Néprajz BA; táncfolklorisztika/táncantropológia szakirány

Szervező intézet/tanszék: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék

A néprajzi tárgyak útja a mindennapokból a múzeumi gyűjteményekig

Időpont: 11:30–11:50

Terem: Bálint Sándor terem

Előadó: Dr. Mód László egyetemi adjunktus

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz szak/kulturális örökségvédelem


Rövid, 3-5 mondatos leírás: Az előadás a néprajzi tárgyak vonatkozásában próbálja bemutatni azt a folyamatot, ahogyan kiemeljük azokat a mindennapi használatból és valamilyen értéket tulajdonítva nekik múzeumi műtárgy válik belőlük. A hallgatók megismerkedhetnek azokkal a beavatkozásokkal is, amelyek e változások során a tárgyakat érik.



Kacsatánctól a skibidi-ig. Miért népszerűek a táncőrületek?

Időpont: 12:00–12:20

Terem: Bálint Sándor terem

Előadó: Dr. Apjok Vivien egyetemi adjunktus

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz (szak), táncantropológia/táncfolklorisztika (szakirány)


Újra népszerű a az 1990-es évek slágere, a Macarena, amely zenéje immár mai ízlésre átdolgozva, de a táncmozdulatokat tekintve a 30 évvel ezelőttinek megfelelő formában hívja közös mozgásra a bulizókat. Egy zenés-táncos eseménynek, legyen az diszkó, lakodalom, bál vagy házibuli, visszatérő elemei a különféle táncdivatok vagy táncőrületek, amelyek általában szorosan kötődnek egy-egy zeneszámhoz, ahhoz tipikus mozdulatokat vagy akár egyszerűbb koreográfiákat kapcsolva pedig mindenki közösen táncolhat azokra. Egyes táncdivatok kiállíták az idő próbáját és széles körben elterjedtek (például a twist vagy a limbo), mások csak egy szűkebb réteg számára ismerősek, viszont egészen biztosan táncra buzdítják a mulatság résztvevőit (pl. Ketchup Song), megint mások, mint például a Macarena, bizonyos korszakokban újra és újra népszerűvé válnak. Közös ezekben a táncdivatokban, hogy globálisan elterjedtek, hathatnak a helyi, tradicionális tánckultúrákra, generációtól függetlenül népszerűek lehetnek, és akár több évtizeden keresztül szerves részei a közösségi táncalkalmaknak. Az előadás várja mindazokat, akik közösen szeretnék felfedezni a különféle táncőrületeket!



Elődeink Instája, avagy mi marad meg belőlünk?

Időpont: 12:30–12:50

Terem: Bálint Sándor terem

Előadó: Korom Alexandra doktorjelölt, tanszéki ügyvivő szakértő

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz (szak), táncantropológia/táncfolklorisztika (szakirány)


Az óra középpontjában a közösségi identitás megőrzésének hagyományos és modern formái állnak. Bemutatom a hazai német nemzetiség példáján keresztül, hogy miként játszhatnak kulcsszerepet az archívumok a nemzetiségi közösségek emlékeinek és kultúrájának megőrzésében. Az archívumok és a mai fiatalok digitális emléktárai – mint például az Instagram- és Facebook-bejegyzések – közötti párhuzamot kihasználva az óra során rávilágítunk arra, miért fontos, hogy mit hagyunk hátra a jövő generációi számára.



Kiszorítósdi: térhatárok kijelölése a táncteremben

Időpont: 13:00–13:20

Terem: Bálint Sándor terem

Előadó: Dr. Habil. Varga Sándor, egyetemi docens

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz (szak), táncantropológia/táncfolklorisztika (szakirány)


A táncos térhasználattal kapcsolatos megfigyelések és elemzések során kiderült, hogy a tánchelységben elhelyezkedő szereplők közötti társadalmi státusz- és erőkülönbségek, valamint szerepdinamikák szimbolikusan megjelennek a táncolás során, ezeket a táncmotívumok, mozdulatok és gesztusok változásai is aláhúzzák. Néhány rövid esettanulmány segítségével arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a táncos térből, illetve a tér bizonyos részeiről való kiszorítás-kiszorulás társadalmi és mentális vetületeit, valamint a kapcsolódó mozdulatvilág formai-szerkezeti alakulását.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_28

A Petőfi Irodalmi Múzeum által fenntartott Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) december 11-i közgyűlésén tiszteletbeli tagjává választotta Fried István irodalomtörténészt, az SZTE professor emeritusát.