Almási Tibor középkorász történész (2005/2008)

43._2_Almasi_Tibor_20052008


Szarvason született, itt végezte alap- és középfokú tanulmányait. A Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskolában tett érettségi vizsgát 1977-ben (1973–1977). Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (1978–1983). 1983-ban kapott tanári diplomát magyar és történelem szakokon, emellett végzettséget szerzett latin speciális képzésben is.


Tanulmányai kezdeteitől legfőbb érdeklődési területe a magyar középkor története volt. Ismereteit e téren elsősorban Karácsonyi Bélától és Kristó Gyulától szerezte, míg latin nyelvtudását Makk Ferenc, Dér Terézia és Karácsonyi Béla oktatómunkájának köszönheti. Filológiát Szádeczky-Kardoss Samutól tanult, középlatin és gyakorlati segédtudományi ismereteit pedig főként Karácsonyi Béla speciális kollégiumain sajátította el.


Egyetemi pályáját könyvtárosként kezdte a JATE Egyetemi Könyvtár Történeti és Ókortudományi Szakkönyvtárában (1980–1985). 1985-ben a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékre került, ahol a nagysikerű Korai Magyar Történeti Lexikon munkatársa és bibliográfiai szerkesztője lett. Kutatómunkájának középpontjában eleinte a 13. századi magyar történelem állt. Doktori értekezése – amelyet 1986-ban védett meg –, a tatárjárás történetírójának, Rogeriusnak a pályájával és munkásságával foglalkozott (Rogerius egyházi felettesei).


Az 1980-as évek óta számos forráskiadvány elkészítésében vett részt, s ennek révén fokozatosan a történeti forrásszövegek kerültek kutatásai középpontjába. Számos nagy fontosságú latin nyelvű kútfő fordítását készítette el, amelyek közül kiemelkedő fontosságú az 1279. évi budai zsinat végzéseinek elsőként való magyarra ültetése, illetve annak a hírhedett kegyetlenségű ítéletlevélnek a magyarra fordítása, amely 1330-ban a királyra fegyvert emelő Záh Felicián sikertelen merényletét torolta meg. Munkásságának központi elemét mindezek mellett immár három évtizede az Anjou-kori oklevéltár monumentális forrásfeldolgozás sorozata jelenti, amely célkitűzése szerint több mint 70 kötetben fogja közzétenni a magyarországi Anjou-kor teljes oklevélhagyatékát. A vállalkozást megalapító Kristó Gyula halála óta a sorozat főszerkesztője.


A forrásfeldolgozói és kötetszerkesztői tevékenységét a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék segédmunkatársaként (1985–1987) kezdte, majd a Történeti Segédtudományok Tanszékre helyezte át bázisát. A tudományos segédmunkatárs (1987–1990), tudományos munkatárs (1990–1993), egyetemi adjunktus (1993–1997) munkaköröket töltötte be. Egyetemi docensi (1997–) kinevezésével egyidőben a JATE hallgatói ügyekért és külügyekért felelős rektorhelyettese (1997–2000) és 22 éven át fogta össze az egyetem Karközi Kollégiumai szervezetének munkáját (1997–2019). Közben 2005-től a Történeti Segédtudományok Tanszék vezetője lett, és 2005–2008 között a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztségét töltötte be.


2012 óta a Történelemtudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja és a Medievisztikai Programjának vezetője. Alap-, mester-, doktori és tanár-továbbképzésben végzett tanítványait bevonta az Anjou-kori oklevéltár munkálataiba, melynek 2001-től szerkesztőbizottsági tagja, 2005-től főszerkesztője. Ez utóbbi időszaktól szintén szerkesztőbizottsági tagja az Acta Historica Universitatis Szegediensis folyóiratnak is. 2000-ben a millennium kapcsán elkészült Magyar Századok sorozat számára monográfiában foglalta össze a 13. század történetét.


Olyan szerteágazó történettudományi témákban ad elő, mint a történeti segédtudományok alapjai és gyakorlati alkalmazásuk, bevezetés a diplomatikába, paleográfia, kronológia, középkori magyar történelem és kormányzattörténet, könyvészeti, levéltári és forrástani alapismeretek, kódex- és oklevélolvasás, oklevél-fordítási és elemzési gyakorlatok, regesztázási gyakorlatok, latin nyelvoktás és forrásolvasás, közgyűjteményi ismeretek, történeti földrajz.


Oktató és kutatómunkája mellett számos közéleti feladatnak is eleget tett. Munkásságát több kitüntetés kísérte, amelyek sorából kiemelendő a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2009-ben és a Szegedi Tudományegyetem Pro Universitate-díja 2013-ban.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep

William Shakespeare szonettjeinek új magyar fordítását is bemutatták a 95. Ünnepi Könyvhéten. Június 14-én az SZTE Klebelsberg Könyvtárban Prof. Dr. Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója beszélgetett a kötet fordítójával, Fazekas Sándorral.