Dr. habil. Szabó Éva Zsuzsanna és Dr. habil. Simon József egyetemi docensek is tagjai annak a 103 kutatónak, akinek kiemelkedő tudományos munkáját az MTA doktora címmel ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia. A kitüntetéseket Prof. Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Prof. Dr. Kamarás Katalin, az Akadémia Doktori Tanácsának elnöke adta át 2026 márciusának elején az MTA Székházának Dísztermében.
Oktatóink munkájának rövid bemutatása (mta.hu):
Dr. habil. Szabó Éva Zsuzsanna egyetemi docens, az SZTE BTK Szociálpszichológia Tanszékének vezetője:
disszertációjának címe: A tanári kiégés, mint a pedagógusok társadalmi közérzetének tükröződése. A relatív depriváció, a társas identitás és a rendszerkritikus attitűdök szerepe a tanári kiégésben.
Szabó Éva Zsuzsanna akadémiai doktori értekezése több évtizedes kutatómunkáját összegezve átfogó és komplex megközelítést kínál a tanári kiégés vizsgálatára. A munka újszerűsége abban rejlik, hogy a jelenséget nem csupán egyéni szinten, hanem társadalmi és csoportos kontextusban is értelmezi, és ezáltal új perspektívát nyit a tanári pálya fenntarthatóságáról szóló diskurzusban. Az értekezés jelentős tudományos eredménye, hogy a relatív depriváció fogalmát beemeli a pedagógusok kiégésének elemzésébe. Vizsgálatával igazolja, hogy a tanári közösségekben mind az egoisztikus, mind a fraternalisztikus depriváció jelen van, ugyanakkor utóbbi meghatározóbb szerepet játszik a kiégés alakulásában. Új tudományos eredmény az a megállapítása, hogy a tanári identitás védőfaktorként működhet, de a társadalmi hátrányérzet erősítheti a kiégés kockázatát. A dolgozat kiemelkedő értéke továbbá a rendszerkritikus attitűdök elemzése: az eredmények azt mutatják, hogy a kiégés a pedagógusok társadalmi közérzetének és az oktatási rendszer állapotának indikátora is. Ez a megközelítés nemzetközi szinten is hiánypótló. Az értekezés tudományos igényessége, módszertani újításai és újszerű értelmezései hozzájárulnak a pszichológia tudományának fejlődéséhez, és egyúttal fontos szakmapolitikai következményekkel is bírnak. Eredményei alapjaiban újítják meg a tanári kiégés értelmezését, és előremutató utakat jelölnek ki a pedagógusok szakmai támogatása, valamint a pályán maradás elősegítése terén.
Balról jobbra: Freund Tamás, Szabó Éva Zsuzsanna, Kamarás Katalin (fotó: MTA)
Dr. habil. Simon József, az SZTE BTK Filozófiai Tanszékének egyetemi docense:
disszertációjának címe: Szégyen és semmi. Politikai pszichológia Bethlen Miklós filozófiájában.
Simon József akadémiai doktori értekezésének tárgya Bethlen Miklós Önéletírása Elöljáró beszédének elemzése. Bethlen Miklós ismert alakja a magyar történettudománynak és irodalomtörténetnek, de a szöveg filozófiatörténeti elemzése mindeddig nagy adóssága volt a magyar filozófiatörténet-írásnak. A szerző a vállalt feladatot sikerrel teljesítette, így Bethlen Miklós írása elfoglalta méltó helyét a magyar filozófiai gondolkodás kánonjában. Elemzése révén másképpen látjuk Bethlen Miklós viszonyát a karteziánus eszmékhez és a puritán szellemiséghez; más értelmet nyer a „Bethlen Miklós mint Apáczai Csere János legjobb tanítványa” régi toposza is. Az értekezésben kibomlik az olvasó előtt Bethlen Miklós mint önálló filozófiai szerző alakja, akinek gondolkodását a jelölt a politikai pszichológia modern terminusával írja le. Az elemzés szerint Bethlen Miklós politikai pszichológiájának alapfogalmai a becsület (megbecsülés), a szégyen és az ambíció, metafizikai alapja pedig a semmiről alkotott elmélet annak messzemenő antropológiai következményeivel. Az értekezésben a filológiai alaposság és a filozófiatörténeti elemzés támogatja egymást, ami fontos új tudományos eredményt jelent a magyar filozófiatörténet területén. Meggyőzően bizonyítja, hogy Bethlen Miklós írása értékes darabja filozófiai irodalmunknak, eredeti módon és meggyőzően értelmezi a szöveget, és részletesen kimutatja összefüggéseit a korabeli filozófiai áramlatokkal, elhelyezve Bethlen Miklóst az európai filozófia térképén.
Balról jobbra: Freund Tamás, Simon József, Kamarás Katalin (fotó: MTA)
„Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.” (mta.hu)
Az eseményről készült beszámoló, valamint a kiosztott címekre vonatkozó statisztikák az MTA honlapján elérhetők.
Forrás és fotók: mta.hu
