nyelveszet

A nyelvtudomány irányzatai

Prof. Dr. Németh T. Enikő



az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

A nyelvtudomány irányzatai

az oktató neve

prof. dr. Németh T. Enikő

az oktató beosztása

egyetemi tanár

az oktató tanszéke

Általános Nyelvészeti Tanszék

az oktató ímélcíme

nemethen@hung.u-szeged.hu

az óra helye

Irinyi épület, Általános Nyelvészeti Tanszék tárgyaló

az óra időpontja

kedd 8-10

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A nyelvtudomány irányzatai kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nyelvtudomány történetébe, megmutatva a főbb fejlődési tendenciákat kezdve az ókori görögség nyelvbölcseletével és befejezve a 20. század irányzataival.

részletes (hetekre bontott) tematika

A nyelvtudomány története írásának módszertani kérdései. Az ókori görögök nyelvbölcselete: a physis-thesis-vita és az analógia-anomália-vita. A görög filozófusok és a nyelv konkrét kérdései, a görög grammatikák. A rómaiak nyelvről való gondolkodása, retorikák és grammatikák. A középkor nyelvtudománya. A középkori grammatika a XI. század végéig, ill. a XII. századtól. A középkor legjelentősebb nyelvtanai: spekulatív és modista nyelvtan. A filozófiai univerzália vita. Latin és vulgáris nyelvtanok. A reneszánsz, a humanizmus és a XVII. sz. nyelvtudománya. Bacon és Descartes. A Port Royal nyelvtana és hatása. Az összehasonlító és a történeti nyelvtudomány előzményei: Leibniz, Herder és a Schlegel-fivérek. Humboldt és hatása. Az összehasonlító nyelvészet kezdetei: Sajnovics, Gyarmathi és Rask. A szanszkrit felfedezése és az óind grammatika. A XIX. sz. elejének összehasonlító és történeti nyelvészete: Bopp, Grimm, Révai és Schleicher. Az újgrammatikus iskola. A modern nyelvtudomány kezdetei: Baudouin de Courtenay és Ferdinand de Saussure. A strukturalizmus: a prágai, a koppenhágai és az amerikai iskolák. A generatív nyelvtan. Chomsky és Saussure nézeteinek hasonlósága és különbsége.

olvasmányok, kiegészítő anyagok

a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel)

CooSpace támogatással folyik a kurzus.

kötelező olvasmányok (ha vannak)

Andor József 2004. A Mester és performanciája: Interjú Noam Chomskyval. Alkalmazott Nyelvtudomány 4: 91–109.

Apreszján, J.D. 1971. A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszerei. Gondolat, Budapest, 13-83.

Chomsky, Noam 2004. A biolingvisztika és az emberi minőség. Előadás a Magyar Tudományos Akadémián, 2004. május 17. Fordította: Siptár Péter. Magyar Tudomány 111: 1354-1366.

Németh T. Enikő 2006. Saussure és Chomsky: az „azonos” nézetek különbözősége. Magyar Nyelv 102: 420–430.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Antal László (szerk.) 1981, 1982, 1983, Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény. I. A prágai iskola II. Az amerikai strukturalisták III. A genfi iskola IV. A koppenhágai iskola. Tankönyvkiadó, Budapest.

Chomsky, Noam 1985. Generatív grammatika. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Kelemen János 2006. A nyelv fogalma Saussure előtt és után. Magyar Nyelv 102: 391–400.

Saussure, Ferdinand de 1967. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Budapest.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_36

Hetvenhét kutató, köztük az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar öt munkatársa vette át 2024 áprilisában az MTA doktora címért járó oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett ünnepélyes átadón várták azon kutatókat, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezték, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédték.