borito

A történelem négy arca – Ilyen volt a Radnóti-estek harmadik évada

Harmadik felvonása zárult le 2023 májusában a Radnóti-esteknek, amelynek rendszerint a 2021 őszén nyílt kávézónk, a Café Radnóti ad otthont. Most tavasszal ismét négy alkalommal vettük birtokba a kávézót: ezúttal a történelmet jártuk körül. A történelem négy arca alcímmel futó rendezvénysorozat iránt nagy volt az érdeklődés - ezt izgalmas vendégeinkkel és a magukkal hozott témákkal a jövőben is igyekszünk fenntartani. Merthogy ősszel bizony folytatjuk!

Apafigurák a magyar 20. században: első vendégünk Rainer M. János történész akadémikus volt


Rainer M. János (eredeti teljes neve Rainer-Micsinyei János Pál) nemcsak író és történész, hanem újságíró is – számos cikkét és esszéjét publikálták már a magyar történelemről és kulturális témákról. A Századosok című könyve jelentős elismerést szerzett: a művet a társadalomtörténet, a prozopográfia, a kollektív életrajz és a bűnügyi regény ötvözetének tartják. A könyv egyfajta csoportportréként mutatja be ugyanis az 1939-ben hadnaggyá avatott 160 férfit. A sorok mögött rejlő történetek segítségével az író izgalmasan meséli el nemzedékük sorsát és a magyar történelem eseményeit, ezzel átfogó képet adva a magyar társadalom és politika alakulásáról is. Egyfajta keresésre ösztönöz, hogy megértsük az apafigurák és az apa-szerep jelentőségét a magyar történelemben és a társadalomban.


P2220052
Fotó: Gyetvai Janka


Az írónak és édesapjának is volt kapcsolata a katonasággal, azonban ő maga teljesen elhatárolódik ettől az identitástól és inkább civilnek vallja magát. Az apafigurákkal és a hadsereg világával való kapcsolata lehet, hogy mélyebb megértést és érdeklődést inspirált benne, de ő maga az írásai és kutatásai révén azon igyekszik, hogy a társadalom és történelem szélesebb képét és kontextusát ábrázolja.


A februári alkalmon Baráth Katalin beszélgetett Rainer M. Jánossal, ahol a szerző részletesen kifejtette gondolatait a könyvéről, valamint a magyar történelem képzelt és valóságos apafiguráiról.


 


Abszolút mai? – az Abszolút töri című könyvsorozat kapcsán Mészöly Ágnessel, Rojik Tamással és Kovács Eszterrel beszélgettünk


A rendezvény második felvonásában a Pagony Könyvkiadó új sorozatáról volt szó, amely ifjúsági történelmi regényeket kínál a gyerekeknek. Ezek a könyvek lehetővé teszik a kicsiknek, hogy visszautazzanak a múltba és felfedezzenek olyan eseményeket és korszakokat, mint például a Rákóczi-szabadságharc, Mátyás király udvara, az 1956-os forradalom vagy az első világháború kezdete.


IMG_0173
Fotó: Mákos Botond


Az est során Vojnics-Rogics Réka beszélgetett a sorozat két szerzőjével, Mészöly Ágnessel és Rojik Tamással, akik részletesen megosztották gondolataikat és tapasztalataikat a regények megalkotásáról, valamint a történelem és az ifjúsági irodalom kapcsolatáról. Az írói feladat ezen regények megalkotásában rendkívül fontos. Az íróknak úgy kell megjeleníteniük ezeket a történelmi időszakokat a gyerekek számára, hogy az érthető és érdekes legyen, miközben hűek maradnak a történelmi valósághoz. Nagy feladat hárul tehát rájuk: egyensúlyt kell teremteniük a szórakoztató és a tanulságos elemek között, hogy a gyerekek szinte észrevétlenül tanulhassanak a múltról, úgy, hogy annak nemcsak a sokszor hangsúlyozott negatív és sötét történeteit ismerik meg, hanem a társadalmi, kulturális hátterét is.


A sorozatot a Pagony Kiadó főszerkesztője, Kovács Eszter ismertette. Az ő szemszögéből nézve a sorozat egyedülálló lehetőséget kínál a gyerekeknek, hogy szórakozva fedezzék fel a régmúlt izgalmas pillanatait és megismerjék a magyar történelmi korszakokat. Elmondása szerint az olvasók is nagyon pozitívan fogadták ezeket a regényeket, amelyek modern nyelvezettel és lendületes stílussal mutatják be ezeket a fontos eseményeket.




A történelem és a populáris kultúra viszonyát karunk oktatói – Mikola Gyöngyi, Kovács Ágnes Zsófia és Lénárt András – boncolgatták


Miként reflektálnak a történelemre a mai kor zenéi, filmjei és regényei az amerikai, orosz és spanyol kultúrákban? Az áprilisi beszélgetés három kultúra szakértőjét hozta össze: Mikola Gyöngyi, az Orosz Filológiai Tanszék munkatársaként érkezett, Kovács Ágnes Zsófia az amerikai irány felelőseként, míg Lénárt András a Hispanisztika Tanszék docenseként vett részt a beszélgetésben.


DSC_0472
Fotó: Jagodics Liza


A történelem és a populáris kultúra közötti összefüggések és hatások elemzése során a résztvevők bemutatták saját nézőpontjaikat és tapasztalataikat. Mikola Gyöngyi az orosz-ukrán háború kulturális befolyásáról és a különböző zenei műfajok politikai jelentőségéről beszélt. Kovács Ágnes Zsófia az amerikai történelmi sci-fi és a populáris kultúra viszonyáról osztotta meg gondolatait, Lénárt András pedig a spanyol és latin-amerikai filmekben megjelenő történelmi emlékezetről beszélt, megemlítve többek között Kolumbusz Kristóf mai napig bizonytalan hátterét.


A beszélgetés, amelyet Szilágyi Zsófia moderált, segített a jelenlévőknek felfedezni és megérteni, hogy hogyan jelenik meg a történelem a mai kor különböző kulturális és művészeti megnyilvánulásaiban.

 



Mit örököltünk a felmenőinktől? Dr. Hardy Júlia pszichiáter segítségével gondolkoztunk el erről

 

A májusi, utolsó rendezvényen Dr. Hardy Júlia volt a vendégünk, akivel Dr. Sallay Viola, a Pszichológia Intézet oktatója beszélgetett.


Az est középpontjában a családi élet és a generációk közötti örökség témája állt. John Byng-Hall a család életét főpróbának tartja a következő generáció színpadán, Dr. Hardy Júlia pedig kifejtette: osztja ezt a nézetet. Az előző generáció tapasztalatai ugyanis mélyen befolyásolják döntéseinket és választásainkat. Gyakran úgy gondoljuk, hogy az individualitásunk adott és független a múltunktól, de korunkban gyakran tapasztaljuk az elszigeteltséget és az elszakadást egymástól. Azonban az elődeink élettapasztalata, legyen szó arról, hogy beszélnek róla vagy elhallgatják, jelentős befolyással van ránk. Úgy tűnik, mintha egy közös, családi tudattalan vezetne bennünket az életben.


Az est során Dr. Hardy Júlia több alkalommal megosztott személyes példákat és életbeli anekdotákat, amelyekkel szemléltette, hogyan érzékeli és tapasztalja meg ezeket a generációs örökségeket a saját és családja életében. Ezek az emlékek és történetek mélyebb kontextust teremtettek a generációk közötti örökség témájában folytatott beszélgetéshez. A személyes példák segítettek megérteni, hogyan hatnak a felmenők tapasztalatai a jelenlegi generáció döntéseire és választásaira, és hogyan fonódnak össze az egyéni élettörténetek a családi hálózatban.


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Nevtelen_terv_6

A pekingi Beijin International Studies University (BISU) 13 diákja fejezte be kedden alapszakos tanulmányait karunkon. A hallgatók külföldiekre adaptált Magyar alapszakon tanultak hungarológia specializációval kiegészítve.