Jelentéstan és frazeológia előadás

A kurzus címe: Jelentéstan és frazeológia előadás

Az óra helye: Mészöly Gedeon szeminárium (Egyetem u. 2., II. emelet)

Az óra időpontja: kedd, 12:00–14:00

Az első óra időpontja: 2025. február 11.

Az oktató neve és beosztása: Prof. Dr. Forgács Tamás egyetemi tanár

Az oktató tanszéke: Magyar Nyelvészeti Tanszék

Az oktató elérhetősége: forgacs@hung.u-szeged.hu

A kurzus rövid leírása:

A kurzus célja egyrészt, hogy bevezesse a hallgatókat a jelentéstan alapfogalmaiba, bemutassa a jelentésfajtákat, különös tekintettel a lexikológiai jelentés különböző típusaira, valamint tárgyalja a jelentés történeti változásait. A félév második felében az előadás a frazeológiai kapcsolatok sajátságainak és típusainak bemutatásával, valamint keletkezésük és variabilitásuk kérdéseinek feltárásával foglalkozik.

Részletes, hetekre bontott tematika:

Jelentéstan

1. A jelentéstan fogalma: szemantika és szemiotika.
2. A jelekről általában. A jelek klasszifikációja: ikon, index, szimbólum.
3. A szemantika kapcsolata más tudományokkal.
4. A szemantika történeti fejlődésének vázlata.
5. A jelentés különböző felfogásai.
6. Az izolált jelek jelentéstípusai G. Leech és Károly Sándor nyomán.
7. A lexikológiai jelentés alosztályai a hangalak és jelentés összefüggései alapján.
8. A toldalékmorfémák jelentésaspektusai.
9. Motivált és motiválatlan szavak.
10. A jelentésváltozás okai, típusai. A jelentésbővülés és -szűkülés, a jelentésmegoszlás és -elkülönülés. A névátvitel és a jelentésátvitel.
11. A nyelvi tabu, típusai, kifejezőeszközei.

Frazeológia

1. A frazeológiai egységek meghatározásának nehézségei.
2. A frazeológiai egységek osztályozása (a kommunikációs funkciók alapján; szintaktikai viselkedésük alapján; a kifejezések szófaji értéke alapján; szemantikai viselkedésük alapján; szerkezeti-szemantikai keverékosztályozás).
3. A közmondások
4. A frazeológiai egységek jelentésviszonyai (frazeológiai sorok; frazeológiai szinonimák; frazeológiai antonimák; frazeológiai tematikus csoportok)
5. A lexikalizálódási folyamat faktorai a frazeológiai egységekben
6. A frazeológiai egységek életkora és hagyományozódása
7. Frazeológiai egységek kontrasztív vizsgálata (ekvivalenciatípusok)

 
Kötelező olvasmányok:

• A. Jászó Anna 2004: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest. 477-520.
• Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Kiadó. Bu­dapest.
• Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006: Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 175-221.
• Pethő József: Jelentéstan. Tankönyv a BA-képzés számára. PDF. Letölthető.
• Pusztai Ferenc 2003: Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő– Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest. 851–893.
• Forgács Tamás: Bevezetés a frazeológiába. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2007.

Ajánlott olvasmányok:

• Antal László 1978: A jelentés világa. Magvető Kiadó. Budapest.
• Gombocz Zoltán 1997: Jelentéstan és nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó. Budapest.
• Károly Sándor 1970: Általános és magyar jelentéstan. Akadémiai Kiadó. Budapest.
• Kiefer Ferenc é. n. [2000]: Jelentéselmélet. Corvina. Budapest.
• Szende Tamás 1996: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Corvinus Kiadó. Budapest.
• Juhász József: A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína, in Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből, Tankönyvkiadó. 1980. Budapest, 79-97.