Törzsképzés
A szociológia MA képzés 4 féléves képzés, mely két részből áll: törzsképzésből és a választható specializációkból. A szociológia MA három specializációt kínál: közvéleménykutató, az országban egyedüliként ifjúságkutató, valamint nyelvszociológia specializációt.
A szociológia BA alapképzés szerves folytatásaként a szegedi szociológia MA mesterszakokon három szakirány választható (ifjúságszociológia, közvéleménykutató, nyelvszociológia).
A szociológia MA az okleveles szociológus szakértői-elemzői szintű munkájához szükséges tudáskészletet biztosít olyan tantárgyakkal, amelyek elméletigényesek (ismeretelmélet, tudományelmélet, társadalomfilozófia, a szociológia elméletei, a szociológia kulcsfogalmai és alapkérdései, a társadalmi tagozódás elméletei, elméleti szakszociológiák) professzionális módszertani felkészültséget biztosítanak (matematikai statisztika, többváltozós elemzések, elmélet- és modellalkotás, hipotézistesztelés stb.) kutatástervezési és irányítási képességek elsajátítását segítik elméleti ill. adatelemzésre épülő tanulmányírási készségek kialakítását szolgálják specializálódási igényeket elégítenek ki (elsősorban speciális szakszociológiák ill. specializációk révén).
Specializációk
Közvéleménykutató specializáció:
A képzés célja, hogy az érdeklődő hallgatókat olyan elméleti és módszertani tudással ruházza fel, amely alapján képessé válnak széles értelemben vett közvéleménykutatási feladatok magas színtű ellátására. A szakirány ismereteket közvetít a közvéleménykutatási modellek, a közvéleménykutatások sajátos metodikája, valamint a két legelterjedtebb alkalmazási kör, a fogyasztói és választói magatartás területén. A szakirányt elvégző hallgatók felkészültek lesznek arra, hogy különböző területeken (gazdasági-üzleti, államigazgatási, politikai vagy média) önállóan végezzenek piac- és közvéleménykutatásokat. A képzés felkészíti őket arra, hogy – támaszkodva általános elméleti és módszertani ismereteikre – a közvéleménykutatások valamennyi fázisát – a kutatási koncepció megfogalmazásától kezdve, a kérdőív elkészítésén és a mintavételen keresztül az adatfelvétel komplett lebonyolításáig és az elemzések elkészítéséig – megalapozott szakmaisággal el tudják végezni. A hallgatók megismerkednek a közvéleménykutatási eredmények másodelemzésének módszereivel. A szakirányt elvégzettek a piackutatás és közvéleménykutatás területén működő hazai és nemzetközi cégeknél, vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint közigazgatási és önkormányzati intézményeknél helyezkedhetnek el.
Ifjúságszociológia specializáció:
A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékén az ifjúságszociológia oktatásának és kutatásának komoly hagyománya van. Az ifjúságszociológia specializáció célja, hogy hallgatóink részletes és átfogó ismereteket szerezzenek a fiatal generációk társadalmi sajátosságairól és az ezekre ható tényezőkről. A specializáció célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek az ifjúsági társadalom különböző aspektusairól, beleértve:
- Társadalmi mobilitási folyamatok
- Területi egyenlőtlenségek ifjúsági vetületei
- Ifjúkori problémaviselkedés és kockázati magatartás
- Fiatalok és a digitális kultúra kapcsolata
- Fiatalok politikai aktivitása és részvétele
- Oktatási és munkaerőpiaci folyamatok
- Fenntarthatóság
- A fiatalok lakhatási problémái
- Munka – magánélet egyensúlya
A specializáció nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati készségek fejlesztésére is. Hallgatóink részt vesznek nagymintás empirikus ifjúságkutatásokban, amelyek során megismerik a kutatás koncepciójának kidolgozását, a kérdőív összeállítását, adatfelvételt és az adatok elemzését. A specializáció során megszerzett ismeretek és készségek jól hasznosíthatók különböző társadalmi szervezeteknél, ifjúságsegítő intézményekben, önkormányzatoknál, valamint a média elemzői és tanácsadói pozícióiban. A specializáció elvégzése után hallgatóink folytathatják tanulmányaikat doktori programokban is.
Nyelvszociológia specializáció:
Az emberi kultúrák és társadalmak legfontosabb konstruáló eszköze, működtetésük elengedhetetlen kelléke a nyelv. Nyelvi választásaink identitást mutatnak föl, hatalmi viszonyokat tárnak föl és rögzítenek, épp ezért ezek a választások sokszor társadalmi konfliktusok forrásai. Ezzel foglalkozik a nyelvszociológia, azaz a kultúra- és társadalomkutatásnak az a változata, amely a nyelv társadalmi szerepét vizsgálja.
A nyelvszociológiai szakképzettséggel rendelkező szociológusok képesek arra, hogy fölismerjék a nyelvhasználati módok, illetve nyelvek eltéréseiből származó társadalmi konfliktusokat, oktatási és integrációs kudarcokat, a mobilitást gátló kulturális hátrányokat, és ennek alapján a döntéshozókat, szakpolitikusokat és szakembereket segítő javaslatokat dolgoznak ki ezek fölszámolására helyi és össztársadalmi szinten egyaránt.
A nyelvszociológus specializációt elvégzett okleveles szociológusok tudományos kutatóintézetekben, felsőoktatási intézményekben, közvéleménykutató cégeknél, helyi, regionális, országos és európai döntéshozó testületek tanácsadójaként, oktatási intézményekben, oktatásfejlesztéssel, illetve integrációval foglalkozó intézményekben, önkormányzatoknál, nyelvi jogi tevékenységet végző nemzetközi intézményeknél, de akár vállalkozásoknál és nagyvállalatoknál, a médiában és marketinggel foglalkozó vállalkozásoknál is hasznosíthatják tudásukat.
