A réz stafétabottal együtt visszatért a Szegedi Tudományegyetemre az Országos Neveléstudományi Konferencia. Az ONK innen indult és 2025. november 13-15. között itt ünnepelte 25 éves létét. A jubileumi tanácskozásra 800 neveléstudományi szakember regisztrált, 550 előadás tárgyalta a közelmúlt, a jelen és a jövő kihívásaira adható válaszokat. A 3 nap eseményei összefoglalójának kiegészítését Józsa Krisztiántól, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet professzorától, a 25. ONK elnökétől kértük.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Tudományos Bizottsága adja a hátteret az évről évre más egyetemen megrendezett Országos Neveléstudományi Konferencia (ONK) rendezvénysorozatnak. A szervezők nemzetközi mintát követnek: az Európai Tanulás- és Oktatáskutatási Társaság, az EARLI modellje alapján dolgoznak. Az 1985-ben megalapított társaság kétévente impozáns méretű konferenciákat tart, amelyeken a kutatók kicserélhetik eredményeiket.
A XXV. Országos Neveléstudományi Konferenciára 800 érdeklődő regisztrált. A Nobel-díjas szegedi professzor, Karikó Katalin plenáris előadására zsúfolásig megtelt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi terme. Fotó: Sahin-Tóth István
Szegedtől Szegeden át Szegedig
Az ONK rendezvénysorozat indulása a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik: a legendás, 2023-ban elhunyt Csapó Benő professzor kezdeményezte, az MTA támogatta. Az első nyolc évben az Akadémia, ezt követően a nagyobb egyetemek fogadták a konferencia résztvevőit. A Debreceni Egyetemről érkezett a Szegedi Tudományegyetemre, jövőre Egerbe kerül a szervezés joga és felelőssége. A körforgás miatt az innen indult konferencia-folyam 4-5 évente visszatér a Szegedi Tudományegyetemre.
A jubileumi ONK résztvevőinek egy csoportja. Fotó: Sahin-Tóth István
2016 és 2021 után 2025-ben ismét az SZTE adott otthont a nemzetközivé lett XXV. Országos Neveléstudományi Konferenciának – tudtuk meg Józsa Krisztiántól, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet professzorától, a XXV. ONK elnökétől.
Nem rekordok, de impozáns számok jellemzik a 2025. november 13-15. közötti XXV. ONK-t, amelyre 800 résztvevő regisztrált és a 3 nap alatt 550 előadás fókuszált a neveléstudomány különböző területeire. Tíz időblokkban párhuzamosan tíz szekció (előadások és szimpóziumok), illetve poszterszekciók adják az ONK rendezvény szervezésének alapját.
A XXV. ONK gazdag programkínálatát részletesen bemutató füzet itt elérhető.
A XXV. ONK elnöke, Józsa Krisztián és a köszöntőt mondó Zsolnai Anikó. Fotó: Sahin-Tóth István
– A legtöbb olyan kérdés előkerült a konferencián, amivel most a neveléstudomány foglalkozik – jelentette ki Józsa Krisztián. A jubileum, a 25. alkalommal megrendezett ONK miatt a főcím visszautal a múltra, de előre is mutat: „Neveléstudomány tegnap és ma – a jövő kihívásai”. A tegnap, vagyis a közelmúlt időnként előtérbe került az ONK témái között, de nem a tudománytörténetre fókuszáltak az előadók, sokkal inkább a jelen aktuális kérdései kerültek a fókuszba.
Szent-Györgyi Albert 1930. november 22-én, vagyis 95 évvel ezelőtt előadást tartott Szegeden az Országos Testnevelési Kongresszuson. Az SZTE – akkor szegedi Ferenc József Tudományegyetemként ismert - professzora mondandójában kiemelte két ősi angol egyetem, Oxford és Cambridge példáját, mert ezekben az intézményekben „eltekintve tudományos kutatásaitól (…) nem jogászokat, kémikusokat vagy doktorokat, hanem elsősorban embereket nevelnek”, és az elsőszámú nevelési „eszközként” tekintenek a sportra.
A mozgás- és sporttudományi kutatások friss eredményeiről szó esett – többek között – a XXV. ONK első napján. Tárgyalták a sporttehetség-gondozás aktuális kérdéseit, közte a mindennapos testnevelés ügyét.
Motivációra motiválva
Az érdeklődéselmélet jeles kutatóját, Suzanne E. Hidit a kanadai University of Toronto képviseletében, valamint a világhírű biokémikust, a Nobel-díjas Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem professzorát kérték fel plenáris előadásra a XXV. ONK szervezői.
– A magyar születésű Suzanne E. Hidi, vagy ahogy sokan nevezik, Hidi Zsuzsa elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi kelti fel a gyerekek érdeklődését egy-egy téma iránt, illetve azzal, hogy ez az érdeklődés miként kapcsolódik össze a gyermek tanulási motivációjával és a sikerességével – vázolta az első plenáris előadás témáját Józsa Krisztián.
Évek óta kapcsolatban áll a Szegedi Tudományegyetemmel Suzanne E. Hidi. Például: miután „Az érdeklődéselmélet vizsgálata: az érdeklődés kapcsolata más motivációs változókkal és az aggyal” címmel az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság szervezésében bemutatta eredményeit, 2024 szeptemberében az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola és az Akadémia közös meghívására tartott szimpóziumon is előadott.
A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése évek óta fontos témája az SZTE oktatáskutatással foglalkozó tudósainak és a tanárjelöltek felkészítésével foglalkozó gyakorlati szakembereinek a körében.
Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Oktatáselmélet Tanszék vezetője, Dr. Dombováriné Dr. Korom Erzsébet, habilitált egyetemi docens dedikációt kért a Nobel-díjas plenáris előadótól, Dr. Karikó Katalintól, az SZTE professzorától. Fotó: Sahin-Tóth István
Gyakorlati segítséget, ötleteket is kaptak a motiválás lehetőségeire a konferencia résztvevői. Például a szegedi Motiváció Közösségi Térben bemutatták a tanárképzésben alkalmazható oktatási segédeszközöket. Bepillanthattak a Szegedi Motiváció Tanoda munkájába. Előadást hallhattak a tanulási motiváció és az autonómia, a zeneoktatás és a sort különböző szintjein a motiváció és identitás összefüggéséről.
Az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője, dr. Molnár Gyöngyvér egyetemi tanár (középen jobbról a második) is részt vett a XXV. ONK plenáris előadásán. Fotó: Sahin-Tóth István
A kitartás tudománya
Áttörések - az SZTE Nobel-díjas professzora, Karikó Katalin előadásának címe utalt a világsikernek számító, eddig 14 nyelven megjelent memoárkötete címére ugyanúgy, mint a tudományban elért sikerére.
„Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni az életmű pedagógiai üzenetét, az talán így hangzana: a kitartás tudománya” – fogalmazott Józsa Krisztián az ONK plenáris előadóját, Karikó Katalint köszöntve. Karikó Katalin Nobel-díját felmutatva köszönte a méltatást. Fotó: Sahin-Tóth István
„A Neveléstudományi Konferencia közönségeként külön öröm, hogy nemcsak a laboratóriumi áttörésekről beszélhetünk, hanem egy tanulási történetről is. Karikó Katalin Áttörések – Életem és a tudomány című könyve – a Breaking Through magyar kiadása – nem pusztán memoár: tananyag a kíváncsiságról, a hibákból tanulásról, a mentorokról és a közösség erejéről. A könyv lapjain egy olyan kutató portréja rajzolódik ki, aki mindig kérdez – és közben soha nem felejti el, honnan indult. Mondhatom, hogy ez a könyv tanároknak és hallgatóknak egyaránt „veszélyes”, mert szokatlanul motiváló” – fogalmazott az ONK elnöke. Szerinte Karikó Katalin kitüntetéseinek sokfélesége „ugyanarra a lényegre mutatnak: a bátor, következetes gondolkodás képes a világot jobbá tenni. És itt, az oktatásról szóló konferencián talán ez a legfontosabb közös nevezőnk: a diákjainkban épp ezt a kíváncsiságot és állhatatosságot szeretnénk felébreszteni és táplálni”.
Zsolnai Anikó, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottságának elnöke is köszöntötte a díszelőadót.
Saját élettörténetéből kiemelt példákkal illusztrálta Karikó Katalin, hogy mit gondol a nevelésről, a tanulás iránti vágy felkeltéséről, ebben az olvasás és az információ rendszerezésének a szerepéről. Fotó: Sahin-Tóth István
A plenáris előadást beszélgetés követte, amelyben az ONK résztvevőinek a kérdéseit Józsa Krisztián közvetítette. Karikó Katalintól olyan összetett problémákról kértek véleményt, mint például: a gondolkodás és a nyelv kapcsolata; a kitartás, a kudarc, a reziliencia, a siker mibenléte és kezelése. Arra is kíváncsiak voltak a pedagógia tudományával foglalkozók, hogy Karikó Katalin szerint a kutatói pályán mi a szerepe a versengésnek, az együttműködésnek és a csapatnak; és hogy mi az idő- és tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tapasztalata, milyen a napi rutinja. A kritikus gondolkodást középpontba állítva a tévhitek és álhírek kezeléséről ugyanúgy szó esett a beszélgetésben, mint a tudománykommunikáció fontosságáról, a közeljövő kihívásairól.
A Nobel-díjas Karikó Katalin mondandóját kitüntetett figyelem kísérte.
Az időnként nevetéssel és tapssal megszakított inspiráló előadás és beszélgetés az Áttörések című memoárkötetbe és az ONK kiadványaira, névjegyeire kért dedikációval és sok-sok közös fotó készítésével zárult.
Pedagógusok és neveléstudományi kutatók találkozásai
– Ahol ma Magyarországon pedagógusokat képeznek, beleértve a gyógypedagógiát, az óvódapedagógus képzést, a tanítóképzést, közismereti pedagógusképzést, szinte minden intézményből megjelentek a XXV. ONK valamelyik programján. Emellett öt hazai neveléstudományi doktori iskola hallgatói is részt vettek az előadásokon – adott összegzést Józsa Krisztián.
Jelentős számban vettek részt a konferencián Magyarországon tanuló nemzetközi doktoranduszok, a rendezvény kétnyelvű volt, magyar és angol nyelven folytak az előadások.
A résztvevők közül körülbelül minden ötödik külföldi volt. E csoportba sorolták a határon túli magyarokat, köztük az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar nyelvű oktatásba bekapcsolódó szakembereket.
– Kínai, etióp, kenyai, orosz, moldáv doktorandusz hallgatómat hozhatom példának arra, hogy az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskoláját milyen sokféle ország hallgatója választja – sorolta Józsa Krisztián.
Magyarország és a határon túli területek minden neveléstudományi kutatóműhelye képviseltette magát a XXV. ONK programjain. Fotó: Sahin-Tóth István
A XXV. ONK több olyan témát tárgyalt, amely nemzetközi összehasonlító vizsgálatokon alapult. Így például a „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”-sorozatot, vagyis a matematikára és az anyanyelvi szövegértésre koncentráló PISA-vizsgálatokról is szó esett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD közel nyolcvan országa vesz részt a kétévente ismétlődő, a 15 éves korosztályt érintő felmérésben.
Katalin napi éneket kapott ajándékba Karikó Katalin az iránta mutatott érdeklődés és szeretet kitüntető megnyilvánulásaként a XXV. ONK-t záró dedikálás és fotózkodás szünetében. Fotó: Sahin-Tóth István
– Az évente ismétlődő ONK-k jelentőségét az adja, hogy találkozási lehetőséget nyújt azoknak, akik pedagógusképzéssel és neveléstudománnyal foglalkoznak – összegzett a XXV. ONK elnöke. – Megismerjük egymás kutatási témáit s eredményeit. A természettudományi tárgyak oktatásától kezdve a testi nevelésen át a zeneoktatásig sokféle szakdiszciplinai kérdés felmerült.
A pedagógusképzéstől kezdve, a gyógypedagógián és a kisgyermekekkel foglalkozók neveléstudományt érintő problémakörein át egészen a mesterséges intelligencia és a digitális technológia alkalmazásának kérdésköreiig nagyon sok érdekes témát tárgyaltak a konferencia előadói.
Önkéntes segítők is hozzájárultak a XXV. ONK sikeréhez. A zöld pólós önkéntesek egyik jutalma az Áttörések című kötet értékét tovább növelő dedikáció a Nobel-díjas Karikó Katalintól. Fotó: Sahin-Tóth István
– A 25. alkalommal megrendezett Országos Neveléstudományi Konferencián áttekintettük az elmúlt negyed századot. Ennek lenyomata az előadások rövid összefoglalóit tartalmazó 630 oldalas absztraktkötet, ami elérhető a XXV. ONK weboldaláról – ajánlotta figyelmünkbe Józsa Krisztián. A XXV. ONK elnöke hozzátette: a legjobb előadásokból készülő tanulmánykötetet jövőre adják át az érdeklődőknek. – Rendezvényünk segítette a különböző generációk együttműködését és bővítette a résztvevők kapcsolathálóját.
Forrás: SZTEinfo / Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
