A Szegedi Tudományegyetemen közös megnyitó ünnepséggel kezdődött el a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi és Biológia Szekciójának előadássorozata. A 70. évfordulóját ünneplő OTDK történetében eddig mintegy 80 ezer hallgatói előadás hangzott el és ezek az egykori hallgatók ma a magyar értelmiségi háló tagjai – mondta Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke. A megnyitón Dr. Kasza Péter egyetemi tanár, az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének vezetője, valamint Dr. Gácser Attila egyetemi tanár, az SZTE TTIK Biológiai Intézet vezetője tartott a társszekció hallgatói számára is érdekes előadást. A konferencia munkáját a két szekció ügyvezetője, Prof. Dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész egyetemi tanár (SZTE BTK) és Prof. Dr. Fehér Attila növénybiológus egyetemi tanár (SZTE TTIK) nyitotta meg.
A 37. OTDK Biológia Szekcióját és Humán Tudományi Szekcióját a Szegedi Tudományegyetem nevében Prof. Dr. Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese köszöntötte elsőként. Az OTDK-t mint magyar találmányt méltatta, amely az első kutatói tapasztalathoz segíti a hallgatókat és kapcsolatok kialakítására ad alkalmat. Legyenek büszkék arra, hogy az OTDK résztvevői, mondta, hiszen itt mindenkinek értékes a munkája, noha pontszámot kapnak, valójában nem egymással versenyeznek, hanem saját magukat kell túlszárnyalniuk.
– Pénteken volt a kémia OTDK Debrecenben. Személyes élményem, mint apának, hogy kémikus lányom első helyet szerzett. Nem dicsekszem, hanem elmondom, hogy ez fontosabb bárminél, amit eddig elértem az életemben, és higgyék el, hogy a szüleiknek úgyszintén nagyon fontos az önök szereplése, mert látják magukon, hogy büszkék magukra – fordult a hallgatók felé Prof. Dr. Kónya Zoltán.
Az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese ezután arra ösztönözte hallgatóságát, hogy az OTDK szekcióiban keressék a kapcsolatot egymással, vegyenek példát Karikó Katalinról, aki kutatói életútjáról beszélve mindig megemlíti, hogy az első 10-15 évben kialakult kutatói kapcsolatait kamatoztatta később egész pályája során. – Használják ki, hangsúlyozta Prof. Dr. Kónya Zoltán, hogy találkozhatnak egymással, hiszen szerencsére újra visszatértek a személyes jelenlétű konferenciák, aminek hiányában a járvány alatt mintha a tudomány színvonala is esett volna.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese köszönti a 37. OTDK-t. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Weiszburg Tamás: A 80 ezer elhangzott pályamunka előadói ma az értelmiségi hálónk tagjai
Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az OTDK idei kiírására minden korábbinál több, közel 6000 pályamunka érkezett.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia idén 70 éves; a TDK intézménye azonban már 1951-ben elindult.
– Az volt a legsötétebb Rákosi-korszak Magyarországon, a mentorok és tanítványok közös munkájára épülő diákköri konferencia mégis máig működik. Ennek fontos üzenete, hogy ez az együttműködés független a napi politikától, és képes értéket teremteni – hangsúlyozta Prof. Dr. Weiszburg Tamás.
Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az OTDT elnöke elmondta, hogy az elmúlt 70 évben, főként az utolsó 40 évben csaknem 80 ezer pályamunkát mutattak be a diákköri konferenciákon:
– Ez a 80 ezer ember itt él velünk, ők társadalmunk értelmiségi hálójának látható és nem látható tagjai. A látható részt az egyetemi oktatók, tudományos kutatók alkotják, de egyre többen lesznek olyanok, akik a normál, nem tudományos jellegű életbe tagozódnak be, és ott annak a többletével indulnak el, hogy ők már elértek valamit, megtanultak logikusan, szigorúan, tudományos elvek mentén gondolkodni – emelte ki.
Prof. Dr. Weiszburg Tamás örömét fejezte ki, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a humántudományok és a biológia két ikerszekcióként szerepel együtt.
– Én soha nem hittem, hogy kétféle műveltség van. Természetesen nem vitatom, hogy valaki egyik vagy másik területen jártasabb lehet, de ha igazi értelmiségi szeretne lenni, akkor saját magával szembeni elvárása, hogy nyitott legyen a tudomány többi részére is.
Az OTDT elnöke az előadásukra készülő hallgatóknak azt javasolta, csakis arra összpontosítsanak, hogy amit megcsináltak, azt próbálják megmutatni a zsűrinek és a közönségnek. – Ha jól elő tudták adni, ha át tudták adni az üzenetet, akkor legyenek elégedettek, és akkor érezzék magukat fenntartás nélkül nyertesnek!
Ezután Prof. Dr. Mátyus László, majd Dr. Gloviczki Zoltán, az OTDT alelnökei köszöntötték a két szekciót.
Prof. Dr. Kasza Péter: Kivel polemizált a mohácsi csata krónikása a csatavesztés okairól?
A humántudományi plenáris előadást Mohács – egy közismert csata nem közismert forrásairól címmel Prof. Dr. Kasza Péter, az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének vezetője tartotta. Dr. Kasza Péter is hangsúlyozta, hogy nincs többféle tudomány. Példaként említette, hogy humántudományi előadásának is vannak biológiai aspektusai, hiszen Dr. Pálfi György vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen épp most zajlik a mohácsi csatában elhunytak feltárt maradványainak antropológiai vizsgálata.
A mohácsi csata jövőre lesz 500 éves, és az egyik legkutatottabb történettudományi terület. – Lehet-e még újat mondani? – tette fel a kérdést az előadó, majd meg is válaszolta: – A tudomány lényege, hogy mindig újabb kérdéseket tudunk feltenni, kíváncsiak tudunk maradni és új szempontból tudunk megközelíteni egy problémát.
Dr. Kasza Péter a mohácsi csata forrásvizsgálatával foglalkozott előadásában; a csata első számú forrása Brodarics István kancellár munkája, aki maga is részt vett az ütközetben. Ő volt az egyetlen, aki úgy írt a csatáról, hogy részt vett benne, ezért a leghitelesebb forrásnak számít. A kancellár előszót is írt históriájához, amelyben kifejtette, milyen szándékkal írta művét. Brodarics könyve egyben vitairat is volt, válaszul arra, hogy egy általa meg nem nevezett történetíró a magyarokat hibáztatta, ha nem is a vereségért, de a király elvesztéséért. Brodaricsot felháborította, hogy egy történetíró „ostobán” jogtalan vádakkal állt elő, holott jelen sem volt a mohácsi csatában.
Dr. Kasza Péter elmondta, ez az előszó csak 2009-ben vált Magyarországon ismertté: nem szerepelt az első kiadásban sem, amely Brodarics István halála után 30 évvel, 1568-ban jelent meg. Brodarics írása azonnal siker lett, az elkövetkező 150 évben 11-szer kiadták – de előszó nélkül. Az előszó elsőként egy 1860-as lengyel kiadásban jelent meg, ezt azonban Magyarországon nem ismerték.
Amikor 2009-ben ismertté vált az előszó, előbb spekulációk terjedtek el azzal kapcsolatban, hogy ki ellen szól ez az irat: a szövegben fellelhető utalások alapján Johannes Cuspinianus osztrák humanista történetírót azonosították be. Dr. Kasza Péter e feltételezést egy aukcióra bocsátott Brodarics-levél ismeretében bizonyítékokkal támasztotta alá. Brodarics István Pozsony mellől írt levelében, melyet az előadó szakmai véleményének köszönhetően vett meg a Magyar Nemzeti Levéltár, már szerepel Cuspinianus neve, és a magyarokat hibáztató állításai.
– Egy sör nem sör: egy forrás nem forrás – mondta Dr. Kasza Péter, és további bizonyítékokat mutatott be az OTDK nyitórendezvényén részt vevőknek.
Velius, Habsburg Ferdinánd udvari történetírója és könyvtárosa leveleiben megemlíti Oláh Miklósnak, hogy írt egy könyvet a mohácsi csatáról és II. Lajos király haláláról, azonban maga a szöveg nem volt ismert. Ennek kapcsán Dr. Kasza Péter egy kollegájától szerzett tudomást Waluczik Margitnak a Történetírás című folyóiratban megjelent 1939-es cikkéről. Ebből kiderült, hogy Velius kéziratos kötete a soproni Scholz János műgyűjtő jóvoltából Waluczik Margit kezében járt. Dr. Kasza Péter a kézirat nyomába eredt: kiderítette, hogy Scholz János az USA-ban befutott csellista lett; ezután rákérdezett a kéziratra a New York-i Morgan Library-nál, a soproni levéltárnál, végül pedig az Országos Széchényi Könyvtárnál. Mint kiderült, a kézirat 1945 óta be volt katalogizálva az OSZK-ban, csak még senki nem érdeklődött utána – Dr. Kasza Péter előtt. A kéziratból kiderült, hogy a csata megítélése valóban vitás volt. A szétszakadó Magyarországon ez az ellentétes narratívák időszaka volt és az uralkodó halála szította a legnagyobb viszályokat. A kéziratban megfogalmazott vélemény szerint a királyt nem lett volna szabad a csatamezőre engedni, hiszen halálával külső és belső viszályoknak tette ki az országot.
A megnyitó plenáris előadói: Prof. Dr. Kasza Péter irodalomtörténész és Prof. Dr. Gácser Attila biológus. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Gácser Attila: Fungológia, avagy penészes-e a jövőnk?
A Biológiai Szekció részéről Prof. Dr. Gácser Attila, az SZTE TTIK Biológiai Intézetének vezetője tartott a bölcsészeket is lekötő előadást saját kutatási területéről, a gombák mikrobiológiájáról. Megbecsülni sem tudjuk, kezdte, mennyi gombafaj élhet a Földön, sokféleségük óriási. A 2,5 milliónyira becsült gombafajok közül csak néhány százat ismerünk egyáltalán név szerint, és még kevesebb van, amelyeket tenyészteni is tudunk. Ez akkor probléma, ha egy betegség diagnózisa, új gyógyszerek felismerése múlik rajta, vagy a környezetszennyezések biológiai úton történő kezelésében hasznosíthatnánk őket.
Tudnak-e gombák pusztítóak is lenni? A kérdésre, hogy a Last of us sorozatban festett világ megvalósulhat-e a valóságban is, Dr. Gácser Attila a Cordyceps nemzetség élősködő fajait hozta példáknak, amelyek képesek egy rovar gazdaállat viselkedését befolyásolva a saját terjedésünknek megfelelő körülményeket teremteni. Ezek a gombák azonban a biológusok szerint kifejezetten egy-egy rovarfajra specializálódtak, és csak hosszú együttfejlődés révén tudták átvenni a rovarfaj fölötti ellenőrzést. Jelenleg nem ismert olyan gombafaj, amely képes lenne az emberi idegrendszert is manipulálni, ahogyan a Last of Us sorozatban, vagyis nem kell megijedni, ha holnap valaki kicsit furán viselkedik, tette hozzá Gácser Attila.
Annak tanulmányozására viszont jók a Cordycepsek, hogy milyen anyagokkal képesek hatást gyakorolni az idegrendszerre, ez pedig lehetséges orvosi alkalmazások felé nyithat utat.
A gombákhoz köthető Arturo Casadevall mikrobiológus professzor elmélete is, amely szerint a dinoszauroszokat nem pusztán egy meteorit becsapódása pusztította ki, hanem az is közrejátszott, hogy a növényzet bomló szerves anyagában elszaporodtak a gombák. A hidegvérű dinoszauruszok védetlenek voltak ezekre, mivel testhőmérsékletület nem tudták a gombák számára kedvezőtlen szintre emelni. Hasonló gombafertőzés vezetett Dél-Amerikában és Ausztrália északi részén több mint 100 békafaj végleges kipusztulásához is.
Egyes gombafajok jó eséllyel túlélnék akár a kozmikus sugárzást is. A radiothrop gombák például a csernobili katasztrófát is túlélték, mivel feketék voltak a melanin túltermelése miatt, és még energianyerésre is tudták használni a sugárzást. A trükköt a NASA is próbálta hasznosítani egy jövőbeli Mars-utazás számára: kísérleteikből kiderült, hogy a melaninos gombák alkalmasak lennének egy űrutazás sugárzásvédelmére, ha elegendően sok állna rendelkezésünkre.
A gombák jótétményei közé tartoznak egyes antibiotikumok is, amelyeket velük termeltet a gyógyszergyártás. A gombák és a növények szimbiózisa nélkül nagyon sok élőhely teljesen eltűnhet. A mikorrhizza, az erdők és rétek növényzetét összekötő gombafonál-hálózat ugyanis a tápanyagok kicserélődését és áramlását biztosítja a növények között, és ezzel a növényi növekedést és szaporodási képességet is befolyásolja.
Vajon penészes-e a jövőnk? Dr. Gácser Attila szerint a gombák nem fogják hatalmuk alá vonni a világot, de reagálni fognak arra, amit a bolygóval teszünk, és ez az emberi közösségre is visszahat.
– Szerintem az a legjobb, ha megismerjük ezt a meglehetősen rejtélyes, de csodálatos világot, és számos olyan felfedezés előtt állhatunk még, amelyek az orvostudományban, a mezőgazdaságban, vagy az élelmiszeriparban is egészen új utakat nyithatnak meg. Hadd legyek kicsit irodalmi: a gombák nemcsak a lebontás, hanem a születés szimbólumai is lehetnek – zárta előadását Dr. Gácser Attila.
Prof. Dr. Szilágyi Zsófia: A tudomány tágas, sok kapcsolódása van
Az OTDK Humántudományi Szekciójának munkáját Prof. Dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, az SZTE BTK dékánhelyettese nyitotta meg. Ő is kiemelte, hogy a tudomány tágas, sok kapcsolódása van, a biológiai és a humántudományi érdeklődés közel áll egymáshoz. Igazolásul a dolgozatok témáiból is megemlített néhányat; a pályamunkák között van néprajzi előadás, amely a fák viszonyrendszerével foglalkozik, más előadásokban szerepelnek sünök, kakasok, kaméleonok az irodalom és a kultúratudomány szempontjából elemezve, valamint a Prof. Dr. Gácser Attila előadásában a gombákkal kapcsolatosan említett Aldous Huxley is OTDK-előadás témája lesz.
A Humán Tudományi Szekció ügyvezetője elmondta, hogy az SZTE BTK szervezőcsapatában mindenki részt vett TDK-n, és valamikor ő maga is volt OTDK-versenyző: – Nehéz elképzelni, hogy egyszer a másik oldalra kerülnek, de higgyék el, lehetséges – mondta. Kiemelte, hogy a konferencián nemcsak az oktató-diák, hanem a diák-diák interakció is nagyon fontos. A Humán Tudományi Szekcióban a legutóbbihoz képest több mint 100 dolgozattal több érkezett be idén.
– A saját szűk témájában mindenki a legjobb – mondta Dr. Szilágyi Zsófia, majd hozzátette, az idők során megújult a pályamunkák tematikája, idén például olyan különleges dolgozat is beérkezett, ami a Muppet Show szereplőinek nyelvhasználatáról szól.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Fehér Attila: A kutatói izgalom nem változott egykori OTDK-szereplésem óta
A Biológiai Szekció munkáját Prof. Dr. Fehér Attila, az SZTE TTIK Biológiai Intézet Növénybiológiai Tanszékének vezetője, a 37. OTDK Biológiai Szekció ügyvezető elnöke nyitotta meg. – Önök érthetően izgulnak, hiszen előadásukat egy háromtagú zsűri előtt kell elmondaniuk. Most én is így vagyok ezzel, hiszen önök, a 300-400 OTDK-résztvevő az én zsűrim – fordult a hallgatók felé. Prof. Dr. Fehér Attila felidézte saját OTDK élményét, amikor több mint 40 évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem hallgatójaként Szegeden a természettudományi szekcióban adott elő egy faunisztikai dolgozatot.
– Akkoriban a mai molekuláris biológiának még legfeljebb csírái voltak meg, de egy bizonyos értelemben nem változott a világ. Ma egy DNS-szekvencia vizsgálata ugyanazzal a kutatói izgalommal jár, mint amit annak idején egy rovarcsapdában befogott bogár szemrevételezése okozott – fogalmazott az SZTE biológiaprofesszora.
A Biológiai Szekció tudományos programja az SZTE Biológiai Intézet újszegedi épületében nyolc teremben zajlik másfél napon keresztül. A szekcióba összesen 226 pályamunka érkezett, ezeknek előadásai szakterületenként 24 tagozatban hallhatók. Minden előadást háromtagú pártatlan zsűri bírál el, a biológiai szekcióban összesen 83 biológus vesz részt. Prof. Dr. Fehér Attila szerint az idei előadások tematikájában a molekuláris biológia dominál, erről a területről érkezett a legtöbb előadás, és más szakterületek pályamunkáira is a molekuláris biológiai szemlélet jellemző. A korszellem hatására magas az ökológiai, természetvédelmi témájú pályamunkák száma is.
A jubileumi év újdonsága, hogy az OTDT Youtube-csatornája élőben közvetíti az előadások többségét (a biológiai szekcióban valamennyi előadást). Emellett a rendezvények is nyilvánosak, 37. OTDK Biológiai Szekciójának programja és a Humántudományi Szekció programja megtalálható a szekciók weboldalán.
A 37. OTDK Humán Tudományi Szekciójának Instagram oldalán az SZTE BTK egykor OTDK-n szereplő oktatói idézik fel emlékeiket.
A megnyitón Borbély Jácint adta elő Schubert A pisztráng című dalát Tóthné Cseh Erika zongorakíséretével.
Forrás: SZTEinfo / Balog Helga - Panek Sándor
A borítóképen: A 37. OTDK Biológia Szekció és Humántudományi Szekció megnyitója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
