Az oktató és a kurzus adatai

Kurzus címe

Bevezetés a művészettörténetbe (SZB2-A-17)

Oktató neve

Prof. Dr. Gyenge Zoltán, Dr. Czeglédi András, Dr. Váraljai Anna

Oktató beosztása

professzor, docens, adjunktus

Oktató tanszéke

Filozófia Tanszék

Oktató e-mail címe

varaljaianna@gmail.com

Az óra helye

SZTE BTK Petőfi épület (Petőfi Sándor sgrt. 30-34.)

Filozófia Tanszék, Filozófia 1-es terem

Az óra időpontja

csütörtök 16:00-18:00

A kurzus leírása

Rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A kurzus átfogó történeti áttekintést ad a művészettörténet nagy korszakairól, alkotóiról, valamint az egyes korszakokhoz kapcsolódó esztétikai-és művészetfilozófiai elképzelésekről négy oktató (egy esztéta, egy filozófus és egy művészettörténész) bevonásával. Egy múzeumlátogatás a kurzus részét képezi.

Részletes (hetekre bontott) tematika

1. Szeptember 14: Bevezető kurzus. A félév rendjének ismertetése, oktatók bemutatkozása.
2. Szeptember 21 (Czeglédi András): A művészettörténet kezdetei. A művész szerepe és helye a történelemben. A művészet célja és eszközei – út a „kiállító művészetig”. A művészet nagy „templomai”. Baumgarten, Winckelmann és Kant a művészet fogalmáról. A művészet kezdetei. Az antikvitás. Az egyiptomi és az égei kultúra. Pheidiasz kora. Antik filozófia, mitológia és művészet. A latin kor építészete és szobrászata.
3. Szeptember 28 (Czeglédi András): Kora középkor. Nyugati és keleti kereszténység. Antikvitás vs korai keresztény ábrázolások. A képi ábrázolás elmélete és problémái: ikonodulia és ikonoklasztázia. Román kor és a gótika kezdetei: építészet, szobrászat, festészet. A trecento és quattrocento művészete. Giotto és kora. A reneszánsz művészete és elmélete, a képzőművészet szabályai: L.B. Alberti és Brunelleschi.
4. Október 5 (Gyenge Zoltán): A reneszánsz művészete és elmélete. Leonardo, Raffaello, Michelangelo. Festészet vs szobrászat. A klasszikus sujet: vallás és mitológia. Ficino és a neoplatonizmus. A szép mint idea.
5. Október 12 (Váraljai Anna): A reneszánsz művészete II. Giorgione, Tiziano, Correggio. A reneszánsz művészeti kánon. A perspektíva szabályai: a táj megjelenése. A meztelen test.
6. Október 19 (Váraljai Anna): Németalföldi festészet. Flamand és holland festészet. Korai- és a német reneszánsz. Van Eyck-tól Dürrerig. Reformáció és művészet. Flamand festészet és a holland Golden Age. Rubenstől Rembrandtig és Vermeer-ig. Színkezelés és zsánerfestészet.
7. Október 26 (Gyenge Zoltán): Manierizmus és Barokk. Pontorno-tól Greco-ig. Manierizmus vs reneszánsz. Vasari művészettörténete. A barokk mint az
ellenreformáció ideológiája. Irodalom, képzőművészet, zene (Bach, Vivaldi). Caravaggio és az itáliai barokk. Francia (Poussin, Lorain) és spanyol
barokk (Velazquez). A látásmód megváltozása: a tájkép. Rokokótól a klasszicizmusig. (Watteau, Canaletto). A veduta-festészet és a Grand Tour.

Társadalomkritika Hogarth művészetében. Historikus festészet és a portré (Reynolds és Gainsborough).
8. November 2 (Váraljai Anna): Látogatás a Vásárhelyi Tornyai Múzeum Alföldi Galériájába. Raktárlátogatás, tárlateveztés az állandó kiállításban. Látogatás a restaurátor műhelybe.

9. November 9 (Váraljai Anna): Romantika. Irodalom, képzőművészet, zene (Schubert, Liszt és Wagner). A romantika elmélete (Schlegel fivérek) vs
felvilágosodás. C.D. Friedrich és a táj átértelmezése. Goya „antropocentrikus fordulata”.
10. November 16 (Gyenge Zoltán): Preraffaeliták, szimbolizmus és szecesszió. Ruskin esztétikai alapvetései. Turnertől Waterhouse-ig. A Fin de siècle életérzés: Böcklin és Moreau. A mitológia átértelmezése, Shakespeare és Tennyson. A „kivonulás” ideológiája és gyakorlata: szecesszió az építészetben és festészetben (Klimt és Mucha). Az iparművészet.
11. November 23 (Váraljai Anna): Realizmus és impresszionizmus. A Plain Air és a sujet megváltozása. Millet realizmusa és a barbizoniak. Művész mint tagadás: Courbet. Az impresszió: Manet-től Whistlerig. A posztimpresszionizmus látásmódja (van Gogh).
12. November 30 (Czeglédi András): A 20. század művészete. Az avantgárd és kubizmus. A szür-reális világ és az egzisztencializmus. Picasso, Dali, Magritte. A Bauhaus és a Brücke. Az „Entartete Kunst’. Művészet és ideológia.
13. December 7 (Czeglédi András): A 20. század művészete II, Szuprematizmus. Pszichoanalízis: Bacon és L. Freud. Az action painting, pop art: Pollock-tól Warholig. A legújabb irányzatok és a művészet „halála”.
14. December 14: Zárthelyi dolgozat (a szabadbölcsész hallgatóknak)

Olvasmányok, kiegészítő anyagok

Kötelező olvasmányok (ha vannak)

Kötelező irodalom:

Gombrich, E. H.: A művészet története, ford. G. Beke Margit–Falvay Mihály, Budapest, Gondolat, 1974.

Ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Ajánlott irodalom:

Florenszkij: Az ikonosztáz. Typotex, 2005.

Hans Belting: Faces - Az arc története. Atlantisz, 2018.

J. Ruskin: A XIX. század viharfelhője. Typotex 2018.

Kelényi György: A barokk művészete. Corvina,1985. 7-22.o.

Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig. (Corvina,1974). 7-31. 61-77, 114-130.

Werner Hofmann: A modern művészet alapjai Bevezetés a modern művészet szimbolikus formáinak világába. Corvina,1974. 7-36.