Dr. Felföldi Szabolcs, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa július 3-án tartott élménybeszámolót kínai utazásának érdekességeiről, régészeti és oktatási vonatkozásairól. Az oktató a Szegedi Tudományegyetem delegációjának tagjaként több egyetemet, múzeumot és régészeti feltárást is meglátogatott.
Amint arról beszámoltunk a Szegedi Tudományegyetem delegációja több egyetemet is meglátogatott és gyümölcsöző együttműködési tárgyalásokat folytatott Sanghajban és Xianban. A delegáció egyik tagja, Dr. Felföldi Szabolcs, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa július 3-án tartott élménybeszámolót az utazás érdekességeiről, régészeti és oktatási vonatkozásairól.
2024. május 9. és 18. között egyetemi küldöttség indult Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes vezetésével két fontos kínai városba, a valódi gazdasági központnak számító, 27 milliós Shanghaiba és az egyik ősi kínai fővárosba, a közép-kínai régió gazdasági és oktatási centrumába, a 13 milliós Xi’anba.
– Az egyetem és a múzeum nemzetköziesítése szempontjából is roppant eredményesnek ítélem meg az utat. Shanghaiban két egyetem, a Shanghai International Studies University és a Shanghai Jiao Tong University, Xi’anban pedig további egy felsőoktatási intézmény, a Shaanxi Normal University vezetőivel sikerült eredményes együttműködési tárgyalásokat folytatni, számomra pedig különösen fontos volt a kínai régészkollégákkal folytatott eszmecsere, valamint több világhírű múzeum, így a Shanghai Museum, a Xi’an Museum és a Terrakotta harcosok és lovak múzeumának megtekintése, ahol én vezethettem körbe a magyar delegáció tagjait szakmai tárlatvezetés keretei között. Ezek szakmai hozadékát pedig az egyetemi kurzusokon is remekül fel tudom használni – mondta el Dr. Felföldi Szabolcs, aki egyben az SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola titkára is.
Felföldi Szabolcs a Szegedi Tudományegyetem delegációjának tartott tárlatvezetést a kínai múzeumokban, Fotó: L.F.
A program hivatalos és szakmai elemei mellett szó esett az előadáson a különleges kulináris és kulturális tapasztalatokról, a kínai hétköznapok világáról vagy épp a nyársra húzott csemegeként fogyasztott skorpiókról is. Felföldi Szabolcs saját benyomásait osztotta meg a közönséggel, például azzal kapcsolatban, hogy a 27 milliós nagyváros, Sanghaj belvárosában a vártnál sokkal tisztább levegővel találkozott, mivel előnyben részesítik az elektromos járművek használatát, szorgalmazzák a városi zöldfelületek kialakítását. Kiderült az is, hogy az óriáspandán kívül milyen különleges állatokkal találkoztak a delegáció tagjai a város állatkertjében.
Skorpió, tücsök és bogár is volt a kínai étlapon és árusoknál. Fotó: Dr. Felföldi Szabolcs
Sanghaj éjjel. Fotó: Dr. Felföldi Szabolcs
A közönség kulisszatitkokat tudhatott meg azzal kapcsolatban is, hogy milyen szemmel néz egy múzeumot egy régész.
Az agyagkatonák nyomában a Mennyei Birodalomban címmel tartott fotókkal illusztrált előadás átfogó képet nyújtott egy távol-keleti, tudományos és oktatási célú utazásról. Az SZTE BTK oktatójának fontos szerepe van a kínai‒magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésében.
Agyagkatonák a feltárás helyszínén, Kínában. Fotó: Dr. Felföldi Szabolcs
Az elmúlt év Szegeden az intenzív kínai kapcsolatok építésének jegyében telt. A közelmúlt egyik legnagyobb kulturális szenzációja volt az alföldi városban, hogy két igen jelentős kínai tematikájú kiállítás is megnyitotta kapuit. Az Agyagkatonák ‒ Az első kínai császár halhatatlan őrei című kiállítás, amely a világhírű terrakotta hadsereget mutatta be, 2023 májusában nyílt, a három jelentős kínai múzeum gyűjteményéből válogató Az ókori Kína kincsei ‒ A jáde császárok kora pedig 2023 júniusában, a Múzeumok Éjszakáján a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Ezekkel párhuzamosan jelentették be a valaha volt legnagyobb ipari fejlesztést is Szegeden, a világ egyik legnagyobb elektromos autógyára, a kínai BYD (Build Your Dream) gyárépítésének hírét is. A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa, Dr. Felföldi Szabolcs szűkebb szakterülete a Selyemút régészete. Ő volt a fent említett két szegedi kiállítás kurátora is.
A magyar‒kínai kapcsolatok szegedi fejlődése több mint 10 évvel ezelőtt kapott új lendületet, amikor a Szegedi Tudományegyetem által biztosított háttérrel létrejött városunkban a világot körbeölelő kínai Konfuciusz Intézetek hálózatának legújabb tagja, az SZTE Konfuciusz Intézet, melynek deklarált célja a kínai nyelv, kultúra, gondolkodásmód minél szélesebb körben történő terjesztése.
Forrás: u-szeged / Lévai Ferenc
Nyitókép: Dr. Felföldi Szabolcs a kínai agyaghadsereg feltárásán, Xi'anban fotó: L.F., Fotó: Felföldi Szabolcs, Bartha Karina