Let’s Talk About Love – egy 17. századi pornográf hamisítvány

Időpont: 12:00-12:20

Terem: Latin szeminárium

Előadó: Nagyillés János

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: ókori nyelvek és kultúrák BA alapszak, latin minor, ógörög, neolatin szakterületi képzés; klasszika-filológia MA, latinnal párosított tanárszakok

Az ún. prelibertinus irodalom történetét Nicolas Chorier Luisa Sigea neve alatt készített hamisítványa, a Satyra Sotadica de arcanis Veneris et Amoris áll. A 18. századi libertinus irodalom által leginkább utánzott (és legtöbbet fordított, adaptált, excerptált) munka tudományos feldolgozása csak az utóbbi évtizedekben indult meg. Nyelviekben megfelelő antik, későantik és még későbbi, latin nyelvű munkák, tartalmi szempontból pedig korábbi, általában Itáliában született, és nem is latin nyelvű szövegek befolyásolják. Ezek aprólékos feltárása még tartogat új információkat e nagy hatású szöveg alaposabb megértéséhez.

Egy felesleges Erdély-történet?

Időpont: 12:30-12:50

Terem: Latin szeminárium

Előadó: Kasza Péter

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: ókori nyelvek és kultúrák BA alapszak, latin minor, ógörög, neolatin szakterületi képzés; klasszika-filológia MA, latinnal párosított tanárszakok

Bethlen Farkas (1639-1679) a 17. század végén állította össze monumentális, 3000 oldalas Erdély-történetét, mely a fejedelemség históriáját tárgyalta 1526-tól a Bocskai-felkelés végéig. Bethlen javarészt korábbi történetírók műveiből kompilálta, állította össze a maga szövegét, felmerül tehát a kérdés, van-e értelme ma ezzel foglalkozni, sőt, minek másolt össze valaki 3000 oldalt, ha a sztori már meg volt írva?

Karácsony és a napkeleti bölcsek avagy mikor született valójában Jézus?

Időpont: 13:00-13:20

Terem: Latin szeminárium

Előadó: Odrobina László

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: ókori nyelvek és kultúrák BA alapszak, latin minor, ógörög, neolatin szakterületi képzés; klasszika-filológia MA, latinnal párosított tanárszakok

Közkeletű vélekedés, hogy Jézus 0. december 24-én született, mivel az ő születésétől számítják az időt a keresztények és a keresztény kultúrát követő országok, s mivel azt is olvassuk róla, hogy 33 éves korában halt meg, így adódik a következtetés, hogy 33 húsvétjakor halt volna meg. Ezeket a dátumokat a VI. században élt Dionysius Exiguus állította fel, s tőle kezdődik ez a fajta időszámításunk. Mivel azonban egyrészt nem volt 0. év, másrészt mivel a Jézus korabeli csecsemőket megölető Heródes i. e. 4-ben meghalt, így a fenti 0-33-as életkori határok is átgondolásra szorulnak. De akkor vajon mikor érkeztek a napkeleti bölcsek? S egyáltalán jókor ünnepeljük a Karácsonyt? - Ezekre a kérdésekre próbálunk választ találni a görög-latin forrásaink alapján.