borito

Modern és kortárs magyar irodalom

Prof. Dr. Szilágyi Zsófia előadása.

Az oktató és a kurzus adatai

Kurzus címe

Modern és kortárs magyar irodalom

Oktató neve

Prof. dr. Szilágyi Zsófia

Oktató beosztása

egyetemi tanár

Oktató tanszéke

Magyar Irodalmi Tanszék

Oktató e-mail címe

szilagyi73@gmail.com

Az óra helye

SZTE BTK főépület (Egyetem utca 2.)

3-as terem

Az óra időpontja

csütörtök 12:00-13:30

A kurzus leírása

Rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás a 20. század elejétől napjainkig terjedő időszak irodalmát ismerteti. Nem a szerzők és művek listázását tekinti céljának, hanem összefüggéseiben kívánja megmutatni a modernség irodalmát, rámutatva az irodalom és történelem lehetséges kapcsolódásaira is. A kurzus az irodalmi intézményrendszer fogalmával, a folyóiratok jelentőségével, a modernség irodalmi és társadalmi értelmezhetőségével is foglalkozik, bemutat egyes kultuszjelenségeket, az irodalomra is hatást gyakorló legfontosabb történelmi és társadalmi traumákat.

Részletes (hetekre bontott) tematika

1. Bevezetés – korszakok, nemzedékek, traumák

- történelmi fordulatok, traumák, válságok

- alkotók és nemzedékek

- az újraíródó irodalmi hagyomány

- a modernség korszakai, „alternatív modernségek”

- az élő irodalom taníthatósága

2. Az irodalmi intézményrendszer változásai és jelentősége

- mit értünk irodalmi intézményrendszeren: lapok, kiadók, finanszírozás, díjak

- a Nyugat folyóirat története és jelentősége (szerkesztők, viták, válságok)

- a Kádár-korszak és a késleltetett pályakezdés

- változó viszony a sikerhez

- hogyan lesz ma egy ötletből könyv: és miért tanítsunk ilyesmit

3. Az első világháború és Trianon a magyar irodalomban

- a történelmi trauma és az írásmód megváltozása

- a poszttraumás-stressz-szindróma

- „szenvedéstörténeti versengés” – férfi sors, női sors

- megíródott-e az első világháború és Trianon a magyar irodalomban?

4. „Ady-kor” – kultusz és revízió

- a „Nyugat arca”

- az Ady-líra

- kultuszjelenségek – és az Ady-revízió 1929-ben

5. Egy pálya alakulása: Móricz Zsigmond

- egy társadalmi emelkedéstörténet: Tiszacsécsétől Budapestig

- paraszt, dzsentri, házasság - alapvető témák és motívumok

- Móricz mint szervező és az irodalmi intézményrendszer egyik motorja

- írói korszakok, válságok, műfajok

6. Egy pálya alakulása: Kosztolányi Dezső

- a gyermekkor mítosza – Szabadkáról Budapestre

- a halállal való szembenézés, élet vs. írás – alapvető témák és motívumok

- írói korszakok, válságok, műfajok

7. Elvágyódó nők – a század elején és végén; női szereplehetőségek: az „írófeleségek” problémaköre az oktatásban

- az anyai minták: Osvát, Kosztolányi, Móricz anyaképe

- az elvágyódás motívuma – mire is vágytak a regény- és novellahősnők?

- írónőként a nyugatosok közt: a női szereplehetőségek

- fordulat a harmincas években – a modern és a munkába álló nő alakja az irodalomban és a filmeken

- elvágyódás a 20. század végén

- mit kezdjünk tanárként az írófeleségekkel a tananyagban?

8. Egy pálya alakulása és egy kultusz születése: József Attila

- a harmincas évek irodalmi veszteségei

- mi az az irodalmi kultusz?

- egy nemzedék és egy különleges tehetség sorsa

9. Tanár és iskola a 20. századi magyar irodalomban

- személyes élmények, az oktatás folyamatos válsága

- a tanár mint tragikus hős

- egyén és közösség: az iskola állandósága és változásai

10. A magyar parasztság válságai

- társadalmi válságok és irodalmi kérdésfeltevések (a tiszazugi méregkeverők pere, az egykézés)

- népiek és urbánusok

- a Magyarország felfedezése mozgalom

- szociográfia vagy regény a Puszták népe?

- mi történt a magyar faluval 1945 után

- vannak-e még „paraszti származású” írók

- a sokáig hiányzó faluregény

11. A második világháború után – traumák és irodalmi feldolgozásuk

- sebek, traumák, tabuk

- a holokauszt az irodalomban

- kimondható-e a kimondhatatlan?

- a személyesség ereje

12. A Kádár-korszak kezdete és legnagyobb tabuja: az 56-os forradalom

- az 56-os forradalomról a Kádár-korszakban és a rendszerváltás után

- a nyugati magyar irodalom

- a sorok közötti olvasás és a szimbolikus beszéd

13. Az „irodalmi nagyasszony”: Szabó Magda

- az újraírt személyesség

- hosszú pálya, változó irodalmi és társadalmi intézményrendszerben

- nők helyzete az irodalomban – írónő vagy író?

14. „Esterházy-kor”

- Esterházy pályája, jelentősége, fontosabb művei

- irodalmi esszéi: a korábbi korszakokhoz való viszonya

- a posztmodern irodalom

- a pálya vége, egy betegség szöveggé íródása, és a korábbi betegségszövegek megidézése: a Hasnyálmirigynapló

Olvasmányok, kiegészítő anyagok

Kötelező olvasmányok (ha vannak)

1. KOSZTOLÁNYI Dezső, Barkochba

2. MÓRICZ Zsigmond, A huszonötéves Nyugat ünnepe, Nyugat, 1932/2

3. MÓRICZ Zsigmond, Szegény emberek, A fejsze

KOSZTOLÁNYI Dezső, Pokol

a Vérző Magyarország antológia egyes szövegei

4. ADY Endre, Új versek

KOSZTOLÁNYI Dezső, Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről

5. MÓRICZ Zsigmond, Úri muri

MÓRICZ Zsigmond, Az Isten háta mögött VAGY Rab oroszlán

6. KOSZTOLÁNYI Dezső, A szegény kisgyermek panaszai VAGY Pacsirta VAGY Esti Kornél

7. KAFFKA Margit, Hangyaboly

KOSZTOLÁNYI Dezső, A vonat megáll

KOSZTOLÁNYI Dezsőné, Karinthy Frigyes VAGY Kosztolányi Dezső VAGY Burokban születtem VAGY, Tüzes cipőben

TAR Sándor, Egy régi hangra várva

TAR Sándor, Nincs mire várni

8. TVERDOTA György, A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Pannonica, 1998

9. KOSZTOLÁNYI Dezső, Aranysárkány

SZABÓ Magda, Abigél

TÓTH Krisztina, A tolltartó

10. ILLYÉS Gyula, Puszták népe

ORAVECZ Imre, Élet a jég hátán avagy a malac a hordóban

GRECSÓ Krisztián, Önmagunk eredete

HÁY János, Az asszimiláns

MÓRICZ Zsigmond, Ököritó

11. MÉSZÖLY Miklós, Jelentés öt egérről

POLCZ Alaine, Asszony a fronton

KERTÉSZ Imre, Sorstalanság

12. Déry Tibor, Szerelem, Philemon és Baucis

FERDINANDY György, Troll, Corrida

13. SZABÓ Magda, Az ajtó

14. ESTERHÁZY Péter, Utószó, szó, szó

ESTERHÁZY Péter, Ünnepi beszéd és rekonstrukció

ESTERHÁZY Péter, Hasnyálmirigynapló

Ajánlott olvasmányok (ha vannak)

ILLYÉS Gyuláné, József Attila utolsó hónapjairól, Budapest, Szépirodalmi, 1987 (több kiadásban is)

GRECSÓ Krisztián, Pletykaanyu

HÁY János, A gyerek

ORAVECZ Imre, Halászóember

SZABÓ Magda, Für Elise

SZABÓ Magda, Régimódi történet

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep

William Shakespeare szonettjeinek új magyar fordítását is bemutatták a 95. Ünnepi Könyvhéten. Június 14-én az SZTE Klebelsberg Könyvtárban Prof. Dr. Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója beszélgetett a kötet fordítójával, Fazekas Sándorral.