Történetek a Balkánról. Szerbia és Trianon 2018. október 24.

A. Sajti Enikő aranydiplomás történész, az SZTE professzor emeritája, az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanszék korábbi vezetője, a BTK volt oktatási dékánhelyettese, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, a Századok c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 1998-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2008-ban Szent- Györgyi Albert- díjjal tüntették ki.

Kutatási területe a Balkán és Jugoszlávia 19-20. századi története, a magyar- délszláv kapcsolatok, a nemzeti kérdés Jugoszláviában és Szerbiában , valamint a délvidéki magyarok története. E tárgykörökben 12 monográfiája és másfél száz tanulmánya jelent meg magyarul, angolul és szerbül.

Az előadás tartalma:

Két történet a Balkánról: 1. Szerbia és Trianon

Az előadás Nikola Pasics (1845–1926), az egyik legnagyobb formátumú szerb politikus és diplomata, a szerb békedelegátus vezetője , szerb majd jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter tevékenységén keresztül mutatja be, hogyan formálódott a “kis győztes” Szerbia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első világháborút lezáró békével, és különösen Magyarországgal szembeni álláspontja. Hogyan hatott területi követeléseikre a dinamikus szerb nacionalizmus, az antant hatalmak Monarchiával szembeni álláspontjának formálódása, Nagy-Szerbia gondolata és a jugoszláv eszme, miért és mikor döntött Nagy Szerbia helyett Jugoszlávia mellett, melyet élete végén “végzetes tévedésnek” nevezett.

Vukman Péter

Vukman Péter (1980., Nagyatád) történész, egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta, történelem és angol szakon 2005-ben szerzett bölcsész és tanár diplomákat. 2017-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált történelemtudományból. Az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszéken oktat és kutat, jelenlegi beosztása egyetemi docens. Szűkebb kutatási területe a titói Jugoszlávia története, a jugoszláv külpolitika és a magyar–jugoszláv kapcsolatok alakulása, tágabb érdeklődési körébe a Balkán-félsziget új- és jelenkori története és a hidegháború története tartozik. Rendszeresen publikál magyar és külföldi szakfolyóiratokban, kötetekben magyar és idegen nyelven egyaránt. Tudományos eredményeiről hazai és nemzetközi konferenciákon is rendre beszámol. 2013–2016 között OTKA posztdoktori ösztöndíjasként a magyarországi jugoszláv kominformista emigráció történetét dolgozta fel. Fő művei: Moszkvától Londonig. Nagy-Britannia és Jugoszlávia a szovjet–jugoszláv konfliktus idején (1948–1953). Szeged, 2011. és „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen.” Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon (1948–1980). Budapest–Pécs, 2017.

Az előadás tartalma:

Josip Broz Tito neve leginkább az „imperializmus láncos kutyája” fogalomtársítással rögzült a hazai történeti emlékezetben. A délszláv népek egyik legjelentősebb, nemzetközileg talán legismertebb politikusa volt, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége, aki közel 40 évig állt Jugoszlávia élén. Előadásomban ezen hosszú és fordulatokban bővelkedő életpálya egy apró szeletét, a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 közti alakulását vizsgálom meg részletesebben. Röviden bemutatom Tito származását, a hatalomba vezető utat, majd részletesen megvizsgálom, miként alakult Magyarország és Jugoszlávia 1945 utáni kapcsolata, hogyan vált az 1948-as szovjet–jugoszláv konfliktus hatására Titóból, a „békéért és a szabadságért folytatott harc legendás hőséből” első számú közellenség, az „imperializmus láncos kutyája”. Előadásom végén röviden arra is kitérek, miként viszonyul délszláv államok történetírása Tito személyéhez és politikai örökségéhez.