Tudományos könyvek kiadója a Szeged University Press. A Szegedi Tudományegyetem kutatóit, oktatóit és hallgatóit a legkorszerűbb eszközökkel szolgálja és az universitas korábbi kiadói műhelyeinek legjobb hagyományait folytatja. Az SZTE új könyvkiadóját két bölcsész professzor, Dr. Gyenge Zoltán és Dr. Sándor Klára mutatta be a 96. Ünnepi Könyvhéten az egyetem vezetői, valamint a lehetőség iránt érdeklődő szerzők és olvasók jelenlétében.
A tudás lángját terjesztő griff szimbólumával indul útjára a Szegedi Tudományegyetem új kiadója, a Szeged University Press.
A Szegedi Tudományegyetem egykori kiadói műhelyeiről is szó esett a 96. Ünnepi Könyvhét programjain. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Hagyomány és újítás
Az ünnepi könyvhét szegedi egyetemi rendezvényeinek több évtizedes hagyománya, hogy bemutatkoznak az SZTE kiadói műhelyei is. A korábbi években létező kiadói műhelyek közül az egyik legismertebb a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE karai által 1987-ben alapított kiadó, a JATEPress volt, amely külön nyomdával is rendelkezett. Az utóbbi néhány évben azonban viharos gyorsasággal megváltoztak a körülmények, köztük a kiadói és az olvasói szokások. A JATEPress kiadványait már csak az antikváriumok kínálják. A változássorozatra reagált a Szegedi Tudományegyetem azzal, hogy a hagyományos, a nyomtatott könyvre fókuszáló kiadói gyakorlat megváltoztatására törekedve több kezdeményezés is elindult.
Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának két professzora, Dr. Sándor Klára és Dr. Gyenge Zoltán mutatta be a Szeged University Press kiadót. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A fejlesztés a meglévő JATEPress könyvkiadó átvilágításával kezdődött – emlékeztetett a Szeged University Press bemutatkozó rendezvényén a felelős kiadó, Prof. Dr. Gyenge Zoltán. Az átalakításra megfogalmazódó tervekről 2021 szeptemberében sajtótájékoztatón is beszámoltak a szervezők. Az ötletek szárba szökkenését azonban hátráltatták – többek között – a Covid-pandémia következményei.
Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának kutatói közül két professzor, Dr. Gyenge Zoltán és Dr. Sándor Klára – mintegy pilotprojektként – 2024 szeptemberére létrehozta az egyetemi kar saját kiadóját. Felállítottak egy nemzetközi szerkesztőbizottságot, kialakították az együttműködést a technikai hátteret biztosító egyetemi könyvtárral. A Szeged Humanities Press felelős kiadója szerepét Dr. Gyenge Zoltán, a felelős szerkesztő feladatkörét Dr. Sándor Klára főszerkesztőként vállalta.
Az SZTE BTK bölcs bagoly szimbólumával jelentkező Szeged Humanities Press gondozásában jelent meg – többek között – a „L’empathie à l’épreuve dans les arts et les littératures de langue française” című tanulmánykötet. A siker nyomán, a Szegedi Tudományegyetem vezetőivel egyeztetve, az SZTE BTK kiadója alakult át: 2025 tavaszán színre lépett, a 96. Ünnepi Könyvhét rendezvényeként, 2025. június 16-án bemutatkozott a Szeged University Press.
Minden rangos, magát a nemzetközi palettán elhelyező egyetem rendelkezik saját könyvkiadóval
Az egyetem ázsiójáért
Minden rangos, magát a nemzetközi palettán elhelyező egyetem rendelkezik saját könyvkiadóval. Például az Oxford Egyetem kiadójának az első könyve 1478-ban látott napvilágot, 1534 óta létező egyetemi nyomdáján alapul a Cambridge University Press.
– Sok ok miatt előttünk jár és mintákkal szolgál például az Oxford University Press vagy Cambridge University Press. De Szegeden is adott az a tudományos kapacitás, ami alapja a kiváló színvonalnak. Ha az itteni kutatók a Szeged University Press gondozásában jelentetik meg műveiket, akkor itt is lehetséges a siker, vagyis hogy a magyar egyetemi kiadók színvonalánál akár jobb könyvterméssel is szolgáljuk az olvasókat – fogalmazott Dr. Sándor Klára. Példaként említette, hogy eddig négy print könyv és a két elektronikus formájú kiadvány jellemzi a kiadói munkát. Hat kötetük közül kettő angol, egy spanyol és egy francia nyelven került ki a kiadói műhelyből.
Számokkal nem fejezhető ki az a sokféle támogatás, amit a Szeged University Press nyújt a szerzőinek
Kifejezi az universitast, mert a nagyobb tudományterületek több képviselője – Gyenge Zoltán, Sándor Klára, Széll Márta, Szomora Zsolt, Kiss Attila, Laczkó Sándor, Zenón Luis-Martínez, Kent Cartwright, Hoczopán Szabolcs – is részt vesz a Szeged University Press nemzetközi szerkesztőbizottságában.
– A jövőben meg szeretnénk nézni, hogy az egykori JATEPress kiadványai közül vannak-e olyan művek, amelyek értékesek és így beilleszthetők a Szeged University Press koncepciójába. Ebből a szempontból például a JATEPress ikonológiai sorozatát mindenképpen érdemes megvizsgálni – hozott példát az egyetemi kiadói műhelyek, a múlt és a jelen összekapcsolódására Dr. Gyenge Zoltán.
A kutató és a hallgató szemszögéből nézve is eltér egy természet- vagy egy bölcsészettudományi mű kiadványként való megjelentetésének a jelentősége. A Szeged University Press sorozatokba csoportosítja kiadványait.
– A tudományterület hagyományai, a szerzők és az olvasók igényei alapján egy-egy mű nyomtatásban való jelenlétét is elősegíti ugyan a Szeged University Press, de hangsúlyozom: elsősorban digitális művek megjelentetésére fókuszálunk. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár nemzetközi színvonalon képes támogatni az SZTE szerzőinek, a kiadónk kiadványainak open acces jelenlétét. Az online formában ingyenesen elérhető mű azonnal bekerül a nemzetközi tudományos térbe, ahol gyorsan olvasóra talál. A kutatótársaktól érkező hivatkozások pedig a szerző, a kiadó, illetve a Szegedi Tudományegyetem ázsióját növelik. Mindez az intézmény finanszírozása és az azt befolyásoló indikátorok szempontjából is lényeges – magyarázta Dr. Gyenge Zoltán.
A Szeged University Press szerkesztőbizottságának több tagja és a lehetséges szerzők is jelen voltak az SZTE új kiadója bemutatkozó rendezvényén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Kéziratból kiadvány
– A regisztrációval, majd szándéknyilatkozat megfogalmazásával és benyújtásával kezdődik a kiadói folyamat. Minden online zajlik. A szerzők számára részletes útmutatóval szolgál a Szeged University Press honlapja – válaszolt Dr. Sándor Klára a kérdésre, amely azt firtatta, hogy miként lesz a kéziratból kiadvány. A tervezést, így például a szerkesztő, a lektorok felkérését a szándéknyilatkozat alapján kezdi el a kiadó – reagált az egyik potenciális szerzőnek, az SZTE BTK Animália Kutatóközpontját vezető Dr. Vígh Éva professzornak arra a kérdésére, hogy mennyi időt vesz igénybe a kiadói folyamat.
Az eddig önkéntesként végzett szerkesztői és lektori feladat anyagi megbecsültségének kifejezéséhez az SZTE nevében a rektor, Prof. Dr. Rovó László és a kancellár, Dr. Fendler Judit a könyvheti beszélgetés helyszínén szóban egyeztetett és segítséget ígért. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A lektori vélemény beérkezése után felgyorsul a folyamat, ugyanis a kézirat tördelését is felkészült szakember végzi, immár az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársaként. Fontos feladat a szöveg és képanyag jogtisztasága – folytatta a kiadói folyamat részletezését a felelős szerkesztő. – Pillanatnyilag két angol, továbbá több magyar nyelvű kiadvány összeállításán dolgozunk. Az elkészült kiadványokat is bemutatja majd az egyetem digitális kiadójának hamarosan elérhetővé váló honlapja.
A monográfiák, szakkönyvek és egységes koncepció mentén könyvvé szerkesztett tanulmánygyűjtemények közül a „Litterae Humaniores” sorozat részei a humán tudományok köréből kerülnek ki. Az élet- és természettudományok könyvsorozatának közös címe a „Corpus et Natura”. A „Civitas et Societas” felirat fogja össze a jog- és társadalomtudományok közé tartozó témákat.
– A minőség számít az egyetemi jegyzetek vagy a monográfiák megjelentetésénél. A Szeged University Press azért rendezi sorozatokba a kiadványait, mert az egyes monográfia nem, de a sorozat részeként megjelent kötet indexálása könnyebb – magyarázta Dr. Sándor Klára. – Az „Universitas Szegediensis” sorozat létrehozásával pedig befogadhatóvá tehető például a „Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című mű most készülő harmadik része, illetve majd minden intézménytörténeti kiadvány is – reagált az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság tagja, Dr. Balogh Elemér professzor fölvetésére.
Az oktatást szolgálják az „Orbis Pictus”-sorozatba emelendő felsőoktatási tankönyvek, a névtelen bírálók által lektorált tanulmányokat tartalmazó kötetek. Újdonság és a doktori hallgatók egyik első publikációs lehetőségét kínálja a doktori disszertációk könyvvé átdolgozott változatait összefogó „Studia Novorum” sorozat, amelybe az első két javaslat jogi területről érkezett.
– Számokkal nem fejezhető ki az a sokféle támogatás, amit a Szeged University Press nyújt a szerzőinek. A tudományos mű kéziratáért – más kiadókhoz hasonlóan – sajnos mi sem tudunk fizetni. Ugyanakkor – más kiadókkal ellentétben – ide pályázati támogatást és pénzt nem kell hoznia a szerzőnek a műve megjelentetését ösztökélve. Sőt: a névtelen lektorálást követően a munkáját minősítő és a megjelenést segítő két szakember véleményét is megkapja és hasznosíthatja a szerző – hangsúlyozta Dr. Sándor Klára.
A print kiadványok minősége az Innovariant Nyomdaipari Kft. munkáját dicséri – állapítottuk meg, miután belelapozgattunk a Kiss Attila, Szőnyi György Endre és Kérchy Anna által szerkesztett, kiváló képanyaggal dúsított, reprezentatív „Iconicity, History, and the Cultural Imageries of Body and Soul” című kötetbe.
– Áttételes hasznot is jelent az SZTE-kiadó működése, mert többletpontot jelent – folytatta az indoklást a kiadóvezető. – A minőségi kiadványok megjelenése pedig igazolja a különböző nemzetközi rangsorok minősítését: Magyarország és a térség legjobb egyeteme az SZTE.
Az ismeretterjesztés missziója
– A szépirodalmi mű print formáért kiált, de az ilyen kézirat gondozására más, erre felkent kiadók hivatottak. Kivételt jelenthet, így az érdeklődési körünkbe tartozhat a művészettörténeti kiadvány vagy a tudományos szöveg szakfordítása – fejtette ki véleményét Dr. Gyenge Zoltán.
A tudás fáklyáját magasba tartó griff uralta logójú Szeged University Press nem ernyőszervezet, vagyis a Szegedi Tudományegyetem többi, például a GeoLiterához hasonlóan tanszéki keretben vagy éppen a Belvedere Meridionale Kft. mintájára működő kiadói műhelyeitől függetlenül dolgozik.
– Az egyetem úgynevezett harmadik missziós küldetése közé tartozó ismeretterjesztő művek megjelentetését nagyon fontosnak tartjuk – hangsúlyozta Dr. Sándor Klára, aki minden monográfiaszerzőt arra biztat, hogy kutatási területét laikusok számára is élvezhető ismeretterjesztő műben mutassa be.
Hogyan juttatják el a jól szerkesztett monográfiákat vagy a tudományt népszerűsítő kiadványokat az olvasókhoz? Ennek a kérdésnek a megválaszolását tartják a legnehezebbnek a kiadóvezetők. Az egyik eladási korlátot az önköltségi ár jelenti, hiszen ezen összeg fölött kell megszabni az eladási árat.
– A letölthető kiadványok „nem porosodnak” a polcon. De a keresőoptimalizálás, a hálózottságból fakadó kapcsolatok mozgósítása ugyanúgy feladat, mint ahogy a print kiadványok számára is meg kell találni a legjobb terjesztőket és könyvesboltokat – jelölte meg a feladatot Dr. Gyenge Zoltán és Dr. Sándor Klára. A könyvheti program záróakkordjaként mindketten megköszönték az SZTE jogi, anyagi és a könyvtári szolgáltatásaihoz kötődő eddigi segítséget.
– Egy intézménynek azokkal a témákkal mindenképpen érdemes foglalkoznia, amelyeken lelkesen dolgoznak, akár önkéntesként is, a kérdéskör iránt érdeklődő személyek. Erre kiváló példa az SZTE könyvkiadója, amelynek hajója több év hánykolódás után végre révbe ér – fejezte ki elismerését és köszönetét Prof. Dr. Rovó László rektor.
A Szegedi Tudományegyetem és más intézmények kutatóitól várja a minőségi kéziratokat a Szeged University Press. Az eredményekről könyvbemutatókon kapunk majd összképet.
Forrás: SZTEinfo / Újszászi Ilona
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
