Világirodalom 1

Az oktató és a kurzus adatai

Kurzus címe

Világirodalom 1

Oktató neve

Nagyillés János, Fogarasi György, Kelemen Zoltán, Tóth Ákos, Jászay Tamás

Oktató beosztása

Egyetemi docens, egyetemi adjunktus

Oktató tanszéke

Klasszika-filológia tanszék, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

Oktató e-mail címe

fogarasi@hung.u-szeged.hu

Az óra helye

Petőfi sgt. épület I. terem

Az óra időpontja

Kedd 10-12

A kurzus leírása

Rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás kronologikus rendben az irodalmi műnemek és műfajok szerinti csoportosításban ad áttekintést az európai irodalom történetéről, helyenként kitekintéssel Európán kívüli folyamatokra. A görög és római hagyomány mellett a keresztény kultúrkör alapszövegét tárgyaljuk részletesebben ókori példaként. A középkor irodalmi formái után előbb a koramodern (reneszánsz és barokk), majd a főbb 18. századi (klasszicista, szentimentalista) szemléletformák és korstílusok vázlatos bemutatására kerül sor. Az egyes előadások többnyire nagy klasszikusok köré szerveződnek, de találni a tematikában kevésbé olvasott, ritkábban tárgyalt, ám megismerésre érdemes szövegeket is. A történeti áttekintés mellett az előadás célja az is, hogy megismertesse a hallgatókat az irodalmi hagyomány változó médiumaival, társadalmi vagy ideológiai összefüggéseivel, s hogy ezek elemzéséhez hatékony kritikai szókincset is kínáljon akár a kortársak, akár az utókor elméleti szótárából.

Részletes (hetekre bontott) tematika

NJ Görög-római eposz

NJ Görög-római líra

NJ Görög-római dráma

NJ Görög-római próza

KZ Biblia

KZ Középkori és reneszánsz epika (Dante, Boccaccio)

TÁ Középkori és reneszánsz líra (Villon, Petrarca, Shakespeare)

TÁ Barokk és klasszicista líra (Donne, Gray, Goethe)

JT Középkori és reneszánsz dráma (Akárki, Shakespeare)

JT Reneszánsz dráma (Shakespeare)

JT Barokk és klasszicista dráma (Calderón, Molière)

FGY 18. századi epika: kalandregény (Defoe)

FGY 18. századi epika: utópikus regény (Swift, Voltaire)

KZ 18. századi epika: fejlődésregény (Diderot, Sade, Goethe)

Olvasmányok, kiegészítő anyagok

Kötelező olvasmányok (ha vannak)

Antikvitás (szöveggyűjtemény, tartalomjegyzék a dokumentum végén!)

Görög költők antológiája (részletek), szerk. Falus Róbert

Római költők antológiája (részletek), szerk. Szepessy Tibor

Lakoma, a görög-latin próza mesterei (részletek), szerk. Simon Róbert

Theophrasztosz: Jellemrajzok (részletek)

Pseudo-Longinos: A fenségről (részletek)

Szent Biblia (ford. Károli Gáspár): Mózes I. könyve, Jób könyve, Máté evangéliuma, János Jelenései

Dante: Isteni színjáték (ford. Babits Mihály): Pokol: I., III., XXVI., XXXI., Purgatórium: I., XXVII., XXX., Paradicsom: I., XXXI., XXXIII.

Boccaccio: Dekameron (ford. Révay József): Elöljáró beszéd, I/3., III/1., IV/1., V/9.

Villon: Nagy Testamentum (részletek) (számozott versek: 1-41., balladák: Ballada tűnt idők asszonyairól; Ballada tűnt idők lovagjairól; A szép fegyverkovácsné panasza öregségében; Ballada, melyet édesanyja kérésére készített…; Ballada a vastag Margot-ról; Záróballada)

Petrarca: Daloskönyv (I-XXIII., LXI., CCCXXIII., CCCLXVI.)

Shakespeare: Szonettek (1-25., 105. szonett)

Donne: versek (Szent szonettek: 1., 7., 10., 11., 14., 19., A kereszt, Nagypéntek, Őszies [IX. elégia]), in Klasszikus angol költők, 1. köt.

Gray: versek (Egy elkényeztetett cicáról, mely az aranyhalas medencébe fúlt, Elégia egy falusi temetőben, Óda Eton College távoli látképéhez), in Klasszikus angol költők, 1. köt.

Goethe: versek (Római elégiák: I-XX.)

Akárki (in Akárki: misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások, vál. Szenczi Miklós)

Shakespeare: III. Richárd, Szentivánéji álom, Hamlet

Calderón: Az élet álom

Molière: Tartuffe

Defoe: Robinson Crusoe

Swift: Gulliver utazásai

Voltaire: Candide, Mikromegasz (in Voltaire összes regényei és elbeszélései)

Diderot: Az apáca (ford. Máthé Klára)

Sade: Justine (ford. Vargyas Zoltán)

Goethe: Az ifjú Werther szenvedései és halála (ford. Bor Ambrus) 

Ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Pál József, főszerk. Világirodalom. Budapest: Akadémiai, 2008.

Nagyillés János. Antikvitás, világirodalom, az előadások alapjául szolgáló irodalomtörténeti szövegek. (CooSpace)

Ritoók Zsigmond. „A görög irodalom.” In Világirodalom, főszerk. Pál József. Budapest: Akadémiai, 2008, 52-120.

Havas László. „Római és latin irodalom.” In Világirodalom, főszerk. Pál József. Budapest: Akadémiai, 2008, 121-190.

Aharoni, Johanan, és Michael Avi Yohah. Bibliai Atlasz. Budapest: Szent Pál Akadémia, 1999.

Frye, Northrop. Kettős tükör: a Biblia és az irodalom. Buadpest: Európa, 1996.

Haag, Herbert. Bibliai Lexikon. Budapest: Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1989.

Dante a XX. században (Helikon 2001/2-3).

Boccaccio 700 (Helikon 2012/3-4).

Ádám Péter. „»Én, Francois Villon…« (Valóság és fikció Villon költészetében).” Alföld (2021/8.): 56-59.

Ádám Péter. „Villon hangja (Fordítói előszó)”; Francois Villon. „Nagy Testamentum” (részletek). Jelenkor (2021. április): 407-13.

Kardos Tibor. „Petrarca életműve és a »Daloskönyv«.” In Francesco Petrarca Daloskönyve, szerk. Kardos Tibor. Budapest: Európa, 1967, 467-521.

Teodolinda Barolini. „Az én az idő labirintusában - Rerum vulgarium fragmenta.” In Petrarca: kalauz az életműhöz, szerk. Victoria Kirkham és Armando Maggi. Budapest: Kortárs, 2018, 57-87.

Hódosy Annamária. „Bevezetés”; „A férfi Madonna”. In uő: Shakespeare metaszonettjei. Budapest és Szeged: Gondolat és Pompeji, 2004, 7-51.

Stephen Greenblatt. „Úr és úrnő.” In uő: Géniusz földi pályán: Shakespeare módszere. Budapest: HVG Könyvek, 2005, 167-91.

T. S. Eliot. „A metafizikus költők.” Ford. Takács Ferenc. In T. S. Eliot, Káosz a rendben: irodalmi esszék. Budapest: Gondolat, 1981, 134-47.

Kalmár György. „Testek és átrendeződések (John Donne XIX. elégiája).” Alföld (2006/5): 56-70.

Fogarasi György. „Gray elégiája.” In uő: Nekromantika és kritikai elmélet: kísértetjárás és halottidézés Gray, Wordsworth, Marx és Banjamin írásaiban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015, 80-105.

Pók Lajos. „A második természet: mozaikok Goethe esztétikai gondolkodásából.” In Goethe, Antik és modern. Budapest: Gondolat, 1981, 5-65.

Benedek András. „Misztérium, mirákulum, moralitás – és a mai színjáték.” In Akárki: misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások. Budapest: Európa, 1984, 511-41.

Fischer-Lichte, Erika. A dráma története. Pécs: Jelenkor, 2001, 114-46, 169-81, 203-16.

Kott, Jan. Kortársunk, Shakespeare. Budapest: Gondolat, 1970, 7-63.

Géher István. Shakespeare-olvasókönyv. Budapest: Cserépfalvi és Szépirodalmi, 1991, 56-62, 123-31, 194-202.

Kocztur Gizella: Regény és személyiség: az angol regény születése (Defoe, Richardson, Fielding). Budapest: Akadémiai, 1987.

Bényei Tamás: Traumatikus találkozások: elméleti és gyarmati variációk az interszubjektivitás témájára. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.

Timár Andrea: „Trauma, együttérzés, Coetzee”. Jelenkor (2011/10): 1034-46.

Kroó Katalin és Bényei Tamás, szerk. Utópiák és ellenutópiák. Budapest: L’Harmattan, 2010.

Ferenczi László, „Jegyzetek”. In Voltaire, Candide, ford. Gyergyai Albert. Szerk és jegyz. Ferenczi László. „Matúra”-klasszikusok. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2006.

Székesi Dóra: „Minden átalakul és elmúlik”: emberkép Diderot természetfilozófiájában. Budapest: Ráció, 2016.

Barthes, Roland: Sade, Fourier, Loyola. Ford. Ádám Péter és Romhányi Török Gábor. Budapest: Osiris, 2001.

Cassirer, Ernst: Rousseau, Kant, Goethe. Ford. Horváth Károly és Papp Zoltán. Budapest: Atlantisz, 2008.