A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új kihívások és lehetőségek elé állítja a humán tudományokat. 2025 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán valósult meg az AI and the Humanities című nemzetközi kurzus, amely az Európai Egyetemi Szövetség, a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) egyetemeinek oktatói és hallgatói részvételével szerveződött. A kurzus egyedülálló módon ötvözte az elméleti megközelítéseket gyakorlati, interaktív tevékenységekkel, miközben nemzetközi oktatók és hallgatók közös gondolkodásra vállalkoztak: mit jelent a „humán” a mesterséges intelligencia korában?
Multidiszciplináris és nemzetközi megközelítés
A kurzus célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen az MI kulturális, etikai és kreatív vonatkozásairól. A résztvevők többek között a mesterséges intelligencia és az emberi szerzőség, jelentésalkotás, kreativitás és értelmezés kapcsolatát járták körül. Olyan kérdések kerültek előtérbe, mint: Hogyan hat a mesterséges intelligencia a művészetre és irodalomra? Milyen új kihívásokat jelent az emberi munka értelmezése vagy az autonóm gépek elfogadása?
A háromnapos szegedi programot megelőzően egy online nyitóbeszélgetés teremtette meg a közös gondolkodás alapjait, majd a helyszíni találkozón a résztvevők nemcsak előadásokon és szemináriumokon vehettek részt, hanem terepgyakorlaton, interaktív műhelymunkákon és kísérleti művészeti projektekben is kipróbálhatták magukat.
A program előadói között olyan elismert szakembereket találunk, mint:
António Coelho (Portói Egyetem), aki az XR-technológiák és az emberi képességek bővülésének kapcsolatáról beszélt;
Prónay Szabolcs (SZTE, Fulbright ösztöndíjas, UC Berkeley), aki az önvezető járművek társadalmi elfogadottságát vizsgálta;
Felicity Hammond (londoni művész és oktató), aki performatív installációval érzékeltette a mesterséges és emberi érzékelés határait;
Spitzer Fruzsina (budapesti képzőművész), aki AI-eszközökkel való generatív alkotás lehetőségeit mutatta be workshopján.
A program szakmai vezetői, Füzi Izabella és Matuska Ágnes (SZTE BTK) a hallgatók bevonására és reflexív gondolkodására helyezték a hangsúlyt. Az elméleti kereteket olyan gondolkodók munkái alapozták meg, mint Lev Manovich, Meghan O’Gieblyn, Kate Crawford vagy Holly Case.
Aktuális téma – kreatív pedagógia – nemzetközi közösség
Az AI and the Humanities program nemcsak a mesterséges intelligencia társadalmi-kulturális vonatkozásaira reflektált, hanem új tanulási formákat is kipróbált. Az offline, okostelefon-mentes városi küldetés, a játékos tanulás, az AI-eszközökkel való kísérletezés és a személyes tapasztalatok közösségi megosztása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők komplexen lássák az MI-hez fűződő kapcsolatunkat.
A kurzus tanúsítványt (EUGLOH Certificate) és 3 ECTS kreditpontot biztosított azoknak a hallgatóknak, akik aktívan részt vettek a foglalkozásokon, valamint reflexiós esszéjüket is beadták.
A jövő kérdései itt és most
Az AI and the Humanities program egyértelművé tette: a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés. Kulturális, filozófiai és társadalmi következményei hosszú távon formálják azt is, ahogyan az emberi tapasztalatról gondolkodunk. Az SZTE-n megvalósult nemzetközi kurzus inspiráló példája volt annak, hogyan lehet kritikusan, kreatívan és kollaboratívan közelíteni a 21. század egyik legmeghatározóbb témájához. Bár a workshopról szóló beszámolót MI által is lehet generáltatni, az ott szerzett tapasztalatok közül legfontosabbként azt emelték ki a résztvevők, hogy a szemléletformáló beszélgetések hétköznapi cselekvéseik szintjén csapódnak le – MI használattal, vagy anélkül.
Forrás: SZTEinfo /SZTE Oktatási Igazgatóság
