A smiley előzményei: érzelmek ábrázolása a XVII. századi francia festészetben

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet, Zolnai Béla terem

Időpont: 18:00-18:25

Előadó: Dr. habil. Kovács Katalin

Előadás címe: A smiley előzményei: érzelmek ábrázolása a XVII. századi francia festészetben

Előadás rövid leírása: Az előadás (írásos és képi források alapján) Le Brun szenvedélyelméletét mutatja be, és festményekkel is szemlélteti a smiley XVII. századi előzményeit.

Előadás hosszabb leírása: Napjainkban szinte el sem képzelhető (digitális) kommunikáció az érzelmek kifejezésére szolgáló hangulatjelek (ún. emotikonok) nélkül. Az érzelmek képi megjelenítése azonban korántsem XX. századi találmány: már a XVII. században is létezett. Egy 1668-as előadásában XIV. Lajos első festője, Charles Le Brun a szenvedélyeknek nevezett érzelmeket külső jegyeik alapján osztályozta, részletesen leírta, sőt rajzokkal is szemléltette, hogyan lehet az érzelmeket úgy ábrázolni, hogy azok a néző számára egyértelműen felismerhetők legyenek. Az előadás (írásos és képi források alapján) Le Brun szenvedélyelméletét mutatja be, és festményekkel is szemlélteti a smiley XVII. századi előzményeit.

Az előadást tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: Kovács Katalin a Francia Tanszék oktatója. Kutatási területe a XVII-XVIII. századi francia művészetelmélet, elsősorban motívumkutatás (a csend fogalma; a tudom-is-én-micsoda; szenvedélyelméletek; állatábrázolások: a majom).

A frankofón világ kialakulása

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet Zolnai Béla terem

Időpont: 18:50-19:15

Előadó: Dr. Szász Géza

Előadás címe: A frankofón világ kialakulása

Előadás rövid leírása: Magyar nyelvű előadás a francia nyelvet hivatalos vagy kommunikációs nyelvként használó országok közösségének kialakulásáról, a frankofónia fogalmáról, a frankofónia történetének kutatásáról

Előadás hosszabb leírása: A frankofónia fogalmát használhatjuk nyelvi-nyelvészeti, kultúra- és politikatudományi összefüggésben is. Az előadásban először rámutatunk a fogalom megszületésének körülményeire, a definíciós lehetőségekre, az egyes értelmezések közötti eltérésekre, majd a történeti kutatás módszereinek és eredményeinek segítségével felvázoljuk azt a kora újkor óta tartó folyamatot, amely számos buktató és sok szenvedés után a 20. század végére egy öt kontinensre kiterjedő nemzetközi szervezet és új kultúra-felfogás kialakulását eredményezte. Az előadás zárásaként ismertetjük a frankofónia történetének mai kutatási lehetőségeit.

Az előadást tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: Harminc éve tanítok a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékén, és kutatom Franciaország, valamint a frankofón térség és a francia-magyar kapcsolatok történetét. Mindig is vonzott, hogy a kutatási eredményeket ne csak egyetemi közegben ismertessük; ezért is tartottam már több előadást is középiskolásoknak. Úgy vélem, hogy a tudomány nem kiváltság, hanem lehetőség a világ megismerésére.

Merre tart a kortárs francia irodalom?

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet Zolnai Béla terem

Időpont: 19:40 - 20:05

Előadó: Dr. habil. Gyimesi Timea

Előadás címe: Merre tart a kortárs francia irodalom?

Előadás rövid leírása: A magyar nyelvű előadás nagy vonalakban vázolja a kortárs francia irodalom főbb tendenciáit, kitér arra, miért vált újra olvashatóvá a francia próza az ötvenes évek kísérleti regénye után.

Előadás hosszabb leírása: Mit jelent az, hogy kortárs? Miért nagy kihívás kortárs irodalmat tanítani? Ezen kérdésekből kiindulva az előadás a francia nyelvű irodalmak példáira hivatkozva tekinti át az 1950-es évektől kezdve a francia irodalom alakulását, főbb kortárs irányait. Beszél az irodalmi díjakról, az irodalom fogalmának radikális átalakulásáról. Rákérdez arra, hogy vajon elkötelezett-e a kortárs irodalom, és ha igen, miért és mi mellett... Szó lesz az Új regényről, a 68-as pragmatista fordulatról, amely az irodalmat újra olvashatóvá tette, illetve az extrémkortárs tendenciákról, az önéletírásról, a történelmi regényről stb. Az előadás a magyar közönség által is ismert (magyarul is hozzáférhető) szerzőkkel is foglalkozik (a teljesség igénye nélkül pl. Jean-Philippe Toussaint, Michel Houellebecq, Patrick Modiano, Le Clézio, Marie Darrieussecq, Jean Echenoz)

Az előadást tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: Gyimesi Timea a kortárs francia irodalom, irodalom- és művészetelmélet kutatója. Három pontban összefoglalható hitvallása szerint 1) az irodalomnak és a művészetnek valóságteremtő ereje van; 2) az irodalom és művészet csakis dinamikus "ökológia" elrendeződésként vizsgálható; 3) az olvasással és az értelmezés művészetével pallérozható az emberre jellemző kognitív realizmus. Ebbéli meggyőződéseinek ad hangot a Szökésvonalak: diagrammatikus olvasatok Deleuze nyomán című magyarul olvasható kötetében.

Túl a szövegen: útleírás és amit az utazó szívesen elhallgat

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet Zolnai Béla terem

Időpont: 20:30 - 20:55

Előadó: Mihályi Dorottya PhD hallgató

Előadás címe: Túl a szövegen: útleírás és amit az utazó szívesen elhallgat

Előadás rövid leírása: Az előadás 19-20. századi útleírásokon keresztül vizsgálja, milyen információkat hallgatnak el, alakítanak át, találnak ki az utazók, és ezek ismerete hogyan lehet hasznos a kutató számára.

Előadás hosszabb leírása: Magától értetődik, hogy egy szöveget a tartalma alapján elemezzünk. Az útleírások esetében azonban a hiányzó információk éppolyan fontosok lehetnek, mint az, ami a leírásban jelen van. Sokszor éppen valaminek a hiánya hívja fel az olvasó/kutató figyelmét a szöveg/szövegcsoport sajátosságaira. Az elhallgatott, kihagyott információk, valamint a hazugságok, melyek a korai és „klasszikus” (17-19. század) útleírások szinte kötelező elemei, sokat árulnak el az olvasóközönség elvárásairól, ismereteiről (hiszen az utazó alapvetően az olvasóinak ír). A 20. század diktatúráiban az utazó saját akaratán kívül hallgat el, manipulál információkat, melyek pedig a rendszer működésére engednek következtetni. Előadásomat egyfajta bevezetésnek, problémafelvetésnek szánom.

Az előadást tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: Doktoranduszként az észak-afrikai francia gyarmatokról készült francia és magyar útleírásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az útleírás propagandaeszközzé válása, valamint a diktatórikus rendszerekről (elsősorban: Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, Észak-Korea) készült útleírások állnak.

Hétköznapi rituálék a nagyvilágban: nyelvi udvariasság a frankofón kultúrákban

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet Zolnai Béla terem

Időpont: 20:55 - 21:15

Előadó: Dr. habil. Gécseg Zsuzsanna

Előadás címe: Hétköznapi rituálék a nagyvilágban: nyelvi udvariasság a frankofón kultúrákban

Előadás rövid leírása: Néhány nyelvi rituálé jellegzetességeit járjuk körül a frankofón országokban. Megmutatjuk, hogy még az azonos nyelvet beszélő társadalmak is sokféleképpen szabályozhatják ezeket.

Előadás hosszabb leírása: Mindennapjainkat átszövik a nyelvi rituálék, amilyen például a köszönés, a másik ember megszólítása, a különféle jókívánságok vagy a bocsánatkérés. Ilyen rituálék minden kultúrában megtalálhatók, de a megvalósításukat irányító szabályok már igencsak eltérőek lehetnek. Az előadás néhány ilyen nyelvi rituálé jellegzetességeit járja körül a frankofón országokban. Megmutatjuk, hogy még az ugyanazon nyelvet beszélő társadalmak is sokféleképpen szabályozhatják a személyek közti kapcsolatok ilyen ritualizált megnyilvánulásait. Az előadás követéséhez nem szükséges a francia nyelv ismerete.

Az előadást tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: A Francia Tanszék nyelvész-oktatója vagyok. Kutatóként nagyon érdekel, hogy mi a közös és mi az eltérő a különféle nyelveket beszélő társadalmak kommunikációs stratégiáiban.

Francia nyelvi szintfelmérő

Helyszín: SZTE BTK Romanisztika Intézet Petőfi 122-es terem

Időpont: 18:00 - 20:00

A program megnevezése: francia nyelvi szintfelmérő

A program rövid leírása: Nyelvi szintfelmérés – írásbeli és szóbeli tudáspróba – azoknak, akik szeretnék megtudni, milyen szinten (A1, A2, B1, B2) állnak francia nyelvből, a helyszínen javítással és tanácsadással.

A program hosszabb leírása: Ahhoz, hogy valaki a francia kultúra (nyelv, irodalom, civilizáció) kutatójává válhasson, először is szilárd nyelvi ismeretekkel kell felvérteznie magát. Ahhoz, hogy ki-ki tisztán láthassa, hol is tart ezen az úton, támpontot adhat az a nyelvi villám-szintfelmérés, amelyet ez a program kínál. Egy speciálisan erre az alkalomra összeállított feladatlapot kínálunk kitöltésre, az eredmény a helyszínen megvárható.

A programot tartó személy rövid, érdekes bemutatkozása: Kiss Gabriella a Francia tanszék adjunktusa. Francia (francia BA és MA) és magyar nyelvi (fordító-tolmács MA), valamint szakmódszertani (franciatanár szak) tárgyakat oktat. Számos francia tankönyv szakmai bírálója, európai projektekben a francia nyelvi szintleírások kidolgozásának résztvevője.