Előadásomban röviden ismertetem a kognitív metaforaelmélet irodalom- és diskurzuselemzési alkalmazásának alapelveit, ezt követően pedig összegzem eddigi kutatásaim legfontosabb eredményeit. Interdiszciplináris természetéből adódóan a metaforaelmélet alkalmasnak mutatkozik az összetett kultúratudományi kérdések feltárására, különös tekintettel a makroszintű gondolkodási tendenciákra és azok bonyolult belső viszonyrendszereire. Kutatásomban a XVII. századi francia irodalom két kiemelkedő alakjának, Blaise Pascal és François de La Rochefoucauld moralista írásain keresztül vizsgálom az önmegismerés, a tudás és a világ hierarchiájának (létezés nagy lánca) metaforáit, valamint azok egymással való relációit. Összhangban a metaforaelmélet módszertani kívánalmaival, kiemelt hangsúlyt fektetek az elemzett szövegek és metaforák megfelelő kontextualizációjára, eredményeimet a vonatkozó eszmetörténeti, vallási és filozófiai irányzatok perspektívájából értékelem.