Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére rendezett vacsorára Svédország magyarországi nagykövete meghívta Karikó Katalint, a 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert biokémikust is. A szegedi József Attila Tudományegyetem két, Nobel-díjjal elismert egykori hallgatója találkozója alkalmából arra a kérdésre keressük a választ, hogy jeles író-alumnusa életművét miként kíséri figyelemmel és teszi közismertté a Szegedi Tudományegyetem.
– Bizalmat, közös nevezőt teremt emberek között, ha kimondjuk: a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE hallgatója vagy oktatója, kutatója voltam. A JATE az intézményt és a korszakot egyszerre jelenti. Éppen ezért számomra nemcsak az 1973-mal kezdődő egyetemista időszakom fontos, hanem az a 37 év is, amely 1962 és 1999 között azzal jellemezhető, hogy József Attila Tudományegyetem néven emlegették a Szegedi Tudományegyetemet – magyarázta az első JATE-díjasokat bejelentő sajtótájékoztatón Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjából alapított kitüntetést miért JATE-díjnak nevezte el.
Karikó Katalin a Krasznahorkai László „Báró Wenckheim hazatér ”című, a szerző által számára dedikált kötettel. Fotó: Sahin-Tóth István
Gratulációtól a kézfogásig
A 2025. évi irodalmi Nobel-díjról szóló döntés bejelentésének napján, 2025. október 9-én a svéd rádió interjút kért az első magyar Nobel-díjas kutatónőtől.
– Azt kérdezték, hogy hol van a Nobel-díjam, mit csináltam a jutalom pénzzel, és tudom-e, hogy Krasznahorkai, egy magyar honfitársam kapta az irodalmi Nobel díjat. Krasznahorkairól azt nyilatkoztam, hogy egyszerre jártunk a JATE-ra, amit most SZTE-nek hívnak – mesélte Karikó Katalin.
Honfitársának és évfolyamtársának, Krasznahorkai Lászlónak e-mailben gratulált az irodalmi Nobel-díjhoz.
– Válaszolt a gratulációmra az irodalmi Nobel-díjas. Aláírásként azt írta: „Krasznahorkai László /egykori Covid-fertőzött/” – avatott be levelezésébe Karikó Katalin.
Örült a találkozásnak a szegedi JATE 1973-as évfolyamának két hallgatója, a 2023. évi Nobel-díjas Karikó Katalin és a 2025. évi Nobel-díjas Krasznahorkai László. Az ismerkedős beszélgetésre is alkalmat adott a svéd nagyköveti Nobel-est. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
A JATE két korábbi hallgatója, a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat 2023-ban elnyert Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László személyes találkozójára és kézfogására a Nobel-díj ünnepségek hagyományának a követése adott alkalmat.
A december 10-én, a Nobel-díj átadó ceremónián készült fényképeket, a XXI. századi magyar Nobel-díjasokat – a 2023-ban elismert Krausz Ferenc fizikust és Karikó Katalin biokémikust, valamin a 2002-ben ünnepelt Kertész Imre írót – XVI. Károly Gusztáv svéd királlyal együtt ábrázoló sajtófotókat relikviaként őrzik a svédországi nagykövetségi rezidencián. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
A Nobel-díjról szóló októberi döntéstől a kitüntetést átadó december 10-i stockholmi ünnepségig sokféle módon kapnak nyilvánosságot az adott évben elismert kiválóságok.
Diana Madunic, Svédország magyarországi nagykövete az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére szervezett ünnepi rendezvényen megmutatta a 2023. december 10-i Nobel-díjátadó ünnepségen Karikó Katalinról és a svéd uralkodóról készült fényképet. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
Szokás, hogy azon ország svéd nagykövetsége, ahol a díjazott él, ünnepséggel tiszteleg a friss Nobel-díjas előtt.
Svédország magyarországi nagykövete 2025. november 20-án díszvacsorát rendezett a 2025. évi irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletre. Fotó: Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
„Emlékezetes Nobel-este a budapesti svéd rezidencián” címmel 2025. november 25-én tette közzé Svédország budapesti nagykövetsége a közösségi médiafelületeken, hogy a stockholmi Nobel-hét előtt, 2025. november 20-án baráti vacsorát rendezett Diana Madunic, a svéd nagykövet az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére.
A svéd diplomáciai tájékoztató és a közzétett fotók beavatnak a történet részleteibe.
A „NOBEL – A rejtélyes Alfred világa” című, Ingrid Calberg által jegyzett életrajzi regényt kapta ajándékba a svéd nagykövet, Diana Madunic az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak a Budapesten rendezett ünnepségen. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
Az ünnepségre meghívást kaptak a magyar Nobel-díjasok is.
A szegedi egyetemi programjai miatt Magyarországon tartózkodó Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas kutatónő, a JATE hallgatója és a Szegedi Tudományegyetem professzora részt vett az irodalmi Nobel-díjjal elismert egykori JATE-s évfolyamtársát, Krasznahorkai Lászlót ünneplő vacsorán. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
„Megtiszteltetés volt számunkra, hogy jelen volt 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin is, akinek részvétele még inspirálóbbá, mindenki számára igazán emlékezetessé tette az estét” – olvasható Svédország diplomáciai képviseletének közösségi oldalán a közlemény.
A „The World Goes On”, vagyis a „Megy a világ” című könyvéből a Nobel-díjjal elismert író, Krasznahorkai László olvasott fel részleteket a svéd nagyköveti rezidencián tartott ünnepségen. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
Az irodalmi Nobel-díjas szerző legközelebbi munkatársait, barátait és kreatív partnereit hívta meg Diana Madunic nagykövet a baráti találkozóra és vacsorára. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
A szegedi JATE 1973-as évfolyamának két hallgatója, a 2023. évi Nobel-díjas Karikó Katalin és a 2025. évi Nobel-díjas Krasznahorkai László személyes találkozására is alkalmat adott a svéd nagyköveti Nobel-est. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
„A Nobel-díjas kutatóbiológus – aki talán mindenkinél jobban érti, mi vár arra, aki Stockholmban átveheti e díjat – meleg szívvel köszöntötte a frissen kitüntetett írót” – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem sajtóirodáját Svédország Nagykövetsége.
A 2023. évi Nobel-díjas, Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora – röviddel a 2025. december 6–12. között zajló Nobel-hét előtt – a Nobel-élménnyel kapcsolatos tapasztalatait is megosztotta a Svéd Nagykövetség rendezvényén. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
Krasznahorkai első írásai az IMPULZUS című szegedi diáklapban
Krasznahorkai László hivatalos, a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról is elérhető életrajza szerint: „1954. január 5-én született Gyulán. (…) 1973–1976: JATE Jogtudományi Kar, Szeged. 1976–1978: ELTE Jogtudományi Kar, Budapest. (…) 1978–1983: ELTE Bölcsészettudományi Kar, magyar–népművelés szak (szakdolgozatát Márai Sándor emigrációs pályájáról írja).”
Tévesen állítja a szakirodalom is, hogy a „Tebenned hittem” című, a Mozgó Világban 1977-ben megjelent novellájáról, hogy ez az első, nyomtatásban megjelent írása.
Az IMPULZUS, a JATE Állam- és Jogtudományi Kar diáklapjának címlapja és Tartalom jegyzéke. Fotó: Ú. I.
Krasznahorkai László első írásai szegedi jogi tanulmányai idején a JATE Állam- és Jogtudományi Kar IMPULZUS című, stencilezett, 300 példányos diáklapjában jelentek meg.
A dikújság egyes példányait máig őrzi a lap alapító főszerkesztője, Várnay Ernő jogász professzor. Fotó: Ú. I.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Contenta repozitóriumában elolvasható a digitalizált IMPULZUS, benne a joghallgató Krasznahorkai László két cikke.
Az önképzőköri mozgalom fontossága, megőrzésének szükségessége mellett érvelt az IMPULZUS 1973. 1. számában megjelent „Nyitott kapu” című cikkében Krasznahorkai László joghallgató a JATE ÁJTK „I. évf. ” hallgatója. Fotó: Ú. I.
Az IMPULZUS 1973. 2. számában „Tarkovszkij ’Andrej Rubljov’-ja” című írásában Krasznahorkai László – többek között – az alkotói út nehézségeit ecseteli.
„A film útról szól, amelyet kénytelen vállalni és megtenni az ember, ha alkotni akar, szól a kétségbeesésről és ábrándról, gyötrődésről és szabadságról, bizonytalanságról és bizonyságról, félelemről és repülésről: az erő és az akarat természetrajzát írja le, amelynek során nem nélkülözheti a buktatók és meghátrálások, de az újrakezdés gyönyörű mámorának változatos színeit sem” – idéztük a „Tarkovszkij ’Andrej Rubljov’-ja” című cikk egy részletét a „Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat – a Szegedi Tudományegyetemnek is volt hallgatója” című, 2025. október 9-én kiadott sajtóközleményünkben.
„A művész arca a világ tragikus tekintete, a műalkotás bizonyíték és igény egyidejűleg: bizonyíték arra, hogy a szellem néha rátalál a formára és magához öleli a mindenséget; igény annyiban, amennyiben az ember mindegyre igényt tart az örökkévalóságra” – idézte az SZTE ÁJTK honlapcikke a 19 éves joghallgató azon szövegét, amely mintegy megelőlegezve a 71 éves, Nobel-díjjal elismert alkotó gondolatát, stílusát.
Figyelő tekintetek az írói életmű állomásain
A szegedi egyetem visszahívta többször is egykori hallgatóját, az egyre ismertebb és elismertebb pályát befutó írót. Például a legendás Móra Kollégiumi Esték 1996-os, Krasznahorkai Lászlót bemutató találkozójának hanganyaga digitális változatában meghallgatható, köszönhetően az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Contenta repozitórium rendszerének.
A Szegedi Tudományegyetem irodalommal foglalkozó kutatói, oktatói és hallgatói közül sokan figyelemmel kísérték, kísérjük Krasznahorkai László Nobel-díjjal elismert pályáját. Joggal állítható, hogy az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működik a Krasznahorkai-életművet kutató legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely. Az SZTE hírportálján is megírtuk: a regényíró írásművészetéről Szabó Gábor irodalomkutató, a Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense 2024-ben jelentette meg „Kilátás az utolsó hajóról. Krasznahorkai László prózavilága” című monográfiáját.
Az SZTE Diplomamunka repozitóriumában Krasznahorkai László neve kéttucat szakdolgozat címében olvasható. Művészetéről doktori disszertáció is született „A szépség beállítása – Krasznahorkai László regényuniverzumáról” címmel.
Mindez büszkeséggel töltheti el az SZTE polgárságát. Megírtuk: az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak gratuláltak a Szegedi Tudományegyetem vezetői.
Krasznahorkai a JATE első alumnus találkozóján
Az SZTE Egyetem napi programsorozatában, a Karikó Katalin által alapított JATE-díjat első alkalommal átadó ünnepség előtt, 2025. november 14-én Krasznahorkai László írásművészetéről az SZTE gyakorló gimnázium két osztálya és az érdeklődő alumnusok számára rendhagyó irodalomórán mesélt Erdélyi Ágnes. Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium egykori tanára Krasznahorkaival több alkalommal találkozott és szervezett beszélgetést a Kollégiumban és a Grand Caféban.
Rendhagyó tanórán beszélt Krasznahorkai László írásművészetéről Erdélyi Ágnes az SZTE Báthory gyakorló iskola gimnazistáinak az SZTE Egyetem Nap programsorozatának első alumni találkozója alkalmából. Fotót Szalay Mónika
A Nobel-díjas író művészetéről tartott rendhagyó irodalom óráról azt írta közösségi oldalán: „Azzal zártam ’az apokalipszis magyar mesterének’ egy tanórányira szabott bemutatását, milyen érdekes, hogy a tekintélyes életműben csak egyetlen igazi szerelmi szál van, nevezetesen Az urgai fogoly című kötetben egy Krasznahorkai nevű szereplőnek egy pekingi operaénekesnő iránt érzett mély és állhatatos szerelme, akinek törékeny szépsége egyszerűen belevakított a szemébe.
Majd felidéztem egy emlékemet: sok éve az író a szegedi Impala-házban rendezett irodalmi estjén megkapta egyik olvasójától azt a nem éppen kompatibilis, tehát inkább megválaszolhatatlan kérdést: mi az élet értelme, mi az életben a legfontosabb? Krasznahorkai gondolkodás nélkül vágta rá: a szerelem. Vissza is billent – mármint a rendhagyó irodalomórának ebben a kitüntetett pillanatában - az ’univerzum harmóniája’.”
Az SZTE első, JATE-s alumnus találkozójának kiemelt kezdeményezése, az „SZTE Alma Mater #könyvespolc” fölavatása. A 2025. november 14-én az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár olvasótermeibe vezető lépcsőfordulóban rendezett ünnepségen Görög Márta, az SZTE alumni ügyekért felelős rektori megbízott elmondta: „A polcra kerülő könyvek szerzői között éppúgy megtalálhatók a friss irodalmi hangok, mint a nemzetközileg is jegyzett alkotók. Külön említette Krasznahorkai Lászlót, aki első kritikáját az SZTE diáklapjában publikálta – ennek lenyomata most bekerült a polcra. Így már két Nobel-díjas alkotó műve is megtalálható a gyűjteményben, hiszen Karikó Katalin „Áttörések - ÉLetem és a tudomány” című dedikált kötete is része a sorozatnak.”
Dedikált könyvek cseréje
Szakirodalmat naponta több órán át, míg szépirodalmat ritkán olvas – válaszolta több korábbi interjúban is Karikó Katalin. Szegeden, baráti ajándékként, megkapta JATE-s évfolyamtársa két kötetét, a Krasznahorkai László világába bepillantást adó „Kegyelmi viszonyok” című novellagyűjteményt, illetve „A magyar nemzet biztonsága” című legújabb regényt.
„Karikó Katalinnak szíves nagyrabecsüléssel híve és hálás vakcina-alanya, Krasznahorkai László Bp. 2025. november 11.” Így dedikálta a „Báró Wenckheim hazatér” című regényét a 2025. évi irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László a 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert mRNS-kutatónak, Karikó Katalinnak.
Dedikált Krasznahorkai-kötetet kapott Karikó Katalin az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlótól Budapest napján, 2025. november 17-én a fővárosi bibliotékában tett látogatásán. Fotó: Sahin-Tóth István
A magyar főváros főpolgármestere Karácsony Gergely adta át a „Báró Wenckheim hazatér” című Krasznahorkai-regényt a gróf Wenckheim Frigyes által építtetett palotában, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont.
A fővárosi bibliotéka vendége, Karikó Katalin dedikálta saját memoárkötetét Krasznahorkai Lászónak. A Nobel-díjasok dedikált könyveinek célba juttatását Karácsony Gergely, a főváros főpolgármestere vállalta. Fotó: Sahin-Tóth István
„Nobel-díjastól a Nobel-díjasnak, megtiszteltetés, hogy én adhattam át Krasznahorkai László dedikált kötetét Karikó Katalinnak, és a tudós dedikált könyve is hamarosan eljut az íróhoz” – írta közösségi oldalán a főpolgármester. Karácsony Gergely a Nobel-díjas tudós társaságában készült fotó alatt azt is írta: „A tudomány és az irodalom gyakran közös forrásból táplálkozik: a kérdésekből, a kételyből, a nyitottságból, abból, hogy meg akarjuk érteni a világot és egymást”. De a politikus nem várta meg, mit mesél a Nobel-díjas biológus magáról és az irodalommal való kapcsolatáról a fővárosi bibliotéka beszélgetés sorozatában, aminek címe: „nekem az olvasás”.
Forrás: SZTEinfo / Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István (SZTE NKI); Ú. I. (SZTE NKI); Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
A nyitó fotón - Kézfogás: a szegedi JATE 1973-as évfolyamának két hallgatója, a 2023. évi Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora és a 2025. évi Nobel-díjas Krasznahorkai László író a Svéd Nagykövetség Nobel-estjén találkozott először személyesen. Fotó: Sin Olivér / Svédország Nagykövetsége
A Svéd Nagykövetségen készült fénykép közül néhány a diplomáciai képviselet közösségi oldalán, itt is elérhető.
