Szemelvények az első világháború történetéből

Időpont: 11:30-11:50

Terem: Wittman Tibor terem

Előadó: Dr. Gorcsa Oszkár

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: történelemtanár, történelem BA

A Nagy Háború Magyarországon hosszú évtizedekig nem számított népszerű kutatási területnek. Az első világháború százéves centenáriumának apropója azonban felélénkítette az érdeklődést és újabb lehetőséget és lendületet adott a kutatóknak. Ennek eredményeként az utóbbi években számos izgalmas és új eredmény született. A száz évvel ezelőtti események új megvilágításba kerültek, a kutatók új témákat fedeztek fel, és újabb források is előkerültek, amelyeken keresztül felelevenednek a háború mindennapjai. A miniórán megnézzük a konfliktus főbb mozzanatait, és megvizsgáljuk az eseménnyel kapcsolatos főbb újdonságokat.

II. Philippos katonai reformja

Időpont: 12:00-12:20

Terem: Wittman Tibor terem

Előadó: Illés Imre Áron

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: történelemtanár, történelem BA

A minióra Nagy Sándor apjának, II. Philipposnak (uralk. Kr. e. 359-336) a katonai reformjait mutatja be, amelyek végül lehetővé tették az akkor ismert világ nagy részének meghódítását. Az előadás során hangsúlyt helyezek annak bemutatására, hogy a különböző kutatók hogyan jutnak ugyanazon források alapján homlokegyenest eltérő következtetésekre.

A felvilágosodástól a francia forradalomig

Időpont: 12:30-12:50

Terem: Wittman Tibor terem

Előadó: Balázs Péter egyetemi docens

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: történelemtanár, történelem BA

Óriási közhelye a korral foglalkozó különböző tan- és kézikönyveknek, hogy a francia forradalmat a felvilágosodás eszméi készítették elő, hogy 1789-1794 forradalmárai voltaképpen Montesquieu, Voltaire, Rousseau és más bölcselők eszméinek gyakorlati megvalósítói. Noha némi igazságtartalmat nem vitathatunk el tőle, ez az elképzelés mégis több problémát vet fel, mint ahányat megold. Az elmúlt évtizedek eszme-, könyv- és társadalomtörténeti kutatásainak köszönhetően a korábbinál árnyaltabb képet vázolhatunk fel a kérdés vonatkozásában…

Milyen volt a humora egy budai pasának? Budai pasákról testközelből – Információk egy renegát tolmács jelentései alapján

Időpont: 13:00-13:20

Terem: Wittman Tibor terem

Előadó: Szabados János egyetemi adjunktus

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: történelemtanár, történelem BA

A budai pasák kutatása az utóbbi időben került ismét a kutatások homlokterébe. Előadásomban a Habsburgok egyik budai hírszerzőjének (Hüszejn csausz, alias Hans Caspar) jelentéseit veszem alapul. Ő a pasák tolmácsaként olyan információkat közölt a 17. század közepén regnáló mindenkori feletteseiről, amelyek más forrásokból nem nyerhetők ki. Így például megtudhatjuk, hogy milyen volt a viszonyuk a központi kormányzattal, milyen volt a humoruk, milyen betegség kínozhatta őket stb.