A nyelvtudományt gyakran éri az a vád, hogy unalmas. Valóban annak tűnhet, ha az iskolai nyelvtanórákra gondolunk. Valójában azonban a nyelvtudomány rengeteg érdekességet is fel tud tárni, különösen egyes szavak, vagy szólásszerű kifejezések eredetét vagy kultúrtörténeti magyarázatát illetően. Ilyenekből nyújt át egy csokrot az előadás, többek között a léhűtő, a korhely, a szélhámos, az izgága és a hétalvó szavak eredetéről vagy a kiteszik a szűrét, a szerencsétlen flótás, az érti a csíziót, az első fecske és a zsákbamacskát árul szólások művelődéstörténeti hátteréről.

Az embereknek többnyire mindenről van véleményük, nincs ez másként a saját és mások nyelvhasználatának, a különféle nyelvváltozatoknak a megítélésében sem. Azonban nemcsak a felnőttek, a gyermekek is rendelkeznek a nyelvre, nyelvváltozatokra vonatkozó tapasztalatokkal és attitűdökkel. Az előadás Szegeden és két környékbeli településen tanuló elsős és nyolcadikos osztályos diákok ö-ző beszédre vonatkozó meglátásait mutatja be és hasonlítja össze.

Előadásunkban a címben szereplő kérdésekre keressük a választ. De érdekel bennünket az is, hogy feladata-e a tanárnak, hogy tegyen a helyi nyelvjárás megmaradásáért vagy éppen a köznyelv terjesztéséért? Friss kutatásunkban megkérdezett általános iskolai pedagógusok véleményét összegezzük, és felvillantjuk, hogyan látják a tanár szerepét a válaszadók az anyanyelvi minta közvetítése szempontjából. Ebből a szempontból az anyanyelv- és más szakos tanárok véleménye egyaránt izgalmas lehet. A megkérdezett pedagógusok mind az ö-ző Szeged környéki nyelvjárás területén tanítanak (Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Balástyán), ezért nézeteik a helyi nyelvjárás fennmaradása, jövőbeni sorsa szempontjából is fontosak. A három különféle típusú és lélekszámú település pedagógusainak véleménye között kirajzolódó esetleges különbségekre is fény vetülhet.

A 10 évadon át, 1994 és 2004 közt vetített Jóbarátok sorozat több mint 20 évvel a befejeződése után is népszerű a nézők körében. Az előadás videórészletek felelevenítésével a siker nyelvi összetevőit mutatja be. Szó esik majd a szállóigévé vált mondatokról, a kreatív metaforákról és a szereplők jellegzetes beszédmódjáról is.

Olvasni nehéz! – állítják kisiskolások, nagyiskolások, felnőttek. Nem kell ennek feltétlenül így lennie, ha az olvasó nemcsak ül a könyv fölött, hanem olyan digitális alkalmazásokat használ, melyek interaktívak, a szöveges információk mellett vizuális elemek is megjelennek a folyamatban, ezáltal élményszerűvé válhat a szövegértési tevékenység. A WordArt használata segíti, hogy az egyéni kreativitást igénylő szófelhők készítése a kulcskifejezések kiemelésével támogassa a szöveg megértését, a lényegi információk kiemelését és megjegyzését. A Mentimeter a formális oktatás eszköze lehet, ami lehetővé teszi a diákok számára az azonnali visszajelzést, a tananyag azonnali módosítását és a nehézségek valós idejű kezelését. Az előadás azt mutatja be, hogy miként használható a WordArt és a Mentimeter a vizuális kreativitást és interaktivitást igénylő szövegértési folyamat során.

Az írói pályakezdésekről többnyire annyit tudunk, hogy valaki „üstökösként megérkezett”, „berobbant az irodalomba”, „felfedezték” – de biztosan minden kezdet ennyire zajos és sikeres? Két előadást hallhatunk arról, hogyan indult el, a magyar irodalom különböző korszakaiban a Nyugat folyóirat első nemzedékéhez tartozó Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes. A két, egyenként 45 perces előadás bármelyike vagy akár mindkettő is meghallgatható.
Az előadások időpontjai:
Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmondról: 19:00-19:45
Balogh Gergő Karinthy Frigyesről: 20:00-20:45

Az ókori tárgyú filmeket természetesen mi is szeretjük, de akadnak bennük olyasmik, amire felvonjuk a szemöldökünket – az előadásban 10 olyan dolgot ismertetek röviden, amit ne e filmekből tanulj meg! A Titánok mind gonoszak voltak? A görög épületek és szobrok oly fehérek voltak, hogy pompás városaik elvakították a bennük járókat? Az ókor tele volt méltóságteljes bölcs szakállas öregemberekkel? Vagy nem egészen így volt? De hát a filmekben ezt láthattuk! Nos, az a helyzet, hogy bár az ókori tárgyú filmeket természetesen mi is nagyon szeretjük, akadnak bennük olyasmik, amire felvonjuk a szemöldökünket – az előadásban 10 olyan dolgot ismertetek röviden, amit semmiképp se ezekből a filmekből tanuljunk meg!

Az ókori Róma különleges vallási jelensége a Vesta-papság intézménye és a Vesta istennő oltárán lobogó tüzet őrző és tápláló papnők testülete. E valamelyest a keresztény szerzetesi létformára emlékeztető státusz Rómában különleges kiváltságokkal és kötelezettségekkel járt - de az elvárásoknak nem megfelelő papnők büntetése is különleges volt: élve temették el őket. E papnői hivatalt máig legendák övezik. Ismertebbé csupán ez az egy, szüzességi fogadalommal járó vallási testület lett, pedig maga a jelenség nem egyedülálló az ókorban. Az előadás e papnői hivatal történetével és hozzá hasonló más vallási intézményekkel foglalkozik.

Bethlen Farkas (1639-1679) a 17. század végén állította össze monumentális, 3000 oldalas Erdély-történetét, mely a fejedelemség históriáját tárgyalta 1526-tól a Bocskai-felkelés végéig. Bethlen javarészt korábbi történetírók műveiből kompilálta, állította össze a maga szövegét, felmerül tehát a kérdés, van-e értelme ma ezzel foglalkozni, sőt, minek másolt össze valaki 3000 oldalt, ha a sztori már meg volt írva? A legizgalmasabb azonban épp a Bocskai-szabadságharccal foglalkozó utolsó kötet, amelynek nincs meg a forrása, tehát lehet, hogy mégis Bethlen önálló alkotása. Vagy mégsem? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni az előadás.

Regisztrációköteles!

Klasszika-filológia. Eléggé rejtélyes fogalom. Mit is csinál egy filológus? Ha alaposabban megnézzük, a filológia egy detektívmunka. Csak itt nem bűntények, hanem szövegek után nyomoz az ember, illetve a filológus. A nyomok pedig olyan hibák, melyeket a szövegekben találunk. Olyan munka ez, amelynek több ezer éves szabályai vannak, de olyan szabályok, amelyek ma is működnek. - Az első prezentáció után az Érdekes ókor című kvíz következik: ezen játékos verseny keretében tesztelheted tudásodat az ókorról.
Gyere el és vegyél részt egy rövid, interaktív foglalkozáson, ahol magad is kipróbálhatod, milyen éles a szemed, milyen jól vág az agyad és hogyan tudsz apró nyomokból igazságokra következtetni.
Egy órás utunk során megmutatjuk neked, hogy dolgozik a filológus és és hogyan deríti ki, mi is volt a titokzatos szerző valódi szándéka, illetve szövege.
Várunk egy közös sétára a filológia erdejébe!

Az elmúlt évek egyik legnagyobb technikai fejlődése a nyelvfeldolgozás területén következett be. A mobiltelefonunk megérti a szóbeli utasításainkat, a számítógép hosszabb szövegekből kiemeli a lényeges információkat, a mesterséges intelligenciával lehet beszélgetni. Úgy tűnik, a számítógép megtanulta az emberi nyelvet. Valóban? Előadásunkban azt a témát járjuk körbe, hogy hogyan jutottunk el idáig, milyen technológia rejlik ezek mögött, hogyan tanulnak ezek az eszközök, mi a különbség az emberi nyelvtudás és a mesterséges intelligencia nyelvtudása között, és hogy kell-e félni attól, hogy a chatGPT vagy a hozzá hasonló beszélő robotok átveszik a hatalmat az emberiség fölött.

Funkció nélküli töltelékszó vagy a beszédtervezési folyamat természetes velejárója? Az izé egy olyan lexikális kitöltőelem, amely nem csupán a szókincs hiányának jele, hanem egy olyan késleltetési stratégia, amely kiemelkedő szerepet játszhat a szókeresési, szótalálási folyamatokban, az előhívás nehézségeinek áthidalásában vagy a nagyobb szerkezeti egységek megformálásában. Az izé képes lexikális elemeket átmenetileg vagy véglegesen helyettesíteni, hiányzó szavakat pótolni, elkerülni a tabu kifejezéseket, illetve gyakran a nyelvi ökonómia egyik megnyilvánulási formája lehet. Előadásomban az izé széleskörű funkcióit és annak feloldását mutatom be spontán, baráti társalgások elemzése által.

A pár perces kísérletben résztvevők megtudhatják, hogy
- milyen gyorsan képesek két nyelv között hirtelen váltani,
- befolyásolja-e egy adott szín, hogy milyen nyelven szólalnak meg,
- milyen a reakcióidejük,
- és hogy mindezeknek mi közük van a jobb vagy bal kézhez.
A részvételhez alapszintű angol nyelvtudás szükséges.

Mivel az emberek sok időt töltenek a telefonjukon, számítógépük előtt és ezen keresztül kommunikálnak egymással, kialakult az igény a kommunikáció multimodalitásának a megjelenítésére. Vagyis azon elemek írásban való megjelenítésére, melyek segítik a szemtől szembeni kommunikációt is. Ezek kifejezésére szolgálnak az írásban megjelent emodzsik is. Mivel az emodzsik hatalmas ismertségnek és népszerűségnek örvendenek, így a Facebook-kommentekben is gyakran megjelennek. Felmerül a kérdés, hogy hogyan kapcsolódnak össze az emodzsik a verbális agressziót tartalmazó kommentekkel. Milyen szerepük van a verbális agressziót tartalmazó kommentekben? Milyen funkciókat tölthetnek be? Hogyan vegyük észre őket? Lehet-e egy emodzsik önmagában agresszív? Ezekre a kérdésekre választ kaphat az előadásból.

Az utóbbi évtizedekben az információ terjedése fokozottan felgyorsult, a digitális környezetben egyre több forráshoz van elérhetőségünk, miközben egyre nagyobb kihívást jelent a folyamatos híráradatban való tájékozódás. A hírszövegek felépítése, nyelvi elemei és a szöveghez tartozó illusztrációk hatással vannak arra, hogy miképp dolgozzuk fel és elemezzük a bemutatott eseményt, jelenséget. Az előadás célja, hogy különböző példák nyelvészeti elemzése alapján ismertesse azokat a szempontokat, melyek segíthetnek a tudatos hírolvasásban, valamint röviden felvázolja az álhírek és a tényleges hírek közötti különbségeket, különös tekintettel azok nyelvi megformálására.

Regisztrációköteles!

A 18. század elejétől kezdve, utazók, tudósok és hivatalnokok lejegyzésében számos olyan szójegyzéket ismerünk, melyekben a mongol nyelvcsaládba tartozó burját nyelv szavait rögzítették. Az előadásban bemutatásra kerül, hogy kik is azok a burjátok, milyen körülmények között születtek ezen szójegyzékek, kik és miért készítették őket, illetve anyaguk elemzése hogyan segíti a mongol nyelvtörténeti kutatásokat.

A program első részében az előadás hangzik el; Mezőtúr, az egykori hódoltsági mezőváros 17. századi oszmán-török írásos emlékeinek rövid ismertetése, különleges helyzetének leírása. Majd néhány szó arról, hogy milyen források ezek, miről szólnak, kiktől kiknek írodtak és miért fontosak a mikrotörténelem szempontjából. A program második felében pedig bevezetést kapnak a résztvevők az arab írás-olvasás sajátosságaiba: ismerkedés az ábécével, rövidebb szavak elolvasása játékos formában.