A húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa a szegények, a társadalom perifériáján élők pápája volt. Meggyőződése volt, hogy a keresztény tanítás hitelessége azon is múlik, hogy az egyház és a katolikusok milyen módon viselkednek a kirekesztettekkel. Átalakította a Katolikus Egyház belső kommunikációját, felvázolta a szinodális egyház vízióját. Dr. Máté-Tóth András teológus, valláskutató professzort, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszék vezetőjét kértük meg, hogy foglalja össze Ferenc pápa szolgálatának leglényegesebb vonásait.
Ferenc pápa az újkori egyháztörténetnek az első olyan pápája volt, aki nem Európából származott, hanem Latin-Amerikából, Argentínából. Így azt a tapasztalatot hozta magával, ahogyan Argentínában élt a Katolikus Egyház, és ahogyan igyekezett válaszolni azokra a kihívásokra, amelyek a latin-amerikai társadalmi, kulturális és politikai kontextusban megjelentek – hallottuk Prof. Dr. Máté-Tóth András teológus, valláskutatótól. Az SZTE BTK Vallástudományi Tanszék vezetőjét arra kértük, vázolja fel a húsvéthétfőn elhunyt pápa legjellemzőbb tulajdonságait, értékeit, tevékenységének lényegesebb pontjait. Ferenc katolikus világegyháznak, minden kontinensnek volt a pápája, de mint a valláskutató elmondta, a Katolikus Egyház súlypontja fokozatosan egyre inkább Európából az Egyenlítő alá tolódik, Latin-Amerikába, Afrikába és Ázsiába. A pápa arról a területről jött, ahol erősebb, fiatalosabb az egyház. Ezt a temperamentumot magával hozta.
Fotó: Vatican News
Elkötelezettség a szegények, a kirekesztettek iránt
– Amikor a pápai szolgálatának a súlypontjait elemezzük, fontos kihangsúlyozni a szegények, megbélyegzettek, kirekesztettek, nyomorgók iránti különös érzékenységét, figyelmét és elkötelezettségét. Ez nemcsak valami lelki dolog volt a részéről, hogy mondjuk sokat imádkozott a szegényekért vagy a menekültekért, hanem egy nagyon tudatos, jezsuita precizitással kimunkált pápai vezetési kultúra volt. Ebben a szegények iránti elkötelezettsége erősen látszódott. Megjelent abban, hogy milyen utakra vállalkozott, abban is, hogy a legkülönbözőbb központi intézmények számára honnan származó személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, és megjelent az enciklikáiban, a legrangosabb, általa kiadott egyházi dokumentumokban – elemezte Ferenc pápa tevékenységét Dr. Máté-Tóth András.
Új szemléletet hozott
Magyarországon alighanem a menekültkérdéssel kapcsolatos, nagyon határozott állásfoglalását ismerjük legjobban Ferenc pápának. A teológus professzor hangsúlyozta, a pápa nem vindikálta semmilyen civil kérdéssel kapcsolatban magának azt a jogot, hogy ő határozzon meg valamit. – A szemléleti átalakulás pápája, a szemléletbeli megtérés prófétai hírnöke volt ebben a modern vagy posztmodern világban. Szemléletének centrumában az állt, hogy az embernek minden területen és mindenkivel szemben, de különösen a rászorulókkal, a szegényekkel, a társadalom peremén élőkkel szemben irgalommal és támogató módon kell viselkedni. Nemcsak azért, mert a jobban szituált embernek van egy erkölcsi kötelessége, hogy segítse azokat, akik kevésbé jól szituáltak, hanem azért is, mert a keresztény tanítás hitelessége azon múlik, hogy az egyház és a katolikusok milyen módon viselkednek a kirekesztettekkel. Ezt a szemléletet is Latin-Amerikából hozta magával – magyarázta az SZTE tanszékvezető egyetemi tanára.
Ferenc pápa a cselekedeteivel, az életmódjával is példát mutatott: mémmé lett a kitaposott, fekete cipője, amelyet ahelyett hordott, hogy a korábbi pápák által viselt piros bársonycipőt választotta volna. Egyszerű autóval járt, egészen olcsó, kéteurós karórát viselt, és nem a pápai lakosztályban lakott, hanem a bíborosoknak fenntartott egyszerű szállodában, a Szent Márta-házban.
Fotó: Vatican News
Kommunikációs korszakváltás: párbeszéd, szinodális egyház
Mi lesz a pápa halála után, hogyan folytatódhat az a munka, amit a Szentatya megkezdett? Mi az a hagyaték, amit Ferenc pápa a maga működésével letett? – Kezdettől fogva – amikor átvette XVI. Benedektől a pápai szolgálatot – lassú lépésekkel átalakította a katolikus egyház belső kommunikációját. Az első ilyen lépése az volt, hogy a világ összes földrészéről egy-egy nagyon karakteres bíborost választott be egy speciális pápai tanácsadó körbe. Ez az úgynevezett C8, tehát a nyolc kardinális. Egy jó darabig a különböző felvetéseit ezekkel az emberekkel dolgozta ki. A vezetési kultúrát olyan „team kultúra” felé tolta el, ami a katolikus egyházban eddig ilyen magas szinten ismeretlen volt – mondta Dr. Máté-Tóth András. – Ugyanide tartozik a szinódusi menetrend fölerősítése. A korábbi pápák is hívtak össze szinódusokat, de Ferenc pápa a szinóduson belül nagyon-nagyon felszabadította az ott jelenlévők bátorságát, hogy teljes felelősséggel és érdemben szóljanak hozzá a felmerülő kérdésekhez. Az első szinódustól kezdve a résztvevők mind-mind azzal tértek haza, hogy elámultak azon, hogy a pápa mennyire párbeszédkész, és mennyire odaadóan figyeli a hozzászólásokat. Nem csak „pro form” kérte a véleményeket, hanem valóban elhitette a jelenlévőkkel, hogy azok a vélemények konstruálni fogják a döntéseit, nélkülözhetetlen hozzájárulásokká válnak. Ez csúcsosodott ki a 2022-ben elkezdett, úgynevezett szinodális egyház vízióját megjelenítő nagy projektben, ahol tényleg a világ összes katolikusa úgy érezhette, hogy meg van szólítva és elmondhatja, mit tapasztal az egyház életéből. Mi az, ami fölött örvend és mi az, ami fölött bánkódik. Ez egy olyan kommunikációs korszakváltást jelentett a Katolikus Egyház életében, ami mögé már nem lehet menni. Ugyanúgy, ahogy nem lehet a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965.) mögé menni, ami alapvetően megváltoztatta az egyház hozzáállását a modern világhoz. Megváltoztatta az egyház belső kultúráját, a belső problémafelismerését és a problémákra való válaszkeresési kultúráját. Nem képzelhető el, hogy az utód ne folytatná ezt az utat. Hogy aztán a saját egyénisége mentén milyen módon fogja folytatni ezt az utat a szinodális egyház vándorútján, ez majd kiderül akkor, amikor megtudjuk, hogy ki lesz az utód. De hogy erről az útról a Katolikus Egyház nem térhet le, arról nagyon sokan meg vannak győződve.
Prof. Dr. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vallástudományi Tanszék vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Ki lehet az utód?
A sajtóban máris elkezdődött az esélylatolgatás, hogy ki lehet a következő pápa. Az Index arról írt, hogy Erdő Péter bíborost a legesélyesebb jelöltek között emlegetik. Felmerült még utódjelöltként mások mellett Jean-Marc Aveline marseille-i érsek, a máltai származású Mario Grech, a püspöki szinódus főtitkára és az olasz Pietro Parolin vatikáni diplomata is. De egyáltalán van-e értelme ezeknek a találgatásoknak? – kérdeztük Dr. Máté-Tóth Andrást. – Nem szeretnék belemenni a bukméker szerepbe. Még körülbelül két-három hétig lehet találgatni, hogy ki lesz az új pápa. Szerintem a jó kérdés nem az, hogy ki lesz konkrétan Ferenc pápa utódja, hanem az, hogy milyen módon lehet tovább fejleszteni azt az utat, amit kijelölt, amin elindította a Katolikus Egyházat a pápai szolgálata kezdetétől – jelentette ki a szegedi valláskutató.
Fotó: Vatican News
Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio, 1936-2025.) 2013. március 13-án, XVI. Benedek pápa lemondását követően a Katolikus Egyház 266. pápája lett. Életrajzát és a magyarokkal való kapcsolatát ebben a cikkben mutatja be a Magyar Kurír katolikus hírportál. A pápa koporsóját április 23-án, szerdán szállították át a Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába. A temetési szertartás április 26-án, szombaton 10 órakor kezdődik a Szent Péter-bazilika előtti téren. Ferenc pápa végső nyughelye a Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.
Forrás: SZTEinfo / Vida-Szűcs Imre
Fotók: a Vatican News Facebook-oldala
