A kurzus címe: 2000 év asszonyai
Az óra helye: Kristó Gyula terem (AD-342-2) (Egyetem u. 2.)
Az óra időpontja: kedd 18:00–19:30
Az első óra időpontja: 2025. szeptember 16.
Az oktatók:
- Dr. habil. Illés Imre Áron adjunktus, SZTE BTK Ókortudományi Tanszék
- Dr. Pintér-Nagy Katalin adjunktus, SZTE BTK Régészeti Tanszék
- Dr. habil. Hunyadi Zsolt docens, SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék
- Dr. habil. Kovács Szilvia tanszékvezető docens, SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék és Régészeti Tanszék
- Dr. Zapala-Maléth Ágnes adjunktus, SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék
- Dr. habil. Tóth Hajnalka adjunktus, SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyra Történeti Tanszék, HUN-REN–SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport
- Prof. Dr. Papp Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék és Altajisztikai Tanszék, HUN-REN–SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport
- Dr. Mislovics Erzsébet adjunktus, SZTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszék
- Dr. Brandl Gergely adjunktus, SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Orvosi Szaknyelvi, Kommunikációs és Fordítóképző Csoport, Latin Nyelvi és Orvostörténeti Szakcsoport; tudományos segédmunkatárs, HUN-REN–SZTE–ELTE Ókortudományi Kutatócsoport
- Dr. Kökény Andrea adjunktus, SZTE BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék
- Dr. habil. Tamás Ágnes docens, SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék
- Dr. Baráth Katalin adjunktus, SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék
Kapcsolattartó: Dr. habil. Tóth Hajnalka – toth.hajnalka@szte.hu
A kurzusról:
A 2000 év asszonyai című kurzusunk előadásai a történelem különböző időszakainak kevésbé ismert, kevéssé kutatott nőalakjait emelik középpontba, vagy az adott korszak általánosságban nőket érintő kérdéseit, a nők kényszerű vagy vállalt szerepeit mutatják be. Ezáltal kívánják felhívni a figyelmet a múlt évszázadok asszonyainak változatos életére vagy akár történelemalakító tevékenységükre.
Részletes, hetekre bontott tematika:
2025. 09. 16. – Dr. habil. Illés Imre Áron: Nők és politika a Római Birodalomban
Bár a nők hivatalosan nem szólhattak bele a római politikába (pl. nem szavazhattak, nem lehettek tisztségviselők), az előadás során megvizsgáljuk, hogy ennek ellenére milyen formális és informális befolyásuk lehetett a közéletre birodalmi, illetve különösen helyi szinten. Külön hangsúlyt helyezünk majd annak vizsgálatára, hogy a különböző típusú források (irodalmi, jogi, feliratos stb.) mennyire vannak összhangban egymással.
Kötelező irodalom:
- Illés Imre Áron: Női szerepek a római városok közéletében különös tekintettel a késő római kodifikációra. In: Székely Melinda – Dávid Nóra (szerk.): Lányok, asszonyok, istennők. Női identitás, női életutak az antikvitásban. (Acta Antiqua et Archaeologica, Supplementum, 16) Szeged, 2022. 37–50.
- Péter Orsolya: Feminae improbissimae. A nők közszereplésének és nyilvánosság előtti fellépésének megítélése a klasszikus római jog és irodalom forrásaiban. Miskolci Jogi Szemle 3. évf. (2008) 2. sz. 77–94. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4120121
Ajánlott irodalom:
- Bremen, Riet van: The Limits of Participation. Women and civic life in the Greek East in the Hellenistic and Roman periods. Amsterdam, 1996.
- Hemelrijk, Emily A.: Hidden Lives, Public Personae. Women and Civic Life in the Roman West. Oxford, 2015.
2025. 09. 23. – Dr. Pintér-Nagy Katalin: Nők az Avar Kaganátusban
Az előadás során megvizsgáljuk a kora középkori nomád birodalmakban és azon belül az Avar Kaganátusban a nők szerepét. Az írott és régészeti források adatit felhasználva többek között választ keresünk arra a kérdésre, hogy valóban léteztek-e "harcos amazonok".
Irodalom: az előadás anyaga.
2025. 09. 30. – Dr. habil. Hunyadi Zsolt: A lovagrendek “ismeretlen” női szentjei
Az előadás témája: a johannita és templomos lovagrendek preceptóriumainak női védőszentjei. Szent Ubaldesca, Szent Eulália, illetve Szent Eufémia alig ismert alakok a középkori Európa szentjeinek panteonjában, mégis feltűnnek a szerzetes lovagrendek közösségeinek védőszentjeiként.
Irodalom: az előadás anyaga.
2025. 10. 07. – Dr. habil. Kovács Szilvia: Höelün és Börte – Nők, akik formálták Dzsingisz kán világát
A nomádok körében nem csak hadvezérek és harcosok írták a történelmet. Két asszony, Höelün és Börte, olykor a háttérből, olykor az események középpontjában alakította a Mongol Birodalom történetét. Höelün, Dzsingisz kán édesanyja, nagyban hozzájárult fia politikai felemelkedéséhez és a mongol egység megteremtéséhez. Börte, Dzsingisz kán főfelesége, nemcsak társ volt, hanem megbízható tanácsadóként is befolyásolta a birodalom sorsát. A 13–14. századi forrásokból kibontakozó történetük jól illusztrálja, hogy a Dzsingiszida család nőtagjai miként váltak a hatalom és a dinasztia megtartó erőivé.
Ajánlott irodalom:
- Ligeti Lajos: A mongolok titkos története. Budapest, 2004.
https://terebess.hu/keletkultinfo/titkos.html
- Lőrincz L. László: Dzsingisz kán. Budapest, 1972.
https://terebess.hu/keletkultinfo/dzsingisz1.html
2025. 10. 14. – Dr. Maléth Ágnes: Pápák és dámák. Női szerepek a 14. századi pápai forrásokban
A középkori írott források többnyire szűkszavúan nyilatkoznak a korszakban élő nők helyzetéről, lehetőségeiről. Ez az állítás még a pápai udvar által kiadott dokumentumokra is igaz, holott a Szentszék intézményei változatos és gazdag forrásanyagot hagytak hátra. Miért fordult egy nő a pápai udvarhoz a 14. században? Csak a királynék, hercegnők, grófnők tartották a kapcsolatot a Szentszékkel? Mit dolgoztak nők a pápai udvarban? Az előadás ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.
Ajánlott irodalom:
- Shahar, Shulamith: A negyedik rend. Nők a középkorban. Budapest, 2004. https://www.szaktars.hu/osiris/view/shahar-shulamith-a-negyedik-rend-nok-a-kozepkorban-osiris-konyvtar-tortenelem-2004/?pg=4&layout=s
- Banyó Péter: Birtoköröklés és leánynegyed. Kísérlet egy középkori jogintézmény értelmezésére. Aetas 15. évf. (2000) 3. sz. 76–92.
https://epa.oszk.hu/00800/00861/00141/pdf/EPA00861_aetas_2000_03_076-092.pdf
- Szende László: Piast Erzsébet: a hitves, az édesanya, a mecénás. In: Kerny Terézia – Smohay András (szerk.): Károly Róbert és Székesfehérvár. Székesfehérvár, 2011, 78–100.
- Sághy Marianne: Az avignoni pápaság és a nagy egyházszakadás. In: Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor I. Budapest, 2005. 169–185. https://www.szaktars.hu/osiris/view/klaniczay-gabor-szerk-europa-ezer-eve-a-kozepkor-i-osiris-tankonyvek-2004/?pg=4&layout=s
2025. 10. 21. – Dr. habil. Tóth Hajnalka: Született feleségek a török korban
Az előadás a kora újkor jelentős magyar arisztokrata családjai közül a kevésbé előtérben lévő Batthyány család nőtagjainak mindennapjaiba ad betekintést, mindezt a török uralom árnyékában. Azt vizsgája, hogy a kor, a háborús fenyegetettség és a közvetlen környezet milyen elvárásokat támasztott a főúri asszonyokkal szemben, és azoknak meg tudtak-e, illetve meg akartak-e felelni. Tevékenységük, életvitelük mennyiben illeszkedett a kor főúri női társadalmának életéhez, mennyiben felel meg a köztudatban róluk élő képnek, illetve mennyiben volt egyedi?
Ajánlott irodalom:
- Biro Doina: Hatalom és kötelesség között – A Batthyány család asszonyai és lányai a századok folyamán. In: Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27–29. Körmend, 2006. 37–44. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VASM_Sk_03_2005/?pg=38&layout=s
- Nagy-Tóth Mária: A Batthyány család gyógyító nagyasszonya. In: Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27–29. Körmend, 2006. 81–88.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VASM_Sk_03_2005/?pg=82&layout=s
- Zsámbéky Monika: A Batthyány hercegek ősanyja, Strattmann Eleonóra: egy regényes életút vázlata. Vasi Szemle 60. évf. (2006) 6. sz. 713–722. https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_DunantuliVasiSzemle_2006/?pg=738&layout=s
2025. 10. 28. – OKTATÁSI SZÜNET
2025. 11. 04. – Prof. Dr. Papp Sándor: Egy nő Erdély trónján – Brandenburgi Katalin fejedelemnő
Az Erdélyi Fejedelemség trónját Bethlen Gábor halálát követően a felesége, Brandenburgi Katalin foglalta el. Személyéről és tevékenységéről általánosságban negatív kép maradt meg a köztudatban, és a kutatás eddig kevés figyelmet szentelt neki. Előadásomban az új kutatási eredményeim tükrében bemutatom a fejedelemnőt, a fejedelemségig vezető útját és tevékenységét, ami egyrészt unikális erdélyi viszonylatban, de az Oszmán Birodalom függésében lévő államok tekintetében is.
Ajánlott irodalom:
- Kármán Gábor: Egy diplomáciai zsákutca: Bethlen Gáborházasságkötése Brandenburgi Katalinnal. Aetas 30. évf. (2015) 3. sz. 9–36. https://acta.bibl.u-szeged.hu/35983/
2025. 11. 11. – Dr. Mislovics Erzsébet: A 18. századi zsidó női sírok jellemzői
Az előadás a zsidó női sírok jellegzetességeit mutatja be a korszakból fennmaradt sírkövek és sírfeliratok alapján. Az újkorban Magyarországon megtelepedő zsidóság földet nem birtokolhatott, csak bérelhette azt. A zsidó közösségek kialakulásakor a közösség tagjai törekedtek településükön temető létesítésének elérésére. A temető (Beth Hajim), mint a közösség felügyelete alá tartozó intézmény, mind a kortársak, mind az utókor számára társadalmi, gazdasági és kulturális üzenetet közvetített és közvetít. Az előadás a síremlékek és sírfeliratok alapján mutatja be a 18. századi zsidó társadalom női tagjainak a helyzetét. Emellett választ keres arra kérdésre, milyen forrásértékkel bírnak a feliratok.
Ajánlott irodalom:
- Balogh István: A XVIII. századi magyarországi zsidó sírkövek: Analízis és adattár. PhD disszertáció. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola, Budapest, 2019. https://real-phd.mtak.hu/762/
- Balogh István – Bányai Viktória: A magyarországi zsidó temetők kutatása és védelme. Regio: Kisebbség Kultúra Politika Társadalom 28. évf. (2020) 3. sz. 24–38. https://real.mtak.hu/118953/
- Bányai Viktória: „Derék asszonyok és jámbor férfiak” – sírfeliratok filológus szemmel. Fórum: Társadalomtudományi Szemle 13. évf. (2011) 4. sz. 25–32. https://forumszemle.eu/2011/04/21/banyai-viktoria-derek-asszonyok-es-jambor-ferfiak-sirfeliratok-filologus-szemmel/
- Mislovics Erzsébet: A veszprémi Szél utcai izraelita temető. Veszprém, 2024.
- Mislovics Erzsébet: Goldberger Izidor öröksége nyomában. In: Bányai Viktória – Dávidházi Péter (szerk.): „Lelked legyen bekötve az élet kötésébe”: Megéledő sírfeliratok a tatai zsidó temetőben. Tata, 2024. 95–120.
2025. 11. 18. – Dr. Brandl Gergely: Nőiség a hazai boszorkányperekben – Kökényné bába és a szegedi boszorkányperek
Az előadás célja, hogy röviden bemutassa, miként fonódott össze a boszorkányság történetének kutatása a nőiség kérdésével. Elsőként a hazai és nemzetközi nőtörténeti kutatás főbb szempontjait ismertetem, majd a szegedi boszorkányperek példáján keresztül kitérek a ritkábban jelentkező boszorkánypánikok politikai és társadalmi tényezőire. Az előadás második felében Kökényné Nagy Anna bába életútján keresztül mutatok rá az orvoslás társadalomtörténetének e különleges esetére, és elemzem a bábaság és a boszorkányüldözés összefüggéseit. Zárásként az emlékezetpolitikai és orvostörténeti aktualitásokra hívom fel a figyelmet, különös tekintettel az egész Európában egyre nagyobb teret kapó emlékműállítási mozgalom szerepére.
- Bató Szilvia: Boszorkányok és/vagy magzatelhajtók, csalók, tolvajok? Jogtörténeti Szemle 4. évf. (2004) 1. sz. 34–38.
https://epa.oszk.hu/04100/04139/00010/pdf/EPA04139_jogtorteneti_szemle_2004_01_34-40.pdf
- Brandl Gergely: A város, a boszorkány és a kancellária. Horváth Mátyásné esete a nagy szegedi boszorkányüldözés idején (1728–1729). Aetas 30. évf. (2015) 3. sz. 85–109.
https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/29912/1/A_varos_a_boszorkany_es_a_kancellaria_Ho.pdf
- Klaniczay Gábor: A gyógyítók a magyarországi boszorkányperekben. In: Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.): Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest, 2014. 263–306. https://www.szaktars.hu/balassi/view/klaniczay-gabor-pocs-eva-boszorkanyok-varazslok-es-demonok-kozep-kelet-europaban-2014/?pg=64&layout=s
- Sz. Kristóf Ildikó: Boszorkányüldözés a kora újkori Magyarországon: kutatástörténet, eredmények, teendők – 2013-ban. In: Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest, 2014. 19–64. https://www.szaktars.hu/balassi/view/klaniczay-gabor-pocs-eva-boszorkanyok-varazslok-es-demonok-kozep-kelet-europaban-2014/?pg=64&layout=s
2025. 11. 25. Dr. Kökény Andrea: „Alapító Anyák” – az Amerikai Egyesült Államok első elnökeinek feleségei
Az előadás az Amerikai Egyesült Államok első két elnökének feleségét, Martha Washingtont és Abigail Adamst mutatja be, középpontba állítva First Lady-ként betöltött szerepüket. Választ keresünk arra is, milyenek voltak a magánéletben és milyen hatást gyakoroltak a fiatal állam politikai életére.
Ajánlott irodalom:
- Bődy Pál – Urbán Aladár (szerk.): Szöveggyűjtemény az Amerikai Egyesült Államok történetéhez, 1620–1980. Budapest–Pécs, 2001. II/ 9, 14, 17, VIII. dokumentum
- Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei. Budapest, 1998.
- Sellers, Charles – May, Henry – McMillen, Neil R.: Az Egyesült Államok története. Budapest, 1995. 65–68., 72–89., 95–97.
- Urbán Aladár: Köztársaság az Újvilágban: Az Egyesült Államok születése, 1763–1789. Budapest, 1994. 237–314.
2025. 12. 02. – Dr. habil. Tamás Ágnes: Ferenc József és a nők. Vizuális reprezentációk, imázsiok, mítoszok
Az előadás I. Ferenc József császár és magyar király (1848/1867–1916) nőkhöz való viszonyáról villant fel pillanatképeket és elemzi azok képi ábrázolásait. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: Valóban voltak Ferenc Józsefnek szeretői? Erzsébet királyné tényleg alig öregedett?
Ajánlott irodalom:
- Fónagy Zoltán (szerk.): A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig. I. Ferenc József és a magyarok. Budapest, 2018.
- Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest, 1999.
- Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest, 2000.
- Telesko, Werner – Schmidl, Stefan: Der verklärte Herrscher. Leben, Tod und Nachleben Kaiser Franz Josephs I. in seinen Repräsentationen. Wien, 2016.
2025. 12. 09. – Dr. Baráth Katalin: Kriminális nőszemélyek: női vádlottak az első világháborús Magyarország törvényszékein
Nincs otthon a macska, cincognak az egerek? Így is elképzelhetjük az első világháborús katonák nőrokonainak az életét. Derítsük ki a büntetőbíróságok irataiból, valóban így állt-e a helyzet!
Ajánlott irodalom:
- Baráth Katalin: Súlyosbító körülmények: Női vádlottak az első világháború hátországi büntetőbírósága előtt. Korall 19. évf. (2018) 71. sz. 69–86. https://epa.oszk.hu/00400/00414/00062/pdf/EPA00414_korall_2018_71_069-086.pdf
- Baráth Katalin: Erőszak a hátországban: Első világháborús esetek Bács-Bodrogból. Bácsország 83. évf. (2018) 5. sz. 41–45.
- Baráth Katalin: „Teljesítem a szeretet utolsó kötelességét”: Végrendelkezés és családi viszonyok Észak-Bácskában, az első világháború idején. Híd 81. évf. (2017) 5. sz. 54–68. https://epa.oszk.hu/01000/01014/00146/pdf/EPA01014_hid_2017_05_054-068.pdf
