Idén hétszázötven kutatóból 155 szerepelt sikeresen az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázaton, közülük 20-an az SZTE fiatal munkatársai. A hazai tudományosság 1997-ben alapított, teljesítmény-alapú, egyik legnívósabb ösztöndíját karunk négy oktatója nyerte el – ebben a cikkünkben Dávid Nóra Margaréta és Kiss Renáta Mária, a második részben pedig Tóth Zoltán János és Molnár Dávid mutatkozik be.
Dávid Nóra Margaréta, 2018 óta az Ókortörténeti Tanszék adjunktusa
„Hosszú távú célom, hogy az általam vizsgált téma ne csak a közvetlen kollégáim számára legyen ismert, hanem az érintett tudományterületek kutatói, illetve az érdeklődő nagyközönség számára is elérhető és érthető legyen.”
Az ókori ember és a természet szimbolikája
A pályázatom címe:
Kinyilatkoztatás, természetismeret és tudástranszfer a qumráni szövegekben
A második Szentély-kori (a korszak a babilóni fogságtól a jeruzsálemi Szentély rómaiak általi lerombolásáig tartott) zsidó forrásokban gyakran találkozunk a természet elemeinek leírásaival, olvashatunk utalásokat az ókori ember és környezete szoros kapcsolatára. Ezek sok esetben látszólag eltérnek a szöveg fő témájától és jóval többet jelentenek stiláris elemeknél is: jelentős ismeretanyagot adnak át az olvasónak az őt körülvevő világról és annak működéséről, miközben tükrözik az isteni kinyilatkoztatásba vetett hitet és a vallási törvényeket. Kutatásom tárgya e sajátos szimbólumrendszer vizsgálata a qumráni szövegekben, melyekből az ókori tudásanyag terjedésének fontos állomását ismerhetjük meg.
Kutatási célok és módszerek
Célom, hogy a qumráni szövegeket egy eddig nem alkalmazott szempontrendszer alapján vizsgáljam: ennek
alapját az adott kor természettudományos ismeretei adják. A modern értelemben vett tudományos felfedezés elképzelhetetlen hipotézisek felállítása, vagy kísérletezés nélkül, az ókorban azonban a felfedezések (melyek több modern tudomány alapjait adták) a természet megfigyeléséből, majd az eredmények rendszerezéséből születtek. Fontosnak tartom, hogy
a téma ókori aspektusának vizsgálatakor ne modern kategóriákban gondolkodjunk, hiszen a kor embere sem azt tette (pl. sok esetben elmosódott a különbség a mesterember – tudós, mágus – orvos között).
Célom, hogy feltárjam azt a nézőpontot és rendszert, ami a szövegekben megjelenő tudáselemek mögött áll és egyszerre tartalmazza a természet megfigyelése alapján levont következtetéseket, az isteni kinyilatkoztatásba vetett hitet és a vallási törvényeket. Hiszen a természet megfigyelése önmagában nem ad tudományos világképet, azt nagyban meghatározza a megfigyelők saját világképe és hite.
Kutatásom magját azon tekercsek vizsgálata adja, melyekben átfogó jelentősége van a térnek és a természet elemeinek, ezek közül a legfontosabbak Henok könyvének töredékei, a Jubileumok könyve, a Genesis Apocryphon, a Templomtekercs és az arámi Lévi dokumentum. A qumráni szövegek műfaji gazdagsága azonban számos további forrástípust is kínál témámhoz.
Ez a tudásanyag talán nem értelmezhető a mai értelemben tudományosnak viszont rendszerezett volta és a kor irodalmába való mély beépülése, majd továbbélése tükrözi az adott kor emberének a világ megismerésre való törekvését.
A szövegekben megjelenő természeti elemeket a Henok-hagyomány vizsgálata során már kialakított metodológiám alapján vizsgálom, melynek lépései a következők: a természeti elemek összegyűjtése, ezek meghatározása a korabeli és mai tudomány keretei között, az adott szöveghely értelmezése és kontextusba helyezése, majd előzmények, párhuzamok keresése, végül pedig a motívumok továbbélésének vizsgálata.
Szegeden tanító egyetemi oktatóként fontosnak tartom, hogy Löw Immánuel vonatkozó, elsősorban növényekkel és ásványokkal kapcsolatos írásait is felhasználjam munkámhoz, ezáltal felhívva a figyelmet e corpus jelentőségére is.
A Bolyai-projekten túl…
Az elmúlt évtől a MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Kaufmann-gyűjteményének kurátoraként is dolgozok. Ezáltal egy olyan gazdag kéziratgyűjteménnyel van lehetőségem foglalkozni, melyben a Bolyai-ösztöndíjas témámhoz kapcsolódó anyagok is előfordulnak.
Hosszú távon…
A pályázati idő második évének végére tervezem benyújtani habilitációs dolgozatomat, ami az egyetemi docensi cím megszerzésének is feltétele. A dolgozat témája szorosan kapcsolódik a kutatási témámhoz. Hosszú távú célom, hogy
az általam vizsgált téma ne csak a közvetlen kollégáim számára legyen ismert, hanem az érintett tudományterületek kutatói, illetve az érdeklődő nagyközönség számára is elérhető és érthető legyen.
Interdiszciplináris volta elősegíti a nyitást és kommunikációt a bölcsészet- és a természettudományok között, betekintést nyújthat abba, hogy az ókori társadalmak hogyan hangolták össze a tudományos megfigyeléseket a vallásos elképzeléseikkel, ami fontos a tudományról és a hitről szóló modern viták szempontjából is.
Amikor a pályázás eredményéről értesült
Nagyon örültem neki, megtiszteltetés a Bolyai-ösztöndíjasok sorába tartozni!
Kiss Renáta Mária, 2021 óta a Neveléstudományi Intézet adjunktusa
„Végső célom, hogy minden gyermek – bármilyen háttérrel vagy kihívással is érkezzen – a sikeres iskolakezdéshez és a hosszú távú tanulási pályához megfelelő segítséget kapjon.”
A nyelvi és gondolkodási képességek fejlesztése a hatékonyabb taulásért
A kutatás célja az anyanyelvi és értelmi képességek komplex, online vizsgálata és fejlesztése az óvoda–iskola átmenet időszakában. A mérés és fejlesztés személyre szabott, adaptív módon valósul meg.
A kutatás arra keresi a választ,
hogyan tudjuk már egészen kisgyermekkorban – óvodás korban – feltérképezni, mérni és fejleszteni azokat a nyelvi és gondolkodási képességeket, amelyek az iskolai tanulás alapját képezik. Ha időben látjuk, hogy egy gyermek hol tart ezekben a fejlődési területekben, akkor célzottabban tudunk segíteni neki – legyen szó hátránykompenzációról vagy a tehetséggondozásról. Ehhez korszerű, online mérőeszközöket fejlesztünk, és olyan programokon dolgozunk, amelyek játékos formában, személyre szabottan fejlesztik ezeket a kulcsképességeket.
Kutatási célok és módszerek
A kutatás célja, hogy
már óvodás korban felismerjük azokat a nyelvi és gondolkodási képességeket, amelyek később meghatározzák a sikeres iskolakezdést. Olyan online játékos feladatokat fejlesztünk az eDia rendszeren keresztül, amelyekkel pontos képet kaphatunk arról, miben erősek/tehetségesek és miben szorulnak támogatásra a gyerekek. Ez segíti a pedagógusokat és a szülőket is abban, hogy időben, célzottan tudjanak segíteni – akár lemaradásról, akár kiemelkedő tehetségről van szó. A hosszú távú cél, hogy
minden gyermek megkapja azt a személyre szabott támogatást, amivel sikerélménnyel és önbizalommal vághat neki az iskolának.
A Bolyai-projekten túl…
Az MTA‑SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport tudományos munkatársa vagyok, az óvodai mérések-fejlesztések munkacsoport vezetője. Aktívan részt veszek az általános iskolai olvasás-szövegértési és az alsó tagozatos matematikai fejlesztőprogramok kidolgozásában, a mérések technikai koordinálásban.
A
Tanítsunk Magyarországért Program oktatójaként fontosnak tartom, hogy a leendő mentorok is képessé váljanak felismerni a tanulókban rejlő lehetőségeket és kihívásokat, és személyre szabott fejlesztést tudjanak biztosítani mentoráltjaiknak.
Bármikor szívesen megyek gyermekek közé, örömmel veszek részt egyéni diagnosztika megalkotásában, fejlesztési terv kialakításában, és egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésekben egyaránt.
Hosszú távon…
Hosszú távú célom, hogy a gondolkodási és anyanyelvi képességek pontos feltérképezésével
olyan megbízható, online mérő- és fejlesztőeszközöket alakítsunk ki, amelyek segítik az óvodáskorú gyermekek egyéni nehézségeinek korai, objektív felismerését. Ezek az eszközök lehetőséget adnak a pedagógusoknak a differenciált fejlesztésre, a szülőknek pedig pontos visszajelzést nyújtanak gyermekük erősségeiről és támogatandó/fejlesztendő részképességeiről.
Végső célom, hogy
minden gyermek – bármilyen háttérrel vagy kihívással is érkezzen – a sikeres iskolakezdéshez és a hosszú távú tanulási pályához megfelelő segítséget kapjon.
Amikor a pályázás eredményéről értesült
Az ösztöndíj elnyerése nagy öröm és felelősség is egyben. Bízom benne, hogy a kutatásaim valódi segítséget nyújthatnak azoknak a pedagógusoknak, szülőknek és gyermekeknek, akik nap mint nap szembesülnek a képességek diagnosztizálásának, fejlődésének és fejlesztésének kihívásaival, nehézségeivel.
Lengyel Nikolett / SZTE BTK
Borítókép: mta.hu
