Draskoczy

Róma ellenfelei: a barbárok

Draskóczyné dr. Székely Melinda előadása.

Az oktató és a kurzus adatai

Kurzus címe

Róma ellenfelei: a barbárok

Oktató neve

Draskóczyné dr. Székely Melinda

Oktató beosztása

tszv. egyetemi docens

Oktató tanszéke

Ókortörténeti Tanszék

Oktató e-mail címe

dszekelymelinda@gmail.com

Az óra helye

VII-es terem (Egyetem u. 2.)

Az óra időpontja

kedd 14:00-15:30

A kurzus leírása

Rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak az ókori Róma történetének főbb korszakairól, valamint a Városra és a birodalomra támadó népekről, így a kelták, germánok (kimberek, teutonok, cheruscok, markomannok, gótok, vandálok) és a hunok jellemzőiről, harcmodoráról, vallásáról a történetírók és a tárgyi emlékek felhasználásával.

Részletes (hetekre bontott) tematika

02. 13. Bevezetés; Barbár fogalom, kelták

02. 20. Kelták; Róma gazdasági, társadalmi helyzete a kelta támadás után

02. 27. Germánok; Kimber-teuton vándorlás

03. 05. Marius hadseregreformja; Germán fegyverzet; germán intézmények; katonai kíséret; kereskedelem; igazságszolgáltatás; hadviselés, germán hitvilág

03. 12. Kelta felkelések 1.

03. 19. Germán-ellenes hadjáratok

03. 26. Kelta felkelések 2.

Limes, a Római Birodalom védelmi rendszere

04. 09. Markomannok és quadok; Marcus Aurelius kora

Vandálok története; A 3. századi válság

04. 16. Diocletianus és Constantinus kora

Késő római hadseregreform; Testőrök a dominatus korában

04. 23. Valentinianus-dinasztia; Gótok

04. 30. Theodosius kora; Magistri militum/Katonai főparancsnokok

05. 07. Hunok. A Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom az 5. században.

Olvasmányok, kiegészítő anyagok

Kötelező olvasmányok (ha vannak)

- Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 1996. 1. A kora római társadalom 12-21.
- Ferenczy-Maróti-Hahn: Az ókori Róma története. Bp. 1992. A gall betörés 67-70;
Marius hadseregreformja; Harcok a kimberek és teutonok ellen 167-168.
- Havas L.-Hegyi W. Gy.-Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007 (Augustus, Marcus Aurelius, Aurelianus, Constantinus, Valens, Theodosius)

- A birodalom és a barbárok. Rubicon 2016/1. Kötelező: Borhy L.: A limes. 36-45. A többi cikk ajánlott.

- Szabó M.: A vaskori kelta civilizáció. Rubicon 1997/3-4. 72-76. = = 2008/1. Különszám (ugyanaz a cikk, csak színes képekkel)

- Bóna I. – Cseh J. – Nagy M. – Tomka P. – Tóth Á.: Hunok, gepidák, langobardok. Szeged 1993. A hunok 10-27.

- Székely M.: A germán népek intézményei és kereskedelme a Kr. u. 1. században. Belvedere Meridionale XXIII (2011) 3. 26-35.

- Székely M.: Calamitas atrocissima (Teutoburgi-erdő, Kr. u. 9.) Aetas 2001/2. 5-14.

- Székely M.: Germán lovas testőrök római szolgálatban. Aetas 26 (2011) 1. 94-103.

- Székely M.: Pannoniai lovas testőrök Rómában. In Res Militares Antiquae II. A II. Ókori Had- és Fegyvertörténeti Konferencia tanulmányai. Szerk. Székely M., Horti G. JATEPress, Szeged 2015. 163-174.

- Székely M.: Theodosius amator pacis generisque Gothorum (Theodosius gót politikájáról). Aetas 2003/3-4. 24-32.

Források:
- Iulius Caesar: A gall háború. 4. könyv; 6. könyv 21-24. (Ford. Szepessy T.) Bp. 1974.
- Tacitus: Germania. (Ford. Borzsák I.) Bp. 1980.
- Historia Augusta. Császárok története. Debrecen 2003. 102-127. (Ford. Takács L., Szűcs G.)
M. Antoninus filozófus (Marcus Aurelius)

- Pacatus dicsőítő beszéde Theodosius császárhoz. Fordította: Székely M. Szeged, Bp. 2019.

- Sevillai Izidor: A gótok, vandálok és szvévek története. Szeged 2008. (Ford. Székely M.) A vandálok és a szvévek története. 57-66. Sevillai Izidor vandál történetének keletkezéséről 17-25.

Ajánlott olvasmányok (ha vannak)

- Erdély története 1. kötet. Szerk.: Makkay L. – Mócsy A.: Dáciától Erdőelvéig. A gótok Erdélyben. Bp. 1986. 107-130.

- Jordanes: Getica. Kiss M. gondozásában. (több kiadásban is)

- Hydatius: Chronica. Ford.: Széll Gábor

- Goldsworthy, A.: A római hadsereg története. Pécs 2004. 200-214.

- Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. 1989. A pannoniai limes 9-34.

- Visy Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon. 2000. 101-118.

- Tóth Endre: Studia Valeriana. Dombóvár 2009. Az erődök rendeltetése 71-80.

- Ammianus Marcellinus: Róma története Bp. 1993. (Ford. Szepesy Gy.) 31. könyv

- Proinsias MacCana: Kelta mitológia. Corvina 1993. Bevezetés 6-19.

- Germán művészet. In: A művészet története. Korai középkor Corvina 1988. 161-190.

Ajánlott források:

- Késő római szöveggyűjtemény. Szerk. Székely M., Illés Imre Á. Szeged 2013. 81-96: Africai lázadások a 4. század végén; 215-219: Hadügyi reformötletek a késő római korban

- Priskos rhétor töredékei. Máriabesnyő 2014. Ford. Szilágyi S., Patay-Horváth A.


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_56

Dr. Kent Cartwright, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 2024-es Doctor Honoris Causa előterjesztettje november 9-én veszi át egyetemünk díszdoktori kitüntetését. Az amerikai professzor november 8-án 12 órától nyilvános előadást tart "I. A. RICHARDS, ARIOSTO, SHAKESPEARE, AND THE ATTITUDE OF COMEDY" címen, a Kari Tanácsteremben, amelyre szeretettel várják az érdeklődő hallgatókat, oktatókat.