Törzsképzés
A képzés felépítését, szerkezetét tekintve az elméleti nyelvészet MA szakos képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika) állnak, de egyben lehetőséget adnak a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika, neuropragmatika, kognitív tudományok stb.).
A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.
Specializációk
Nyelvelmélet specializáció:
A szakirány célja, hogy az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a fonológiai, mondattani, jelentéstani és pragmatikai elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítsák el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan.
Bővebb információk.
Pragmatika specializáció:
A szakirány célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pragmatikai kutatások nemzetközi eredményeivel, és ezek alkalmazásával képesek legyenek a nyelvhasználat működésének vizsgálatára mind elméleti szinten, mind beszélt nyelvi vagy írott korpuszok alapján. A szakirány tehát elméleteket és empirikus vizsgálati módszertanokat is elsajátíttat.
Bővebb információk.
Számítógépes nyelvészet specializáció:
Számítógépes nyelvészet szakirány célja olyan elméleti nyelvészet szakos bölcsész képzés, ahol a hallgató számítógépes nyelvészeti speciális tudás átadása jelenti a specializáció sajátosságát.
Főbb szakterületek: számítógépes reprezentációk a nyelvészeti részdiszciplínáknak megfelelően, számítógépes alkalmazások a nyelvtechnológia részterületeinek megfelelően, nyelvi adatbázisok, korpuszok létrehozása és használata.
Bővebb információk.
Bővebb információk a szakról
- a tanszék honlapja
