Klasszikus magyar irodalom

az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Klasszikus magyar irodalom előadás (osztatlan tanárképzés)

az oktató neve

Hansági Ágnes (Kulcsár-Szabó Ágnes)

az oktató beosztása

egyetemi docens

az oktató tanszéke

Magyar Irodalmi Tanszék

az oktató ímélcíme

hansagiagnes@hung.u-szeged.hu

az óra helye

AD-342-2: Kristó Gyula terem

az óra időpontja

kedd, 14.00-16.00

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás célja, hogy áttekintést adjon a felvilágosodás, romantika és századvég, a korai modernség, vagyis az 1772 és 1908, az Ágis tragédiája és a Nyugat megjelenése közötti három irodalomtörténeti korszak, közel másfél évszázad magyar irodalmáról, az un. klasszikus magyar irodalomról. A korábbi felsőoktatási gyakorlatban ez a három művészeti korszak három önálló előadás és a hozzákapcsolódó szemináriumok tárgyát képezte.

részletes (hetekre bontott) tematika

09.07. Óramegbeszélés (az anyag feldolgozásának módszerei, források; a vizsgára készülés módja, a vizsga menete)

09.14. A felvilágosodás és az érzékenység magyar irodalma; Kazinczy, Kármán

09. 21. Berzsenyi lírája és az férfiérzelmek felfedezése

09. 28.Csokonai lírája és az érzékenység

10. 05. Katona József: Bánk bán

10. 12. Romantika/romantikák: a romantika korszakfogalma; a magyar romantika sajátosságai; és az irodalmi nyilvánosság átalakulásának folyamatai 1830 és 1900 között; új írószerep, új médiumok (Kisfaludy Károly); a műfaji kommunikáció változásai; poétikatörténet: új műfajok, új trendek; a novella és a regény beilleszkedése a műfajok rendszerébe (Jósika, Eötvös, a népszerű próza megjelenése, Vas Gereben, Kuthy Lajos, Nagy Ignác)

10. 19. Vörösmarty: a magyar romantika lírájának poétikája; a Csongor és Tünde

10. 26. A líranyelv megújítása: Petőfi Sándor lírája; a narratív fikció verses és prózai lehetőségei Petőfinél

11. 02. Kísérlet a magyar lélektani regény megteremtésére; történeti regény és lélektaniság: Kemény Zsigmond

11. 09. A lírikus Arany János; Arany János epikai művei

11. 16. A nyelv középpontba kerülése; a narratív fikció nyelvjátékra építése: Jókai Mór; Jókai regénypoétikájának az útja a modernségig, a modern próza megalapozása

11. 23. Az ember tragédiája: a drámai költemény és értelmezési hagyománya

11. 30. A korai modernség a magyar lírában: Vajda János; A századvég novellisztikája; a „ködlovagok” prózapoétikája

12. 07. A novella és a regény újraértelmezése a századfordulón, a Jókai-örökség újragondolása: Mikszáth Kálmán

olvasmányok, kiegészítő anyagok

a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel)

Coospace

kötelező olvasmányok (ha vannak)

A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp., 2007.

Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Akadémiai, Bp., 2010.

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (a népszerű kiadások közül ajánlott: pl. Osiris, 2000.)

Kármán József: Fanni hagyományai

Szilágyi Márton: "... kétezerháromszáznyolcvanhét napig szenvedtem" : a fogság helyzete mint téma Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művében, Sic itur ad astra 20. évf. 61. sz. (2009.), 89-96.

Szilágyi Márton: „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez), ItK, 1993/1, 69−77.

Berzsenyi Dániel: Egy szilaj lánykához, Esdeklő szerelem, A csermelyhez, Magányosság, A Balaton, Az én kegyesem, Búcsúzás Kemenes-Aljától, Levéltöredék Barátnémhoz, A közelítő tél, A magyarokhoz, Az igazi poézis dicsérete, Osztályrészem

Zentai Mária: Két Berzsenyi-vers tér- és időszerkezete, ItK, 1978/4, 472−475.

Csokonai Vitéz Mihály: Lilla: Érzékeny dalok

Zentai Mária: „Érzékeny dalok” vagy „poétái roman”? Csokonai Lilla-ciklusának kötetkompozíciója, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 25 (1988): 91–108.

Katona József: Bánk bán

Szilágyi Márton: A gyilkos szabad: Katona József: Bánk bán, Forrás, 2016/11, 17−26.

Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás viszontagságai

Eötvös József: Tót leány az alföldön

Imre László: A romantikus irodalomalapítás ambivalenciái: Kisfaludy Károly = Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban, szerk. Imre László, Gönczy Monika, Studia Litteraria 38. (20 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Szép Ilonka; Szózat; Késő vágy; A Guttenberg-albumba; Liszt Ferenchez; Éj és csillag; Az unalomhoz; Petike; Fóti dal; A magyar hölgyekhez; Ábránd; A merengőhöz; Keserű pohár; Szabad föld; Rosz bor; Mit csinálunk? Gondolatok a könyvtárban; Madárhangok; Az emberek; Országháza; A nefelejtshez; Előszó; Az ember élete; A vén cigány; (Fogytán van a napod…)

Zentai Mária: Álmok hármas útján = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 169−183.

Petőfi Sándor: János vitéz; A fakó leány s a pej legény; Változás; Hazámban; Befordultam a konyhára; Merengés; Temetésre szól az ének; A virágnak megtiltani nem lehet; Füstbe ment terv; Egy estém otthon; Fürdik a holdvilág az éj tengerében; István öcsémhez; Búcsú a színészettől; Az Alföld; A természet vadvirága; Az én szerelmem; A négyökrös szekér; Világgyűlölet; Csalogányok és pacsirták; Egy gondolat bánt engemet; A XIX. század költői; Arany Jánoshoz; A Tisza; A nép nevében; Az ítélet; A csillagos ég; Beszél a fákkal a bús őszi szél…; Szeptember végén; Vasúton; Minek nevezzelek; A puszta, télen; A tél halála; Nemzeti dal; Távolból;Föltámadott a tenger; A király esküje; Szülőföldemen; Mit daloltok még, ti jámbor költők?;Itt benn vagyok, a férfikor nyarában; Itt van az ősz, itt van ujra; Akasszátok föl a királyokat; Az év végén; Európa csendes, ujra csendes; Pacsirtaszót hallok megint; Föl a szent háborúra; Szörnyű idő

Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor kötetei = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 243−257.

Kemény Zsigmond: Férj és nő

Bényei Péter, „mert a szív ellentmondásokból áll”: Férfireprezentáció a Férj és nőben = A sors kísértései, 300−331.

Arany János: Szőke Panni; A rab gólya; Álom – való; Évek, ti még jövendő évek; Letészem a lantot; Reményem; A honvéd özvegye; Ősszel; Vojtina levelei öccséhez; Az ó torony; Családi kör; Kertben; A költő hazája; A világ; A hamis tanú; V. László; Ágnes asszony; A fülemile; Szondi két apródja; Alkalmatosságra írott versek; A walesi bárdok; A lejtőn; Széchenyi emlékezete; Az örök zsidó; Rendületlenül; Magányban; Vojtina ars poétikája; Báró Kemény Zsigmondhoz; Epilogus; Tamburás öregúr; Tengeri-hántás; Mindvégig; A tölgyek alatt; Kozmopolita költészet; Meddő órán; Őszikék; Semmi természet; Híd-avatás; Népdal; Ének a pesti ligetről; Vörös Rébék; Tetemre hívás; Még ez egyszer...; „A tölgyek alatt”; Sejtelem

Kappanyos András, A walesi bárdok = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 395−406.

Jókai Mór: Az én galambom nem vált porrá; A tengerszemű hölgy

Margócsy István: Kalandorok és szirének: Jókai Mór jellemábrázolásáról, 2000, 2013/4, 50-64. 00), 7−21.

Madách Imre: Az ember tragédiája

S. Varga Pál, Történelem és irónia = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 461−480.

Vajda János: Napfogyatkozáskor; Petőfi olvasásakor; Luzitán dal; A vaáli erdőben; Húsz év múlva; A bikoli fák alatt; Páros dalok; Az üstökös; Magány¸A Balaton partján; Utolsó dal, Ginához; Vasúton; De profundis; Tünemények; Nádas tavon; A köröndnél; Borongás; Messze innen; Emléksorok; Mákszemek; Harminc év után; Melyik nagyobb?; Gyászvég; Már lefelé megy életem napja

Eisemann György, Átmenet és vagy fordulat? = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 540−547.

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Bp., 2006, 222-234.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Max Horkheimer, Theodor Adorno: A felvilágosodás fogalma = Uők, A felvilágosodás dialektikája, Bp., Atlantisz, 2011, 19-63.

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, sajtó alá rend. Szilágyi Márton, Kritikai kiad. [Debrecen] : Debreceni Egyetemi K., 2011.

Háy János: A rovátkolt barom: Berzsenyi Dániel, Forrás, 2017/7, 24-35.

Vaderna Gábor: Szövegidentitás, variáns, vázlat: Berzsenyi Dániel szövegeinek társadalmi áramlása, Irodalomismeret, 2017/1, 44-59.

Szauder József: Az estve és Az álom, Bp., Szépirodalmi, 1970.

Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség: Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói, Bp., Ráció, 2014.

Szilágyi Márton: Alkalmatosságra írott versek, avagy vidám férfikompániák humora: Csokonai, Arany és a közköltészeti hagyomány, Bárka 11. évf. 5. sz. (2003), 53₋62.

Zentai Mária: Tanúlt fülek és rongyon gyűlt munkák : Csokonai dévajságairól és megítéltetésükről = Folytonosság vagy fordulat? : a felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996, 309₋317.

Orosz László: A Bánk bán értelmezéseinek története, Krónika Nova, Bp., 1999.

Bíró Ferenc: Javaslat a „Bánk bán” tragikumának értelmezéséhez, Holmi, 2007/2.

Kisfaludy Károly: A kérők

Eötvös József: Téli vásár; A falu jegyzője

Vas Gereben: Egy falu, két bakter

Jósika Miklós: Két élet

Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Uő, „Minta a szőnyegen”: A műértelmezés esélyei, 119−129.

Szajbély Mihály: Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 73−90.

Karl Heinz Bohrer: A romantika kritikája = Újragondolni a romantikát: Koncepciók és viták a XX. században, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Kijárat, Bp., 2003, 57−80.

René Wellek: A romantika fogalma az irodalomtörténetben = Újragondolni a romantikát, 106−156.

A két Kisfaludy. Tanulmányok, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2016 (Tempevölgy Könyvek 21.)

Szajbély Mihály, Vörösmarty Mihály elhamvadt versei, Tiszatáj, 1996/3, A Tiszatáj diákmelléklete, 33, 3-16.

Gere Zsolt, Nemzettörténet és mitológia határpontjain = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 137−152.

Hermann Zoltán, „Oh, ez a láb láb lehetne…!” Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde = Uő, Varázs/szer/tár: Varázsmesei kánonok a régiségben és a romantikában, L’Harmattan, Bp., 2102, 162−179.

Álmodónk, Vörösmarty. Tanulmányok. Az 1999. december 10-11-i kolozsvári konferencia anyaga, szerk. Egyed Emese, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2001 (Erdélyi Tudományos Füzetek 238.)

Margócsy István, Petőfi Sándor: kísérlet, Korona, Bp., 1999.

Hermann Zoltán, Álomterek: Petőfi Sándor: János vitéz = Varázs/szer/tár, 180−193.

Molnár Gábor Tamás, Hajótörés olvasóval: Performativitás és nyelvi struktúra Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versében = A forradalom ígérete?: Történelmi és nyelvi események kereszteződései, szerk. Bónus Tibor, Lőrincz Csongor, Szirák Péter, Ráció, Bp., 2014, 272−289.

Margócsy István, Petőfi-kísérletek - Tanulmányok Petőfi Sándor életművéről, Kalligram, 2011.

Margócsy István, "...hány helyen nincsen Petőfi?" :amit a Petőfi-legendák hátteréről tudni lehet, 2000, 2016/3, 47-60.

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Gyulai Pál, Élet és irodalom

Szegedy-Maszák Mihály, Kemény Zsigmond, Szépirodalmi, Bp., 1989. (Újrakiadásai: Kalligram!)

A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Dobás Kata, Pintér Borbála, Ráció, Bp., 2014.

Bényei Péter, „mert a szív ellentmondásokból áll”: Férfireprezentáció a Férj és nőben = A sors kísértései, 300−331.

Arany János: Toldi-trilógia

Eisemann György, A későromantikus magyar líra, Ráció, Bp., 2010, 95−125, 217−225, 282−306.

Szilágyi Márton, Mi vagyok én?: Arany János költészete, Kalligram, 2017.

Imre László, Arany János balladái, Tankönyvkiadó, Bp., 1988. (Újrakiadás: 2006, Savaria Press)

„…az ő imádott Arany bácsija…” Szemtanúk és örökösök – Arany Jánosról, szerk. Górász Péter, Hansági Ágnes, Kiss A. Kriszta, Balatonfüred Városért Közalapítvány, Baltonfüred, 2018. (Tempevölgy könyvek 27.)

Jókai Mór: Kedves atyafiak; A kőszívű ember fiai; A Magláy család, A Balaton vőlegényei: Válogatott elbeszélések, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred Városért Közalapítvány, Baatonfüred, 2016. (Tempevölgy folyóirat honlapjáról ingyenesen letölthető! www.tempevolgy.hu)

„Mester Jókai” A Jókai-olvasás hagyományai és a magyar romantika kánonja, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Ráció Bp., 2005.

Jókai & Jókai: Tanulmányok, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, L’Harmattan, Bp., 2013.

„…író leszek és semmi más..” Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben: Tanulmányok, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, 2015 (Tempevölgy könyvek 19.)

A kispróza nagymestere: Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, 2018, 285 p.(Tempevölgy könyvek; 25.)

Németh Antal, Az ember tragédiája színpadon, Bp., 1933.

Reviczky Gyula: Sátán; Osztályrészem; A költő világa; Iskolatársaimhoz; Ha már szeretni nem fogok; Perdita; Fakó poéta; Magamról; Rezignáció; Altató; A halálhoz; Számlálgatom

Komjáthy Jenő: Csak töredék; Magamról; A semmi; Magdaléna; Álom és valóság; A homályból

Cholnoky Viktor: Balatonfüredi emlék; A máltai láz

Bródy Sándor: Az adótisztné albuma; Két munkás

Gozsdu Elek: Őszi eső

Petelei István: A nagyapó

Ambrus Zoltán: A bicikli-király

Lovik Károly: Az aranypolgár

Eisemann György, A későromantikus magyar líra, Ráció, Bp., 2010, 148−159.

Hajdu Péter, Sikertörténetek a századvégi novellisztikában = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, 548−559.

Németh G. Béla, Türelmetlen és késlekedő félszázad: A romantika után, Szépirodalmi, Bp, 1971.

Németh G. Béla, Századutóról – századelőről: Irodalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető, Bp., 1985.

Induló modernség, kezdődő avantgarde, szerk. Bednanincs Gábor, Eisemann György, Ráció, Bp., 2006.

Mikszáth Kálmán: A jó tót atyafak; A jó palócok; Kísértet Lublón

T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Bp., 2006.

Hajdu Péter, Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei, Argumentum, Bp., 2010.

Hajdu Péter, Csak egyet, de kétszer: A Mikszáth-próza kérdései, Gondolat, Pompeji, Bp., 2005.