A kurzus címe: Nomádok világa
Az óra helye: 107. terem (Egyetem u. 2., földszint)
Az óra időpontja: hétfő, 15:30‒17:00
Az első óra időpontja: 2025. február 10.
Az oktató neve és beosztása: Kovács Szilvia habilitált docens
Az oktató tanszéke: Középkori Egyetemes Történeti Tanszék
Az oktató elérhetősége: kovacsszil@yahho.com
Por Bazsin, ujgur város (Forrás: Wikipedia)
A kurzus rövid leírása:
Hogyan éltek a középkori nomádok? Milyenek lehettek a lakóhelyeik? Voltak-e helyhez kötött településeik vagy állandó mozgásban voltak? Mit ettek és ittak? (Pl. a világhódító Dzsingisz kán ehetett-e piláfot és ihatott-e bort?) Melyek voltak a gazdaságuk meghatározó elemei? Milyen lehetett a politikai szervezetük? Milyen vallásokat ismertek? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat az írott és régészeti források, valamint mai néprajzi párhuzamokat bemutató kisfilmek alapján.
Az előadás célja annak az eurázsiai lovas nomád kultúrának a bemutatása, amelyhez a honfoglalás előtti magyarság is tartozott.
Részletes, hetekre bontott tematika:
1. hét (02. 10.) – Bevezető előadás I.
2. hét (02. 17.) – Bevezető előadás II.
3. hét (02. 24.) – Állattartás I.
4. hét (03. 03.) – Állattartás II.
5. hét (03. 10.) – Nomádok és földművelés
6. hét (03. 17.) – Nomádok és kereskedelem
7. hét (03. 24.) – A nomádok lakóhelyei
8. hét (03. 31.) – A nomádok étkezési szokásai
9. hét (04. 07.) – A nomádok politikai-hatalmi szervezetei
10. hét (04. 14.) – szünet
11. hét (04. 21.) – szünet
12. hét (04. 28.) – A nomádok ősi hitvilága
13. hét (05. 05.) – Nomádok és világvallások
14. hét (05. 12.) – Nők a nomád társadalomban
15. hét (05. 19.) – Nomád ruházat és fegyverzet
 |
| Kumiszköpülés (Mongólia) (Forrás: mongolianstore.com) |
Ajánlott olvasmányok:
- Róna-Tas A.: Nomád sátor, árok és kerítés. In: Honfoglalás és néprajz. Szerk.: Kovács L.–Paládi-Kovács A., Budapest, Balassi Kiadó, 1997, 173–183.
- Szabadfalvi J.: A honfoglalás kori magyarság állattenyésztő technikája. In: Honfoglalás és néprajz. Szerk.: Kovács L.–Paládi-Kovács A., Budapest, Balassi Kiadó, 1997, 69‒83.
- Zimonyi I.: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A Ğayhānī-hagyomány magyar fejezete. MŐK 22. Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 121 (utolsó bekezdéstől)–140.
- Polgár Sz.: Kereskedelmi, kulturális és politikai kapcsolatok Kelet-Európa és Közép-Ázsia között a korai középkorban (6-10. század). Világtörténet 2005 (tavasz-nyár), 30‒39.
- Balogh L.: Árpád „pajzsra emelésének” keleti párhuzamai. Acta Historica 17 (2002) 37–47.
- Iván A.: A jurta tiszteleti helyei – širee. In: Helyszellemek kultusza Mongóliában. Szerk. Birtalan Á. Budapest, 2004, 115–124.
- Birtalan Á.: A mongol sámánok szakrális tárgyi világa. Típus, forma, motívum. Vallástudományi Szemle 2 (2007) 157–171. (az academia.edu oldalon elérhető a tanulmány)
- Gieβauf, J.: A lovasnomád fegyverzet és harcmodor az ellenfelek beszámolóinak tükrében. In: Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. Szerk.: Balogh L. – Keller L., MŐK 21. Budapest, Balassi Kiadó, 2004, 26–37.
- Pintér-Nagy K.: A hunok és az avarok fegyverzete, harcmodora az írott források alapján. Szeged, 2014. (doktori értekezés) (csak a 22–36 oldal közötti részek kellenek)
- Boldog Z.: Őseink viselete. Rubicon 2016/7, 72–79.
- Zimonyi I.: Az eurázsiai steppe nomádjai és szomszédai. Acta Historica 99 (1995), 65‒75.
- Ivanics M.: Bevezetés. In: A török népek vallásai. Filológiai tanulmányok a török vallásos szövegek köréből. Szerkesztette. Biacsi M. ‒ Ivanics M. Szeged: SZTE BTK Altajisztikai Tanszék; MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport, 2014, 7–21.
- Kápolnás O.: A mongol nők és fegyvertáruk a xii–xvii. században a mongol források alapján. In: Beatus homo qui invenit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk. Csécs T. – Takács M. Győr 2016, 319–326. (online elérhető)
-
A mongolok titkos története. Mongolból fordította Ligeti L. A verseket fordította Képes G. Budapest, 1962. (A Höelünre vonatkozó részek)
