borito

Technika, médium, művészet

Dr. Fogarasi György előadása.

Az oktató és a kurzus adatai

Kurzus címe

Technika, médium, művészet

Oktató neve

Dr. Fogarasi György

Oktató beosztása

egyetemi docens

Oktató tanszéke

Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

Oktató e-mail címe

fogarasi@hung.u-szeged.hu

Az óra helye

Móra épület (Zoltán u. 14.)

VIII. terem

Az óra időpontja

csütörtök 16:00-17:30

A kurzus leírása

Rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás általában vett technikafilozófiai kérdésekkel indul (a technológiai determinizmus problémája, a tekhné antik felfogása és modern újraértése, a felhalmozás logikája, ember és szerszám/gép kapcsolata), a nyelv- és médiaelmélet által felvetett problémák tárgyalásával folytatódik (test és médium, test és protézis viszonya, a nyelv mint szervezet/gép, a kommunikáció materialitása, az adatok és adathordozók kölcsönviszonya, az archívumok bizonytalan ontológiai státusza, a teletechnológiák kísérteties, diszlokalizáló működése), hogy végül a művészetek kérdésköréhez érkezve különös figyelmet szenteljen az „esztétikum” kategóriájának, leginkább annak, ahogy ez a kategória a technika és a médium fogalmához viszonyul (a természet mint mechanizmus és mint technika, az esztétikai ítélet közvetettsége, a közvetítés artisztikussága, „artefaktualitások”).

Részletes (hetekre bontott) tematika

  • óramegbeszélés
  • bevezetés; a művészettörténet mint technikatörténet (Walter Benjamin)
  • növény, állat, ember (Oswald Spengler)
  • antik és modern technika (Martin Heidegger)
  • áru, pénz, tőke (Karl Marx)
  • szerszám, gép, gyár (Karl Marx)
  • a protetikus test (Arisztotelész, La Mettrie)
  • a nyelvgép (John Locke)
  • az esztétikai ítélet (Immanuel Kant)
  • a természet mint mechanizmus és technika (Immanuel Kant)
  • artefaktualitások (Jacques Derrida)

Olvasmányok, kiegészítő anyagok

Kötelező olvasmányok (ha vannak)

Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában”, ford. Barlay László, in uő: Kommentár és prófécia, szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Gondolat, 1969), 301−334.; vagy „A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában”, ford. Kurucz Andrea, <http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html>

Spengler, Oswald: „Az ember és a technika”, in uő: Válságok árnyékában (Budapest: Noran Libro, 2013), 107-53.

Heidegger, Martin: „Kérdés a technika nyomán”, ford. Geréby György, in A későújkor józansága II. (Olvasókönyv a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből), szerk. Tillmann J. A. (Budapest: Göncöl, 2004), 111−134.

Marx, Karl: „Az áru”, in uő: A tőke (A politikai gazdaságtan bírálata), I. köt. (Budapest: Magyar Helikon, 1967), 43−97., vagy in MEM, 23. köt. (Budapest: Kossuth, 1967), 39−85.

Marx, Karl: „A manufaktúra kettős eredete”; „A részmunkás és szerszáma”; „A gépi berendezés fejlődése”; „A gépi berendezés által a terméknek átadott érték”; „A gyár”, in uő: A tőke (A politikai gazdaságtan bírálata), I. köt. (Budapest: Magyar Helikon, 1967), 370−376., 407−432., 459−469., vagy in MEM, 23. köt. (Budapest: Kossuth, 1967).

Arisztotelész: „A lélek” (II. könyv), ford. Steiger Kornél és mások, in uő: Lélekfilozófiai írások (Budapest: Akadémiai, 2006), 34−64.

La Mettrie, Julien Offray de: „Az ember-gép”, in uő: Filozófiai művek, ford. Horváth Henrik − Zigány Miklós (Budapest: Akedémiai, 1981), 395−457.

Locke, John: „A szavakról, avagy a nyelvről általában”; „A szavak jelentéséről”, in uő: Értekezés az emberi értelemről, ford. Vassányi Miklós − Csordás Dávid (Budapest: Osiris, 2003), 449−457.

Burke, Edmund: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, ford. Fogarasi György (Budapest: Magvető, 2008), 195−215. (V. rész)

Kant, Immanuel: „A fenséges analitikája”, in uő: Az ítélőerő kritikája, ford. Papp Zoltán (Budapest: Osiris, 2003), 156−193. (Első rész, Első szakasz, Második könyv)

 

Ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Tillmann J. A. (szerk.): A későújkor józansága II. (Olvasókönyv a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből) (Budapest: Göncöl, 2004). (főként Jacques Ellul, Ortega y Gasset, Nyikolaj A. Bergyajev, Gabriel Marcel, Günther Anders, Lewis Mumford, Martin Heidegger és Robert Dvorak írásai)

Spengler, Oswald: Ember és gép (Egy új életfilozófia gondolatai), ford. sz. Mátray Sándor (Budapest: Pannon Alapítvány, 2001).

Mumford, Lewis: A gép mítosza (Válogatott tanulmányok), szerk. Kodolányi Gyula (Budapest: Európa, 2000).

McLuhan, Marshall: Undrestanding Media: The Extensions of Man (London: Routledge, 1964).

Kittler, Friedrich: „Elméleti előfeltevések”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 19−40.

Benjamin, Walter: „Az alkotó mint termelő”, ford. Pór Péter, in uő: Angelus Novus, szerk. Radnóti Sándor (Budapest: Magyar Helikon, 1980), 757−780.

Adorno, Theodor W.: „Fétisjelleg a zenében és a zenei hallás regressziója”, ford. Zoltai Dénes, in uő: A művészet és a művészetek (Irodalmi és zenei tanulmányok), szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Helikon, 1998), 280−305.

Weber, Samuel: „Mass Mediauras, or: Art, Aura, and Media in the Work of Walter Benjamin”, in uő: Mass Mediauras: Form, Technics, Media (Stanford: Stanford University Press, 1996), 76−107.

Heidegger, Martin: „A világkép kora”, ford. Pálfalusi Zsolt, in uő: Rejtekutak, szerk. Pongrácz Tibor (Budapest: Osiris, 2006), 70−102.

Heidegger, Martin: „Levél a »humanizmusról«”, ford. Bacsó Béla, in uő: Útjelzők, szerk. Pongrácz Tibor (Budapest: Osiris, 2003), 293−334.

Heidegger, Martin: „52.§ A gondolkodói költés mint az emberlét lényegi megnyitása. Szophoklész Antigonéja első kardalának értelmezése három menetben”, in uő: Bevezetés a metafizikába, ford. Vajda Mihály (Budapest: Ikon, 1995), 74−83., vagy in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, szerk. Bókay Antal és mások (Budapest: Osiris, 2002), 235−244.

Weber, Samuel: „Upsetting the Setup: Remarks on Heidegger’s ’Questing After Technisc’”, in uő: Mass Mediauras: Form, Technics, Media (Stanford: Stanford University Press, 1996), 55−75.

Weber, Samuel: „Technics, Theatricality, Installation”, in uő: Theatricality as Medium (New York: Fordham University Press, 2004), 54−96.

Marx, Karl: „Tézisek Feuerbachról”, in uő: A német ideológia (Budapest: Magyar Helikon, 1974), 7−11., vagy in MEM (Marx és Engels művei), 3. köt. (Budapest: Kossuth, 1976), 7−10.

Marx, Karl: „A tőke általános formulája”, in uő: A tőke (A politikai gazdaságtan bírálata), I. köt. (Budapest: Magyar Helikon, 1967), 163−172., vagy in MEM, 23. köt. (Budapest: Kossuth, 1967), 141−149.

Marx, Karl: „Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből”, in MEM 42. köt. (Budapest: Kossuth, 1981).

Adorno, Theodor − Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája, ford. Bayer József és mások (Budapest: Atlantisz, 1990).

Debord, Guy: A spektákulum társadalma, ford. Erhardt Miklós (Budapest: Balassi − BAE Tartóshullám, 2006).

Bajorek, Jennifer: „Animadversions: Tekhné after Capital / Life after Work”, in Diacritics 33.1 (2003/tavasz), 42−59., vagy in Counterfeit Capital: Poetic Labour and Revolutionary Irony (Stanford: Stanford University Press, 2009), 42−67.

Althusser, Louis, Étienne Balibar, Roger Establet, Pierre Macharey, Jacques Rancière: Lire le capital (Paris: Maspero, 1965; Paris: Presses Universitaires de France, 1996).

Althusser, Louis: Pour Marx (Paris: Maspero, 1965).

Baudrillard, Jean: Pour une critique de l’économie politique du signe (Paris: Gallimard, 1972).

Warminski, Andrzej: „Hegel/Marx: a tudat és az élet”, ford. Fogarasi György, in: LegKisebb Közös Többszörös 78. (2001/tél), 1629.

Derrida, Jacques: Marx kísértetei (Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé), ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán (Pécs: Jelenkor, 1995).

Hamacher, Werner: „Lingua amissa: Vom Messianismus der Warensprache (zu Derridas Spectres de Marx)”, in Zaesuren — Césures — Incisions 1 (2000/szeptember, Ökonomien der Differenz); angolul: „Lingua Amissa: The Messianism of Commodity-Language and Derrida’s Spectres of Marx”, ford. Kelly Barry, in Ghostly Demarcations: A Symposium on Jacques Derrida’s Specters of Marx, szerk. Michael Sprinker (New York: Verso, 1999), 168–212.

Keenan, Thomas: „The Point Is to (Ex)Change It: Reading ’Capital’, Rhetorically”, in uő: Fables of Responsibility: Aberrations and Predicaments in Ethics and Politics (Stanford: Stanford University Press, 1997), 99−133.

La Mettrie, Julien Offray de: „Az ember mint növény” in uő: Filozófiai művek, ford. Horváth Henrik − Zigány Miklós (Budapest: Akedémiai, 1981), 209−226.

La Mettrie, Julien Offray de: „Az állatok többek, min gépezetek” in uő: Filozófiai művek, ford. Horváth Henrik − Zigány Miklós (Budapest: Akadémiai, 1981), 227−266.

Descartes, René: A lélek szenvedélyei, ford. Dékány András (Szeged: Ictus, 1994).

De Man, Paul: Esztétikai ideológia, ford. Katona Gábor (Budapest: Osiris, 2000).

Derrida, Jacques − Bernard Stiegler: Échographies de la télévision: entretiens filmés (Paris: Éditions Galilée, 1996); angolul: Echographies of Television:Filmed Interviews, ford. Jennifer Bajorek (Cambridge: Polity Press, 2002).

Bernard Stiegler: La téchnique et le temps, 1-3. köt. (Paris: Galilée, 1994, 1996, 2001).

Roberts, Ben: „Stiegler Reading Derrida: The Prosthesis of Deconstruction in Technics”, in Postmodern Culture 16.1 (2005/szeptember).

Fogarasi György: „Kísértő közelség: a televízió példája (Jacques Derrida − Bernard Stiegler: Echographies of Television: Filmed Interviews)”, in Apertúra (2007/tél) <http://apertura.hu/2007/tel/fogarasi>


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep

William Shakespeare szonettjeinek új magyar fordítását is bemutatták a 95. Ünnepi Könyvhéten. Június 14-én az SZTE Klebelsberg Könyvtárban Prof. Dr. Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója beszélgetett a kötet fordítójával, Fazekas Sándorral.