Mindenből is.

Itt találod 19 alapképzésünk és ezek 40-nél is több specalizációjának leírását. Ha most mi lennénk a te helyedben, nem csak azt néznénk meg, amiről azt gondoljuk, hogy egészen biztosan arra akarunk jelentkezni. Tudod miért? Mert egy csomó szakról nem is biztos, hogy egyáltalán tudsz, pedig tetszene, és mert lehet, hogy mást gondolsz valamelyik szakról, mint amit aztán tanulni fogsz. Meg egyébként is, a jó bölcsész ilyen bogarászós, utánanézős fajta. :) Tényleg.

Nem tudod, mi az alapképzés, szakirány és specializáció? Hát honnan tudnád még most :) De segítünk.

Alapképzés: olyan 6 féléves képzés (mármint: legalábbis a többségnek 6 félévig tartó), amelyre éppen most akarsz jelentkezni. Ehhez csak egy érettségire lesz szükséged, legalább egy tárgyból emelt szinten. A nyelvvizsga hasznodra válik már a jelentkezéskor is, a diplomád megszerzéséhez pedig mindenképpen szükséged lesz rá legalább egy nyelvből. Lesznek kötelező tárgyaid, majdnem mind ahhoz a szakhoz tartozik, amelyiken tanulsz, és van még három, minden bölcsészhallgatónak kötelező tárgy: filozófiatörténet, társadalomismeret és könyvtári ismeretek. A szakodon lesznek olyan tárgykörök, amelyeken belül több kurzust is meghirdetnek majd, te választhatod ki, melyikre szeretnél járni. És lesznek szabadon választható óráid, ezeket a teljes egyetemi kínálatból válogathatod ki magadnak. És hogy ne csak a könyvtárban ülj, lesz testnevelés óra, de azért ez nem az, amit korábban megszoktál: harmincnál több sportágból választhatod ki magadnak azt, amelyiket legszívesebben végeznél a testnevelés órákon. Az alapképzés lezárásához teljesítened kell a kötelező tárgyakat és meghatározott számú szabadon választottat, mindebből összegyűlik majd a megfelelő számú kreditpontod (nem kell még tudnod, mi az, de ha nem bírod ki nélküle, alább megpróbáljuk elmagyarázni); írnod kell egy szakdolgozatot, és a záróvizsgán meg is kell védened (senki nem fogja támadni, csak elbeszélgetünk róla). És már küldheted is a meghívókat a családnak a diplomaosztóra!

Szakirány: ez tulajdonképpen önálló alapszak, csak ilyen cseles neve van. Azért viselnek ezek a szakok családi nevet, mert ezek esetében az ugyanahhoz az alapszakhoz tartozó szakirányokon tanulóknak vannak közös óráik (már ha az alapszakhoz több szakirány is kapcsolódik, Szegeden van olyan, amelyikhez három is, másokhoz meg csak egy). Azaz: itt az alapszak neve afféle vezetéknév, a szakirány neve meg az, amiből tudod, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Nehéz követni, mi? Hát igen, de ez van. Mondunk példát: ha mondjuk francia, olasz vagy spanyol szakra mennél, akkor a te alapszakod neve nem francia, olasz vagy spanyol lesz, hanem „Újlatin nyelvek és kultúrák“. Ezt keresd a felvételi oldalán, de ne felejtsd el bejelölni, hogy te igazából franciát, olaszt vagy spanyolt akarsz tanulni: ez lesz a te szakirányod, és az első szemesztertől kezdve a szakiránynak megfelelő óráid lesznek. Minden más ugyanaz, mint bármilyen, vezetéknév nélküli alapképzésen. Ha német szakos szeretnél lenni, a germanisztikánál keresd, ha latinos, akkor az ókori nyelvek és kultúránál a klasszika-filológiát, ha törökül tanulnál, a keleti nyelvek és kultúrák alatt találod, ráadásul altajisztika néven. Az orosz, cseh, bolgár, szerb, ukrán vezetékneve „Szlavisztika“.

Specializáció: a legjobb dolog a világon. Vagy a szakodon mindenképpen, ha van ilyen (ha nincs, attól még jó ám a szak!). Ugyanis az alapképzés (és a szakirány) két részből állhat: az egyik a törzsképzés, ez mindenkinek azonos, aki az adott szakra (szakirányra) jár. A másik a specializáció: ez a szakok többségén a harmadik félévben kezdődik, de a szabadbölcsészeknél már a másodikban. A specializáció kiemeli a szakhoz tartozó képzés valamelyik elemét – olyasmi, mint amikor középiskolában emelt óraszámban tanultál valamit, csak itt persze nem egyetlen tárgyból lesz sok, hanem a tárgyaidat csoportosították úgy, hogy az azonos szakon tanuló, de kicsit eltérő érdeklődésű hallgatók választani tudjanak. Az alapszakok többségén vannak specializációk, itt nem húzzuk az időt példákkal (úgyis jó hosszú már ez az oldal), nézzél szét a szakleírások között, sokkal érdekesebb, ha magadnak fedezed föl őket. Azért is érdemes ezt megtenned, mert a szakok többségén más szakok specializációit is fölveheted! Ismerkedj velük már most.

Minor: ezt csak röviden: ha a szakod lehetővé teszi, akkor nem csak a saját specializációk közül választhatsz, hanem más szak tömörített változatát is. Ez persze nem jelent olyan széleskörű képzést, mint a teljes szak, de azért sok mindent megtudhatsz így is a másik területről, és nagyon hasznos akkor, ha másik szakból szeretnél mesterdiplomát, mint ami az alapszakod volt: akkor végezd el a kiszemelt folytatás minor változatát, könnyebb lesz a továbblépés, van, ahol ezt elő is írjuk a mesterképzéshez. De erről többet majd akkor, ha már itt vagy, ez elég ahhoz, hogy értsd a szakleírásokat.

Kredit(pont): Megpróbáljuk ezt is csak röviden, nem elijeszteni akarunk, hanem idehívni :) A tantárgyak az egyetemen tárgykörökbe vannak rendezve, és minden tantárgyadhoz bizonyos számú pont lesz rendelve. (Ezeket röviden csak kreditnek szoktuk hívni.) Ha sikeresen teljesítesz egy tárgyat, akkor megkapod az érte járó pontokat (már a kettesért is jár, de azért ne ezt célozd meg). Az egyetem megkezdésekor kapsz egy tájékoztatót, hogy melyik tárgykörből összesen hány kreditet kell szerezned ahhoz, hogy záróvizsgát tehess, és kézhez vehesd a diplomádat.