Az MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának támogatásával dolgozik egy bizonyítékokon alapuló módszertan kidolgozásán, amely az olvasási motivációt és a szövegértési stratégiákat fejleszti. Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetéből és Pszichológiai Intézetéből összesen 5 csoport nyert támogatást a pályázaton, amelynek célja a magyar közoktatás megújítása.
Interjú Dr. Fejes József Balázzsal, a kutatócsoport vezetőjével, aki az olvasásfejlesztés elhanyagolt területeiről, a sikerélmény kulcsfontosságú szerepéről és a pedagógusok bevonásának kihívásairól beszélt.
- A magyar iskolarendszerben a 4. osztály után kevésbé hangsúlyos az olvasás fejlesztése. Milyen következményei lehetnek ennek hosszú távon a tanulók életében?
- A szövegértés olyan alapvető információfeldolgozó képesség, amely más, összetettebb készségek kialakulásának is az alapját képezi. A jó olvasóvá válás kulcsfontosságú feltétele annak, hogy valaki sikeresen vegyen részt az iskolai, társadalmi és gazdasági életben. A fejlett szövegértési képesség felnőtteknél számos előnnyel jár: jobb munkaerőpiaci esélyekkel, stabilabb foglalkoztatottsággal és magasabb keresettel. A szövegértés szintje emellett összefügg az életminőség más területeivel is – például az egészségi állapottal, a társadalmi aktivitással és a közéleti részvétellel. Ha az iskolai fejlesztés nem elég hatékony, az hosszú távon befolyásolja a tanulók társadalmi és gazdasági érvényesülését.
- Milyen konkrét eszközökkel vagy módszerekkel tudják segíteni a tanárokat abban, hogy a tantárgyuk keretében is fejlesszék a diákok olvasási teljesítményét?
-A kutatócsoportunk által fejlesztett módszertan, a „Motivációalapú szövegértés-fejlesztés”, a hiányosságot kívánja orvosolni tantárgyakba ágyazható megoldásokkal. A módszertan két, még kevésbé ismert megközelítésre összpontosít: olvasási stratégiák tudatos tanítására és az olvasási motiváció fejlesztésére. Egyfajta „eszköztárat” kínálunk, amelyből a pedagógusok saját tanulóik igényeihez, az adott tananyaghoz és tanítási céljaikhoz igazodva válogathatnak. A gyakorlatok az első alkalmazást követően jellemzően mindössze 5-10 percet igényelnek. A kötetben bemutatott mintagyakorlatok többsége bármely tantárgy keretében alkalmazható, a negyedik évfolyamtól egészen a középiskola végéig.
A kutatócsoport által publikált kötet borítója.
- Az olvasási motiváció erősítése a program másik kulcseleme. Ön szerint hogyan lehet egy mai diákot rávenni arra, hogy szívesen és örömmel olvasson?
- Az olvasási motiváció szorosan kapcsolódik az olvasási képességek fejlettségéhez. Ahhoz, hogy egy szöveg élményt vagy értékes információt tudjon nyújtani, először értenünk kell azt. Természetes emberi reakció, hogy azokat a tevékenységeket végezzük szívesebben, amelyekben sikerélményünk van. Ezért az első lépés az olvasási motiváció növelésében az, hogy a tanulókat eljuttassuk a szövegértés megfelelő szintjére. Hasznos praktika lehet a választási lehetőségek biztosítása (pl. feladat választása), ami a tanulók autonómiaérzését növeli. Szintén segíthet, ha a szöveg feldolgozása előtt beszélgetünk annak témájáról, felidézzük a kapcsolódó előzetes tudást. Egy további egyszerű, mégis hatékony praktika lehet, ha a tanulók kifejezhetik saját véleményüket az olvasottakról.
- A kutatás vizsgálja a különböző szövegformátumokat is. Mit gondolnak, mennyiben befolyásolja az olvasásértést például egy digitális szöveg vagy egy tankönyvi szöveg?
- A szövegek jellemzői – úgymint a szöveg típusa, annak formátuma vagy a közvetítő médium – egyértelműen kapcsolatba hozhatók a szövegértés teljesítménnyel. A történetet leíró, narratív szövegeket általában könnyebb megérteni, mint a magyarázó, adatközlő szövegeket. A kevésbé összefüggő (kevert vagy nem folyamatos formátumú) szövegek megkövetelik, hogy az olvasók erőteljesebben támaszkodjanak olyan készségekre, mint a következtetések levonása. Digitális szövegek olvasásakor a metakognitív gondolkodás még jobban felértékelődik. Az interneten található különböző források alapján formálódó megértéshez a kritikai szemlélet elengedhetetlen.
- Volt-e már olyan kísérlet vagy program, amely különösen biztató eredményt hozott az olvasási készségek vagy a motiváció fejlesztésében?
- Fejlesztőprogramunk célja az volt, hogy az olvasási motivációt és a szövegértési készségeket egymással összekapcsolva, tartalomba ágyazottan fejlesszük. Kísérletünkben ötödik évfolyamos tanulók vettek részt történelemórák keretében. Az eredmények azt mutatták, hogy a programban részt vevő tanulók szövegértése és több olvasási stratégiájának alkalmazása szignifikánsan javult a kontrollcsoporthoz képest. Bár az olvasási motiváció terén nem tapasztaltunk kimutatható növekedést, az adatok alapján valószínű, hogy a pozitív változás hosszabb távon jelentkezik. A módszer más tantárgyak esetében is jól adaptálható. Más hazai kutatások is igazolják a stratégiákra épülő fejlesztések hatékonyságát.
Csoporttagok, középen Dr. Fejes József Balázzsal, a csoport vezetőjével.
- Milyen kihívásokkal kell szembenézniük, amikor a tanárokat szeretnék bevonni egy új módszer kipróbálásába? Mennyire nyitottak erre a pedagógusok?
- Tapasztalataink azt mutatják, hogy a pedagógusok kifejezetten nyitottak az innovatív megközelítésekre, különösen akkor, ha bevonjuk őket a folyamatokba és partnerként kezeljük őket. Ugyanakkor fontos látni, hogy a pedagógusokra jelenleg jellemző az általános túlterheltség, a folyamatos adminisztrációs elvárások. Mindez szűkíti a lehetőségét annak, hogy idejük, energiájuk és kapacitásuk maradjon új dolgok kipróbálására. Éppen ezért a program tervezése során arra törekedtünk, hogy az ne plusz teherként jelenjen meg, hanem támogató eszközként, amely hosszú távon könnyebbé és hatékonyabbá teszi a munkájukat.
- Ha a kutatás eredményei a gyakorlatba is integrálódni tudnak, Ön szerint hogyan változhat meg a magyar diákok olvasáshoz való hozzáállása a következő években?
- A fejlesztés lényege, hogy a diákok valódi eszközt kapnak a kezükbe az olvasás és szövegértés területén. A készségek automatizálódása után a szövegértés folyamata sokkal gördülékenyebbé válik. Ennek eredményeként a tanulók több sikerélményt élhetnek meg. A változás kulcsa ugyanakkor a pedagógusok szerepe: elengedhetetlen, hogy megfelelő képzésben részesüljenek, és birtokában legyenek azoknak a módszereknek, amelyekkel tanulóik olvasási stratégiáit hatékonyan tudják fejleszteni.
Elérhetőségek és további információk a kutatócsoportról:
A kutatócsoport tevékenységei, kutatási eredményei és tagjainak listája a kutatócsoport honlapján elérhető. A kutatócsoport fejlesztései egyrészt az eDia-rendszerben, másrészt az eLea-rendszerben érhetők el.
Mátyás Fanni Babett/SZTE BTK
Fotók: MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport
