Aradi Csenge Eszter: A kognitív metaforaelmélet irodalomértelmezésben való alkalmazási lehetőségei
A XVII. századi janzenista hatású francia próza tükrében
Előadásomban röviden ismertetem a kognitív metaforaelmélet irodalom- és diskurzuselemzési alkalmazásának alapelveit, ezt követően pedig összegzem eddigi kutatásaim legfontosabb eredményeit. Interdiszciplináris természetéből adódóan a metaforaelmélet alkalmasnak mutatkozik az összetett kultúratudományi kérdések feltárására, különös tekintettel a makroszintű gondolkodási tendenciákra és azok bonyolult belső viszonyrendszereire. Kutatásomban a XVII. századi francia irodalom két kiemelkedő alakjának, Blaise Pascal és François de La Rochefoucauld moralista írásain keresztül vizsgálom az önmegismerés, a tudás és a világ hierarchiájának (létezés nagy lánca) metaforáit, valamint azok egymással való relációit. Összhangban a metaforaelmélet módszertani kívánalmaival, kiemelt hangsúlyt fektetek az elemzett szövegek és metaforák megfelelő kontextualizációjára, eredményeimet a vonatkozó eszmetörténeti, vallási és filozófiai irányzatok perspektívájából értékelem.
Friss Hírek
Tavasszal is meghirdette az SZTE NKI Kulturális Irodája a Hallgatói Művészeti Versenyét, amelyre több kategóriában jelentkezhettek a tehetséges hallgatók: az eredményhirdetésen kiderült, a meghirdetettek közül majdnem minden kategóriában értek el helyezést BTK-s hallgatók is, nem egy esetben első helyen végeztek.
Néhány nappal később az ugyancsak az SZTE NKI által szervezett „A Szegedi Tudományegyetem és a Nobel-díj” alkotói pályázat díjkiosztójára is sor került, ahol az egyik első díjat szintén egy BTK-s hallgató kapta meg, személyesen Karikó Katalintól.