az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásába

az oktató neve

Dr. Felföldi Szabolcs

az oktató beosztása

egyetemi adjunktus

az oktató tanszéke

Régészeti Tanszék

az oktató e-mail címe

felfoldi.szabolcs@antiq.u-szeged.hu

az óra helye

2. terem (6722 Szeged, Egyetem utca 2.)

az óra időpontja

hétfő 10:00-12:00

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A tárgy célja, hogy ütköztesse a magyarság történetéről kialakított hagyományos elképzeléseket az írott források és a középkori eurázsiai steppe nomád népei történetének újabb eredményeivel. A magyar nyelv a Volga és Ob közötti régióban alakult ki a Kr.e. első évezred első felében. A keleten maradt magyarokat a Volga-Káma vidéken a 10. század elejétől a forrásokban is fellelhetők. Milyen etnoszociológiai csoporttal azonosítható a kialakuló magyar nyelv? Ez idő tájt nem tudunk erre a kérdésre válaszolni, tehát a magyar nyelv nem egyidős a magyar nép kategóriájával. Ugyanígy megoldatlan probléma, hogy a magyar nyelv kialakulása és a keleti magyarok megjelenése között minimum ezerötszáz év van. Korábban a magyar nyelv török jövevényszavai alapján a korai magyarság vándorlási útvonalát meg lehetett állapítani, tehát vagy a Volga-vidék vagy a Fekete-tenger északi partvidéke jöhetett szóba. A kazár nyelv kutatása alapján biztosan állítható, hogy ez az elmélet tarthatatlan. A magyar történet kronológiai szempontból meghatározó kérdés a honfoglalás előtt az, hogy a Konstantín császárnál fennmaradt eredettörténetben mikorra datáljuk a szavárd-kangar háborút. Jelenleg csak 750 és 850 körüli időpontok jöhetnek szóba. Ugyanakkor felmerült, hogy a szavárd örmény szevordi azonosítás nem áll biztos alapokon, sőt a Perzsia felé költözött magyar népcsoport lehet, hogy nem a Kaukázusba költözött.A honfoglalás és a kereszténység felvétele Európa kialakulásának második fázisában történt, és a Nyugathoz való csatlakozást nem a civilizációs fejlettségi szint, hanem sokkal inkább geopolitikai, történeti hagyományok és rövidtávú politikai érdekek motiválták.

részletes (hetekre bontott) tematika

1. A történelem nemzeti látószöge; A modern nemzet kialakulása

2. Az ugor-török vita: középkori nemzet és a hun-teória, gentilis tudat kialakulás

3. Volga-vidék – nyelvrokonság, Jugria, Julianus,

4. Baskír-magyar viszony

5. Írott források: Bíborbanszületett Konstantín 38, 39 és 40. fejezetének elemzése

6. Dzsajháni-hagyomány magyar fejezete

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

A honfoglalás korának írott forrásai. Olajos Teréz, H. Tóth Imre és Zimonyi István közreműködésével szerkesztette Kristó Gyula. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.] Szeged 1995. ISSN 1216 3120. ISBN 963 04 51662.

Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A Ğayhānī-hagyomány magyar fejezete. [Magyar Őstörténeti Könyvtár 22.] Budapest 2005. ISSN 1215 4024. ISBN 963 506 627 9.

Zimonyi István: A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. [Magyar Őstörténeti Könyvtár 28.] Budapest 2014. ISSN 1215 4024. ISBN 978 963 506 940 8.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

-