alapszak
Az iskolában vagy más tanítási-tanulási helyzetben a tanítás hatékonyságát nem kizárólag a pedagógus saját szakterületi tudása határozza meg, a hatékonyságot jelentős mértékben az is befolyásolja, hogy a tanár a tudásából mit tanít, kinek, milyen okból, milyen céllal és hogyan. Azonban mindez nem csak a tanáron és tanítványán múlik: társadalmi folyamatok, értékek, igények, elvárások és szabályozások határozzák meg, illetve az ezeket a napi gyakorlat számára lefordító mechanizmusok és eszközök közvetítik. A pedagógia tárgya ezért mindazoknak a jelenségeknek és folyamatoknak a vizsgálata és befolyásolása, amelyek akár láthatóan, akár észrevétlenül érvényesülnek az oktatás mindennapjaiban, a pedagógusok és a tanulók viselkedésében, az intézmények működésében.
A Neveléstudományi Intézet által gondozott pedagógia alapszakon folytatott tanulmányok a tanulás és a tanítás összefüggéseibe vezetnek be, széles körű tudás megszerzését kínálják ezek személyes és társadalmi folyamatainak és jelenségeinek terén.
Az alapszak kurzusai bevezetik a diákokat a tanítás és tanulás alapvető kérdéseibe, valamint az iskolán belüli és kívüli oktatás és nevelés világába; illetve feltárják az ezek megismerését lehetővé tevő módszerek alapjait. Átfogó képet adnak azokról a folyamatokról és intézményekről, rendszerekről, amelyek a társadalmak kultúraátadó és személyiségfejlesztő funkcióit betöltik. Nagy hangsúlyt helyezünk a pedagógiai kutatás módszereire, mert ezek ismerete adja meg azt a kritikai felkészültséget, amely az oktatási rendszer (mint bármely rendszer) feltárásakor, elemzésekor elengedhetetlen. A pedagógiai témák gyakorlati oldalról történő vizsgálatát a szakon belül felkínált specializáció (oktatási asszisztens) teszi lehetővé. A specializáció helyett a pedagógia szakos hallgatók választhatják a más szakok által felkínált minorok valamelyikét is.
A pedagógia szak nem tanárképzésként működik. Az alapszakon szakképesítést szerzők – tanulmányaik irányultságától függően – képesek lesznek hatékony segítőként közreműködni az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli (képzés, továbbképzés, átképzés) nevelési és oktatási feladatok szervezésében, lebonyolításában, a tevékenységekkel kapcsolatos operatív feladatok ellátásában az oktatási intézményekben, hatóságok, önkormányzatok, szakmai szolgáltatók, munkaügyi központok szakapparátusában, non-profit jellegű intézményekben, társadalmi és vallási szervezetekben, oktatási vállalkozásokban; megszerzett szakértelmük hasznosulhat pedagógiai kutatások szervezésében, ügyintézésében.
Az alapképzésről lehetőség van mesterképzésre jelentkezni, például a szintén a Neveléstudományi Intézet által gondozott kétéves Neveléstudományi mesterszakra.
Oktatási asszisztens specializáció:
Felvételi kritérium nincs.
Pedagógiai asszisztens végzettséget kínáló képzési program, amely bevezetést nyújt az oktatás módszertanába és szervezésébe. A tantervelemzés és -készítés, tananyagok, taneszközök elemzése, tervezése, fejlesztése mellett hangsúlyos a pedagógiai értékelés, vagyis annak vizsgálata, hogy a kitűzött céloknak mennyiben felelnek meg a megvalósult eredmények. A program felkészít az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazására az oktatás folyamatában.
Az oktatási asszisztensek irányíthatják a tanulók tanórán kívüli tevékenységét általános és középfokú oktatási intézményekben (pl. a tanítási időt megelőző és délutáni foglalkozásokat vezethetnek). A képzési program nem oktatási, de az oktatással összefüggő feladatok megoldásához szükséges szaktudást kínál, ami az iskolákon kívül a fenntartók és az oktatási rendszer működését elősegítő (pedagógiai szolgáltató és kutató) szervezetek számára értékes.
Pedagógia minor:
Minden szak hallgatója felveheti, amennyiben az előző félévi alapszakos tanulmányi átlaga 3,5 vagy annál magasabb. Túljelentkezés esetén a rangsorolás alapja az előző félévi tanulmányi átlag és a meglévő nyelvvizsgák szintje, minősége.
A pedagógia minor a pedagógia szakos mesterszintű tanulmányokat előkészítő képzési program, amely áttekinti a tanítás-tanulás személyes és társadalmi jelenségeit, folyamatait, kereteit, lehetőségeit, ezek vizsgálatának módjait.
A képzési program kurzusai egyrészt feltárják, mi rejlik e két létfontosságú, mindenki által gyakorolt emberi tevékenység hétköznapi tapasztalatai mögött, másrészt bemutatják, hogyan befolyásolja és befolyásolhatja ezek működését és hatékonyságát a szervezett keretek közötti megvalósulásuk. A kurzusok az iskolában és az iskolán kívül folyó tanítás-tanulás világát mutatják be, illetve az ennek megismeréséhez szükséges kutatásmódszertani alapokat adják. Bepillantást engednek a pedagógiai gondolkodás történetébe, részletesen elemzik a tanulás révén bekövetkező változások lezajlását, a személyiség fejlődését, és feltárják az iskolai oktatás társadalmi kérdéseit, szervezeti jellegzetességeit.