borito

Termeink névadóinak nyomában

Idén, az SZTE centenáriumának alkalmából, a szegedi bölcsészkar hat meghatározó személyiségének nyomába eredtünk. Hogy miért is tettük ezt? Karunk két épületének termeit sorra véve arra jutottunk, hallgatóként és talán oktatóként sem tudunk túl sokat arról a személyről, akiről a termet, amelyben nap mint nap órákat töltünk el, annak idején elnevezték. Megkértük hát oktatóinkat arra, meséljenek nekünk híres tudósainkról, azokról, akik saját tudományterületükön nagy hatással voltak a kar, az adott intézet és tanszék alakulására. A személyekről filmek és plakátok is készültek – utóbbiak most már a termek ajtajait díszítik.

Az első videóból Bálint Sándort, a 20. századi magyar néprajz legkiemelkedőbb alakját és egyben karunk Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének volt oktatóját ismerhetjük meg közelebbről. A kutatóról prof. dr. Barna Gábor mesél, akinek saját pályafutására jelentős hatást gyakorolt az, hogy személyesen is ismerhette „a legszögedibb szögedit”.



Málnási Bartók Györgyöt prof. dr. Pavlovits Tamás mutatja be a kisfilmben, aki több párhuzamosságot is felfedezett kettejük élete kapcsán. Erről és Filozófia Tanszékünk megalapítójának meghatározó munkásságáról mesél a tanszék mostani vezetője.


 

Kristó Gyuláról szerencsére igen sok emlékünk fennmaradt, ebben a videóban azonban egykori hallgatója, dr. Ferwagner Péter Ákos mesél a volt bölcsészkari dékánról, aki egyidőben egyetemünk rektora is volt.


 

„Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított" - írta József Attila Curriculum vitae című önéletrajzában. Dézsi Lajos nevével talán magyar szakos hallgatóink találkozhatnak a legtöbbet, de ismerhetjük őt a Kolozsvárról idetelepült egyetem rektoraként vagy a bölcsészkar egykori dékánjaként is. A tudóst prof. dr. Szilágyi Zsófia mutatja be.


 

Várkonyi Hildebrand Dezső, az ország első Pedagógiai Lélektani Intézetének egykori vezetője eltökélten hitt abban, hogy a korra, amelyben élünk, a legfiatalabb generáció lelki állapota van a legnagyobb hatással. Az iskolaalapítóról, „a pedagógiai pszichológia magyarországi atyjáról” dr. Szokolszky Ágnes beszél a videóban.

 

 

Zolnai Béla irodalomtörténész nagy szerepet vállalt abban, hogy a Trianon utáni időszakban a magyar kultúrát, irodalmat, a vidéki egyetemekben - azok közül is főleg a szegediben - rejlő értékeket az ország határain túl is hirdesse és közelebb vigye mindazt Európához. Pályafutása során jelentős nemzetközi kapcsolati hálót alakított ki, aminek fenntartása és ápolása azóta is Francia Tanszékünk egyik fő törekvése. Volt intézetvezetőnkről dr. Gyimesi Timea mesél.




A filmek az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének televízió-stúdiójában készültek.

A plakátokat készítette: Mátyus Imre

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

borito

Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara 2023 tavaszán is várja mindazokat a szegedieket, Szeged környékén élőket, akik úgy gondolják, hogy tanulni, művelődni, a világ minél több részletét megismerni sose késő. Mi is így gondoljuk! Ennek jegyében indítottuk el 2016 őszén a Bölcsész Szabadegyetemet, amelynek keretében számos egyetemi kurzust megnyitunk az érdeklődő idősebbek és fiatalabbak, középiskolások, középkorúak, nyugdíjasok előtt. A tavaszi félévre jelentkezni február 19-ig lehet!