1999-ben a Szegedi Tudományegyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) vallástudomány major szakot indított és megalakította a Vallástudomány Tanszéket a bölcsészettudományi karon. E kutatási terület megalapítását célzó elméleti és oktatási tevékenység 1996-ban kezdődött a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoport vezetésével, mely gyakorlatilag a mai tanszék elődjének tekinthető. A magyarországi felsőoktatási rendszerben ilyen jellegű program és tanszék nem létezett ezt megelőzően, tehát az ország első vallástudományi szakját a Szegedi Tudományegyetem indította el.
A vallástudományi mesterszakok célja, hogy alapos módszertani, elméleti és történeti hátteret adjanak a különböző vallási jelenségek és problémák megértéséhez. A hallgatókat a szakon a kutatásfejlesztésre, a tudományos diskurzusra, illetve a későbbi doktori képzésre elsősorban az készíti fel, hogy a szemináriumokon és tutoriális foglalkozásokon a hallgatói érdeklődést bátorítjuk és segítjük. Továbbá a tanszék folyamatos kutatási tevékenységébe a hallgatókat rendszeresen bevonjuk. A tanszék nemzetközi hallgatói mobilitást támogató programjai lehetővé teszik a nemzetközi fórumokon való jenlétet és tapasztalatszerzést. A kiemelkedő hazai és nemzetközi pályázati tevékenységben való részvétel megnöveli az önmenedzselési és pályázatírási ismereteket. Összességében igyekszünk egy aktív, szakmai, mégis családias és támogató közeget kialakítani és fenntartani a tanszéken.
A mesterképzés három fő oktatási pilléren nyugszik: vallástörténet (ókortól napjainkig, globális vallástörténeti módszertant követve), valláselmélet (vallásszociológia, fenomenológia, valláspszichológia) és kutatásmódszertani ismeretek. Ennek birtokában a hallgatók képesek lesznek tájékozódni a jelenkori vallási gyökerű eseményeiben, illetve alkalmassá válnak a különböző vallási dimenziók történeti, illetve jelenkori kutatására is.
Az indítandó mesterszak révén közvetített tudást számos munkahely igényli illetve hiányolja: levéltár, könyvtár, múzeum, folyóirat, kulturális szervező, média, humán szakos tanárok – ezek vallástudományi alapszakja minőségileg megemeli munkavégzésüket. Ezekhez tartoznak azok az egyetemi tanszékek illetve akadémiai kutatóhelyek, melyek tudományos és kutatási profilja a vallási dimenzióval határos: filozófia, szociológia, lélektan, történelem, néprajz stb.
A vallástudományi végzettség iránti regionális érdeklődés abban mutatkozhat meg elsősorban, hogy az eddig a szakunkon végzett összes diplomás részben szakterületének megfelelően elhelyezkedett, elsősorban a civil szférában, másodsorban a tudomány és a tudományos management területén. A szak természetéből fakadóan azonban elsősorban mégsem a regionális igények kiszolgálása lehet az értelmezhető feladat, hanem azon területek figyelembe vétele, ahol a kulturális sokféleség és kommunikáció kezelése és alkalmazása nélkülözhetetlen. Szeged a Balkán kapuja, ahol az a feladat az egész egyetemre és különösen az ilyen kultúraközvetítő szakokra egyértelmű feladatokat hárít.
A központi rendszerben történő jelentkezést követően a Tanulmányi Osztály ellenőrzi, hogy a jelentkező formailag alkalmas-e MA szakra történő felvételre.
Ezt követően a Vallástudományi Tanszék tanárai felvételi elbeszélgetésre invitálják a jelentkezőket. Ennek témája
A felvételin szerezhető pontszámot az elbeszélgetés alapján határozzuk meg.
Néhány könyv, amelyet szeretünk:
SZTE BTK Vallástudományi Tanszék
6722 Szeged, Egyetem u. 2.
E-mail: relstud@rel.u-szeged.hu
Tel.: +36-62-544-418