A vallástudományi mesterszakok célja, hogy alapos módszertani, elméleti és történeti hátteret adjanak a különböző vallási jelenségek és problémák megértéséhez. A hallgatókat a szakon a kutatásfejlesztésre, a tudományos diskurzusra, illetve a későbbi doktori képzésre elsősorban az készíti fel, hogy a szemináriumokon és tutoriális foglalkozásokon a hallgatói érdeklődést bátorítjuk és segítjük. Továbbá a tanszék folyamatos kutatási tevékenységébe a hallgatókat rendszeresen bevonjuk. A tanszék nemzetközi hallgatói mobilitást támogató programjai lehetővé teszik a nemzetközi fórumokon való jenlétet és tapasztalatszerzést. A kiemelkedő hazai és nemzetközi pályázati tevékenységben való részvétel megnöveli az önmenedzselési és pályázatírási ismereteket. Összességében igyekszünk egy aktív, szakmai, mégis családias és támogató közeget kialakítani és fenntartani a tanszéken.
Mit tanulhatsz nálunk?
A mesterképzés három fő oktatási pilléren nyugszik: vallástörténet (ókortól napjainkig, globális vallástörténeti módszertant követve), valláselmélet (vallásszociológia, fenomenológia, valláspszichológia) és kutatásmódszertani ismeretek. Ennek birtokában a hallgatók képesek lesznek tájékozódni a jelenkori vallási gyökerű eseményeiben, illetve alkalmassá válnak a különböző vallási dimenziók történeti, illetve jelenkori kutatására is.
Hol tudsz majd elhelyezkedni a végzés után?
Az indítandó mesterszak révén közvetített tudást számos munkahely igényli illetve hiányolja: levéltár, könyvtár, múzeum, folyóirat, kulturális szervező, média, humán szakos tanárok – ezek vallástudományi alapszakja minőségileg megemeli munkavégzésüket. Ezekhez tartoznak azok az egyetemi tanszékek illetve akadémiai kutatóhelyek, melyek tudományos és kutatási profilja a vallási dimenzióval határos: filozófia, szociológia, lélektan, történelem, néprajz stb.
A vallástudományi végzettség iránti regionális érdeklődés abban mutatkozhat meg elsősorban, hogy az eddig a szakunkon végzett összes diplomás részben szakterületének megfelelően elhelyezkedett, elsősorban a civil szférában, másodsorban a tudomány és a tudományos management területén. A szak természetéből fakadóan azonban elsősorban mégsem a regionális igények kiszolgálása lehet az értelmezhető feladat, hanem azon területek figyelembe vétele, ahol a kulturális sokféleség és kommunikáció kezelése és alkalmazása nélkülözhetetlen. Szeged a Balkán kapuja, ahol az a feladat az egész egyetemre és különösen az ilyen kultúraközvetítő szakokra egyértelmű feladatokat hárít.
Hogyan jelentkezz hozzánk?
A központi rendszerben történő jelentkezést követően a Tanulmányi Osztály ellenőrzi, hogy a jelentkező formailag alkalmas-e MA szakra történő felvételre.
Ezt követően a Vallástudományi Tanszék tanárai felvételi elbeszélgetésre invitálják a jelentkezőket. Ennek témája
a jelentkező vallással kapcsolatos előképzettsége,
a képzéssel kapcsolatos elvárásai,
a vallástudományi MA szak képzésének bemutatása tartalmi és gyakorlati szempontokból.
A felvételin szerezhető pontszámot az elbeszélgetés alapján határozzuk meg.
Néhány könyv, amelyet szeretünk:
Weber, Max: Vallásszociológia - A vallási közösségek típusai , Helikon, Budapest, 2005
Berger, Peter, The Many Altars of Modernity Toward a Paradigm for Religion in a Pluralist Age, De Gruyter, Berlin-Boston, 2014
Stausberg, Michael - Engler, Steven (eds.), The Oxford Handbook of the Study of Religion, Oxford, Oxford University Press, 2016
Simon, Róbert, Vallás, vallástudomány, vallástudósok , Budapest, Corvina Kiadó, 2020
Helmuth Von Glasenapp: Az öt világvallás: Bráhmanizmus.: Buddhizmus.: Kínai universizmus.: Kereszténség.: Iszlám. Gondolat, 1984.
