid, Klára Madarász
Pál József, Előszó
Sárközy Péter, Az „új kultúra” kialakításának kísérlete olaszországban
a II. világháború után. Elio Vittorini „műhelye”, az „Il Politecnico” c.
folyóirat
Madarász Imre, Politika, polémia, „Politecnico”. Elio Vittorini felvilágosodás
és Togliatti között
Fried Ilona, Irodalom és politika Elio Vittorini Sziciliai beszélgetés című
regényében
Madarász Klára, Szégyenlős narratívák: Pavese ésVittorini rejtőzködő
történetmondása
Luigi Tassoni, Pavese és az elbeszélés mikrokozmosza
Puskás István, A túlélés stratégiái. Pavese és Pasolini parallel olvasatban
Pálmai Nóra, Az irodalom – védelem az élet sértései ellen. Cesare Pavese
naplójáról
Pálmai Nóra, Önarckép két tükörben. Cesare Pavese és Bianca Garufi közös
regénykísérlete
Szkárosi Endre, A lélek és a költői nyelv formai összefüggései. A depresszió
változatai József Attila és Cesare Pavese költészetében
Kelemen János, Pavese, Bobbio, Torino
Szabó Tibor, Cesare Pavese és a Piemont-mítosz. Abbagnano, Bobbio
és Pavese
Biernaczky Szilárd, Pavese írói forrásai: az amerikai irodalom, a száműzetés,
az etnológia és a személyes dráma
Dávid Kinga, Mítosz és poézis. Gondolatok Cesare Pavese utolsó regényéhez
Bárdos Judit, Pavese, a film és Antonioni
Alessandro Rosselli, Pavese és Vittorini filmvásznon