Stabil és kiszámítható fejlődés várható
A tavaly augusztusi modellváltás és a koronavírus-járvány ellenére az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara jól gazdálkodott az elmúlt évben. Ugyan a pénzügyi év lezárása még nem történt meg, azt már a most látottakból is feltételezhetik, hogy a 2021. évet pozitívummal fogják zárni.
Az egyetem Szenátusa május 2-án fogadta el az idei egyetemi költségvetést, aminek részei a kari költségvetések is. Az egyetem a tervezet részeként elvárásokat is megfogalmazott: többek között azt, hogy az egységeknek még több kutatási és innovációs forrást kell felderíteniük, fejleszteniük kell a szolgáltatási portfóliót és hogy a jövőben is hatékony, racionális gazdálkodást kell gyakorolniuk.
A kar költségvetése a modellváltással megjelenő teljesítmény-indikátorokon alapuló fenntartói finanszírozásból, saját bevételéből és a központi alapból jutó támogatásból (ún. egyensúlyi alap) áll össze. Utóbbit az egyetem a finanszírozás miatt nehéz helyzetbe kerülő karoknak tartja fenn – a BTK 2018 óta egyre kevesebbet kapott ebből, mára pedig eljutott oda, hogy többé már nem támogatott, hanem ő maga is befizető.
A fegyelmezett gazdálkodás eddig is és ezután is jónéhány fejlesztést eredményezett és irányoz elő: tavaly novemberben például megnyitott az új kávézó, a Café Radnóti, számos tanterem infrastruktúráját korszerűsítették (videokonferencia-rendszerek beépítésével, laptopok beszerzésével), de a jövőben egy multifunkcionális terem kialakítása is tervben van – hangzott el az ülésen.
A doktori iskolák jelentőségét hangsúlyozták
A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a kar legfontosabb feladatának a munkavállalók bérének fedezetét és biztosítását látja, amit továbbra is kari központi kezelésben tart, ugyanakkor a kiadások jelentős részének menedzselését a gazdálkodó egységek és doktori iskolák kezébe adják. A doktori iskolák támogatását itt kiemelték: a doktori keret 10 százalékos emelését és az addig az iskolákat terhelő kiadások egy részének átvállalását fogadták el az értekezleten.
Bővül a képzési kínálat, a hallgatók várható kiadásait enyhítenék
A résztvevők a fordító és tolmács mesterképzés szerb specializációjának elindításáról is szavaztak, ami az országban egyedülálló képzésnek számítana. Ezzel és más, főként idegen nyelvű képzésekkel szeretne a kar a külföldi és hazai felvételizőknek egy a még mostaninál is sokszínűbb képzési palettát biztosítani.
Az ülésen végül arról is döntöttek, hogy bár a már bent lévő hallgatók esetében a kar az inflációs mértékkel növelhetné a képzések önköltségét (5,1%), annál csak jóval kevesebb emelést fogad el (3%) – ezzel is küzdve a hallgatói lemorzsolódás ellen, amit a gyakran magas képzési díjak okoznak. A tanács ugyanis az intézményi érdekek mellett számba vette az infláció általános, a hallgatók és családjaik mindennapi életére gyakorolt hatását is.
