Nomád írnokok nyomában. Ótörök rovásfeliratok kutatása Mongóliában
Időpont: 12:00-12:20
Helyszín: Németh Gyula tanterem (földszint, az udvar felől közelíthető meg)
Előadó: Megyesi Zoltán
550 és 840 között több, hatalmas kiterjedésű nomád birodalom jött létre Kínától északra. Ezeket mind török törzsszövetségek alapították, amelyek a 8. század elejétől egy saját írásrendszert kezdtek használni: az ótörök rovásírást. Az írásrendszer eredete mindmáig viták tárgyát képezi, ahogyan az is nehezen megmagyarázható, hogy egy alapvetően lovasnomád életmódot folytató társadalomnak miért volt szüksége az írásra, illetve kik lehettek azok, akik valóban tudtak írni és olvasni. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ találjunk, Mongóliába kell utaznunk, ahol a terepen vizsgálhatjuk meg a feliratokat. E rövid óra keretein belül egy ilyen terepmunkát követünk végig: a tudományos kérdés felvetésétől a kalandos mongóliai úton át egészen az adatok kiértékeléséig.
Portyák és papírok között: hogyan derül ki egy emberrablás a 17. századi hódoltságból?
Időpont: 12:30-12:50
Helyszín: Németh Gyula tanterem (földszint, az udvar felől közelíthető meg)
Előadó: Öner Erika
Az előadás a 16–17. századi magyar hódoltság sokszínű és ellentmondásokkal teli világába vezeti be a hallgatókat. Középpontjában az alföldi mezővárosok állnak, amelyek a lehetőségek és a veszélyek határán egyensúlyozva próbálták megőrizni mindennapi életüket: török adók, magyar végvárak, portyázók, kereskedők és parasztpolgárok egyszerre voltak jelen a térségben, alakítva annak ritmusát. A 16–17. századi arab írásos oszmán–török dokumentumok részletei elevenítik meg ezeket a küzdelmeket, lehetőséget adva arra, hogy a hallgatók megtapasztalják, miként „szólal meg” a múlt, és hogyan tárulnak fel egy-egy rövid forrás mögött emberi történetek, helyi konfliktusok. Különösen tanulságos példát kínálnak ehhez a mezőtúri vásárütések esetei, ahol levéltári források segítségével egy emberrablási ügy részleteit is megpróbáljuk felgöngyölíteni.
