Tizennégy ország 134 előadójának részvételével zajlik a Szegedi Tudományegyetemen a 13. International Altay Communities Symposium, az ázsiai országok legrangosabb altajisztikai seregszemléje.
A Törökországban elindított, és évről évre más helyszíneken megtartott konferenciát az altáji rokoni eredetüket, nyelvi, kulturális rokonságukat vállaló országok rendezik meg. Az eseményt az isztambuli alapítóval, İlhan Şahin történészprofesszorral közösen idén Papp Sándor professzor, az SZTE BTK Altajisztikai Tanszék vezetője szervezte. A történész a megnyitón elmondta, hogy az SZTE az első, és jelenleg az egyetlen felsőoktatási intézmény a világon, ahol önálló tanszéket tartanak fenn az altajisztikai kutatásoknak. A szegedi kutatóműhely elismertségének, valamint az idén zajló Magyar-Török Tudományos és Innovációs Évnek köszönhetően rendezik török, kirgiz, mongol, kazah és tajvani helyszínek után először Magyarországon az altáji rokonságú közösségek találkozóját.
Papp Sándor professzor, az SZTE BTK Altajisztikai Tanszék vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A konferencia idei témájáról Papp Sándor elmondta, hogy az altáji eredet nyelvi elmélete szerint az Altaj-hegység volt a török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvek őshazája.
– Ahogyan az indoeruópai nyelvek is közös helyről terjedtek el, e teória szerint létezik egy altaji nyelvcsalád is. Az elmélet nem biztos, hogy igaz, de kétségtelen, hogy e nyelvek között rokonsági kapcsolat van. Nem feltétlenül egyenes ági ez a leszármazás, de mivel az ide tartozó népek a mongolok kivételével muzulmán kultúrájúak, ez is megerősítette a kapcsolatot közöttük. A konferenciánk valójában egy közös platform, ahol össze tudnak jönni mindazok a kutatók, akik az altaji népek nyelvével, történetével, kultúrájával foglalkoznak.
Az SZTE professzora szerint a tudományág ugyan népszerű Törökországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, de a türk nyelvű országok elsősorban a saját nemzeti kultúrájukkal foglalkoznak, és viszonylag kevés a lehetőség, hogy a távoli nyelvrokonokkal kapcsolatba kerüljenek. Erre szolgál az altaji közösségek vándorkonferenciája, amelynek szekcióiban úgy csoportosították a témákat, hogy az egymással rokon területekről szóló előadások váltsanak ki beszélgetéseket, vitákat.
İlhan Şahin történészprofesszor, az International Altay Communities Symposium alapítója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A konferencia fókuszában idén a névadás és a társadalmi címek néprajzi, antropológiai, történeti tanulmányozása áll. Az előadások azt vizsgálják, mondta kérdésünkre Papp Sándor professzor, hogy a különböző szinteken a társadalomban melyek a névadási prioritások, hogyan választanak neveket, a mellékneveknek, beceneveknek, csúfneveknek milyen háttere van és milyen következtetéseket lehet ebből levonni az illető közösség identitására nézve.
Az altajisztikai konferencia ünnepélyes megnyitóján a Szegedi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket.
– Az innovációt gyakran olyannak látják, mint csupán előre tekintő újítást; mi a Szegedi Tudományegyetemen azonban hisszük, hogy az igazi haladás lehetetlen a múltunkhoz fűződő mély kapcsolat nélkül. Ahogyan egyetemünk Nobel-díjasai, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin is a meglévő tudásra építve hoztak létre valami teljesen újat, úgy az altajisztikai tanulmányok is a történelmi és kulturális hagyományokból merítenek, hogy új felismeréseket találjanak. Ha megértjük, honnan jöttünk, akkor sokkal inkább képesek leszünk megrajzolni az előttünk álló utat – mondta Prof. Dr. Kónya Zoltán.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese
Az eseményen köszöntő beszédet mondott Cavidan Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország magyarországi nagykövete.
– A török kulturális örökség 2024-es évének rendezvényei után a 2025-ös Magyar–Török Tudományos és Innovációs Év keretében oktatási intézményeinkkel, egyetemeinkkel, kutatóközpontjainkkal és vállalatainkkal együttműködve a jövőt formáló tevékenységekre összpontosítunk. Ebben az évben, Hoppál Péter kormánybiztossal és csapatával szorosan együttműködve a tudomány, az innováció és a kutatás terén való közös elkötelezettségünket hangsúlyozzuk, ezért különösen értékesnek tartjuk a török tudósok és kutatók hozzájárulását a konferenciához.
A Magyar–Török Tudományos és Innovációs Év kormánybiztosa nevében Kövecsi-Oláh Péter turkológus beszélt:
- Miért fontos az altajisztika a magyaroknak a 21. században? Elsősorban azért, mert Magyarországon az altaji tanulmányok és a turkológia szorosan összekapcsolódik nemzeti identitásunk, kultúránk és történelmünk kutatásával. Ez magában foglalja a nyelvészeti és néprajzi kutatásokat is. Más szóval: ahhoz, hogy megértsük őseink életét, ismernünk kell a nomád népek történelmét és kulturális örökségét. Ezzel összhangban a magyar kormány hangsúlyt helyez arra, hogy erősítse diplomáciai és gazdasági kapcsolatait az Európai Unión kívül élő népekkel és nemzetekkel, különösen azokkal, akikkel jelentős történelmi kapcsolataink vannak. Ennek a politikának volt példája a 2024-es Magyar–Török Kulturális Év, amelynek során mintegy 160 kulturális programot rendeztek körülbelül 17 európai városban. Ezen felül most meghirdettük a Magyar–Török Tudományos és Innovációs Évet is.
Cavidan Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország magyarországi nagykövete. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az ünnepélyes megnyitót videóüzenetben köszöntötte Prof. Dr. Emeritus Róna-Tas András akadémikus, a szegedi egyetem altajisztika tanszékének alapítója. A megnyitón beszédet mondott még Abzal Szaparbekuly, Kazahsztán magyarországi nagykövete, Prof. Dr. Zhanseit Tuimebayev, a kazahsztáni Al-Farabi National University rektora, Prof. Dr. Yüksel Özgen, a Török Történettudományi Társaság elnöke, Prof. Dr. Halil Eren, az Iszlám Történet, Művészet és Kultúra Kutatóközpont (IRCICA) korábbi vezetője, Prof. Dr. Zimonyi István, az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola altajisztikai programjának vezetője, az Altajisztikai Tanszék korábbi vezetője, Prof. Dr. İlhan Şahin, az International Altay Communities Symposium alapítója, az isztambuli 29 May Egyetem történettudományi intézetének vezetője, valamint Prof. Dr. Papp Sándor, az SZTE BTK Altajisztikai Tanszék vezetője.
Fődi Ágnes kazah, kirgiz és török dalokat énekelt a konferencia közönségének. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az ünnepség bevezetőjeként Keresztény Csenge és Szakalisity András, a szegedi Délikert Táncegyüttes Möndörgő csoport táncosai marosszéki páros táncokat adtak elő. A köszöntő beszédek után pedig Fődi Ágnes kazah, kirgiz és török dalokat énekelt közép-ázsiai pengetős hangszerekkel és török furulyán játszva. Őt Krisztin Róbert kísérte a baglama nevű török húros hangszeren. Mindketten a szegedi Birlik Magyar-Török Kulturális Egyesület tagjai.
A 13. International Altay Communities Symposium előadásai csütörtökön a József Attila Tanulmányi és Információs Központban, pénteken pedig a SZAB székházban zajlanak török és angol nyelven.
Forrás: Panek Sándor/u-szeged.hu
A borítóképen: A Szegedi Tudományegyetemen megnyílt az altáji közösségek nemzetközi konferenciája. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
