Három szegedi egyetemista indította el az országos terjesztésű szakfolyóiratot, az Aetast, még 1985-ben. A lap 1989-ig az SZTE bölcsészkarának időszaki kiadványa volt, majd 1990-ben megalakult az Aetas Könyv- és Lapkiadó Egyesület, amelytől kezdve évente négyszer megjelenő, országosan is elérhető szakfolyóirattá vált. A szerkesztőség a mai napig a BTK Történeti Intézetének oktatóiból áll. A folyóirat alapításának 40. évfordulója alkalmából május 29-én konferenciát szerveznek a bölcsészkar főépületében.
Az Aetas a SZTE Bölcsészkar időszaki kiadványaként történész hallgatók tanulmányait jelentette meg, valamint interjúkat közölt Magyarország határain túl élő magyar történészekkel. A folyóiratban jelenleg egyaránt olvashat a közönség a történész szakma elismert kutatóitól és még ismeretlen pályakezdőktől írásokat. Mint azt Deák Ágnes, a lap főszerkesztője elmondta, törekednek arra, hogy magas színvonalú, de közérthető, az érdeklődő tágabb olvasóréteg számára „fogyasztható” szaklapot jelentessenek meg.
Mint kiderült, a lap kizárólag előfizetésekből és alapítványi támogatásból működik: a szegedi önkormányzat és a Szegedért Alapítvány, illetve országos kulturális alapítványok támogatják a megjelenését. Az NKA könyvtárakat támogató előfizetői pályázatának köszönhetően a folyóirat közel 300 könyvtárba is eljut országos szinten.
A május 29-i konferencia az ünneplés mellett arra is alkalmat teremt, hogy a szakértők közösen foglalkozzanak a magyarországi történész szakma előtt álló szakmai és társadalmi kihívásokkal. Ilyen egyrészt a digitalizáció, a mesterséges intelligencia teremtette új lehetőségek, másrészt pedig az, hogy a társadalom a tudományt és kimondottan a humántudományokat a korábbinál kevésbé értékeli. Deák Ágnestől megtudtuk, a történettudománynak szembe kell ugyanis néznie az úgynevezett public history-vel, azaz a népszerűsítő történeti irodalommal. Mindez, párosulva a nyomtatott sajtótermékek iránti kereslet általános visszaesésével, a történettudományi folyóiratokat akár veszélybe is sodorhatja. A konferencia előadói között ott lesz a folyóirat egyik alapítója, Bárdi Nándor is, valamint a történész szakma elismert szakértői, akik az elmúlt évtizedekben visszatérő szerzői is voltak a lapnak.
A főszerkesztő úgy nyilatkozott, a szerkesztőség a kihívások ellenére pozitívan tekint a jövőre: hisznek abban, hogy szükség van nyomtatott sajtóra, hogy a tudományos irodalom nem költözködhet át teljesen az internetre. A cél, hogy az SZTE Történeti Intézet történész doktori gárdája időről időre „kitermelje” majd a szerkesztői utánpótlást, amely a folyóirat életben maradásának első számú feltétele, a támogatások mellett.
A konferencia részletes program ide kattintva olvasható.
