2024. OKTÓBER 8. (kedd)

16-16.50 Szegő Jánossal és Turi Tímeával beszélget Ferencz Hedvig a Körkép és a Szép versek antológiákról (Magvető Kiadó)

Hogyan találják meg a helyüket a jelenben ezek a minden ajánlóban „nagy múltúként” emlegetett antológiák? Alig van olyan könyvespolc Magyarországon, legyen az közintézményben vagy magánlakásban, ahol ne találnánk egy-egy példányt a Körképből és a Szép versekből: de olvassuk is ezeket a köteteket? És milyen tendenciák látszanak a magyar prózában és a lírában, ha a 2024-es antológiákba lapozunk bele? Ferencz Hedvig a két antológia szerkesztőit kérdezi.

17-17.50 Dunai Tamással beszélget Maksa Gyula a Comics szerzői kora. Az észak-amerikai képregény újraintézményesülése a 21. században (Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2024) című könyvéről

Dunai Tamás, Karunk Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének munkatársa közel két évtizede foglalkozik képregénykutatással. A Comics szerzői kora című új könyve izgalmasan és olvasmányosan vezeti végig olvasóját az észak-amerikai képregény és képregényipar utóbbi negyven évének történetén. A szerzővel Maksa Gyula, a PTE BTK Képregénytudományi Kutatóközpontjának vezetője beszélget.

18-18.50 Hidas Bencével beszélget Szilágyi Zsófia A hamis Merkúr (General Press, 2024) című könyvéről

Hidas Bence, aki Karunk Filozófia Tanszékén szerezte esztétika alapszakos és filozófia mesterszakos diplomáját, 27 éves korára, kétkötetes krimiíró: tavaly jelent meg az És mindent betemet a hó, idén pedig A hamis Merkúr című regénye. Izgalmas és hátborzongató történetei száz évvel ezelőtt játszódnak: miért éppen az 1920-as évekbe vitte el a szereplőit? Hogyan kutatja a múltat egy krimiíró – mit tudott meg az egykori nyomornegyedekről és a művészvilágról? És kit nehezebb megírni: az áldozatot, a nyomozót vagy a gyilkost?

19-19.50 Horváth Viktorral beszélget Szekeres Nikoletta A Júdás-terv (Kalligram, 2024) című regényéről

Horváth Viktor új könyve, miként az összes eddigi, különösen fantasztikus világba vezeti olvasóját, amely hol disztópikusan rémálmos, hol utópikusan mesés, de egy biztos, valahonnan hátborzongatóan ismerős. Az beszélgetés elején Szekeres Nikoletta bemutatja a Tilia Kulturális Ügynökséget, amely a magyar irodalom külföldi népszerűsítésével foglalkozik, és Horváth Viktor könyveit is képviseli a nemzetközi könyvpiacon.

20-21.30 Írók-Filozófusok felolvasóest. Az est témája: A rés, védnöke: Ilia Mihály

Felolvasnak: Bencsik Orsolya, Ferencz Hedvig, Gyenge Zoltán, Laczkó Sándor, Csiszár Martin, Szilasi László, Szilágyi Zsófia

Az est elején kerül sor az irodalmi- és fotópályázat eredményhirdetésére, az irodalmi pályázat nyertesei csatlakoznak a felolvasókhoz.

2024. OKTÓBER 9. (szerda)

16-16.50 Lénárt Andrással beszélget Csomán Sándor Mozgóképes múlt. Közelítések a film és a történelem kapcsolatához (Kronosz Kiadó, 2024) című kötetéről

A filmek és a kapcsolódó filmpolitikák képesek formálni a múltról alkotott képünket, a történelemről való gondolkodásunkat, valamint egyéni és kollektív történelmi emlékezetünket. Vajon a történelem alakítja a filmet vagy a film a történelmet? A kötet és a beszélgetés fókuszában elsősorban a film és a történelem kapcsolata, művek és alkotók helyzete demokráciákban és diktatúrákban, az alkotások történelmi jelentősége, valamint jelenünk filmeken keresztül történő múltfeldolgozása áll.

17-17.50 Baróthy Zoltánnal beszélget Baráth Katalin Utolsó napok (Kalligram Kiadó, 2024) című regényéről

Mi is az, hogy kultúrkrimi – és hogyan kerül egy krimibe a fantasztikum és a mágia? Baróthy Zoltán új regénye a „Nemzeti Nagykönyvtár” föld fölötti tereiben és föld alatti labirintusában játszódik – főhőse, Becsey Gergely egyszercsak egy emberi fülre bukkan az egyik könyvszállító kocsiban, majd kezdetét veszi a fordulatos nyomozás. Baróthy Zoltánt a történész, krimiíró Baráth Katalin kérdezi legújabb kötetéről.

18-18.50 Kiss Attila Atillával beszélget Sávai-Matuska Ágnes Kettős anatómia Shakespeare színpadán. Angol reneszánsz tragédiák a kora újkorban és ma (Szeged Humanities Press, Litterae Humaniores 1., 2024) című könyvéről

Kiss Attila, az SZTE BTK Angol Tanszékének egyetemi tanára az angol reneszánsz tragédiák és a korabeli anatómiai kísérletezések és színházak fejlődésének párhuzamaira irányuló kutatásait foglalta össze új kötetében. A posztszemiotika értelmezői eszköztárának segítségével igyekszik arra is rávilágítani, miért alakult ki új érzékenység az anatómia és Shakespeare kortársainak sokáig elfeledett tragédiái iránt a posztmodern korban.

20-21.40 Lovasi András és Heidl György koncertje

Lovasi András zenész és Heidl György egyetemi tanár, zeneszerző élete számos ponton keresztezi egymást: mindketten 1967-es születésűek, közösen töltötték katonaéveiket, ahol már együtt írtak dalokat és szövegeket, majd a rendszerváltáskori pécsi formálódó értelmiség és művészélet meghatározó alakjaivá váltak főiskolás éveik alatt. Útjaik látszólag ellentétes irányt vettek: Lovasit a Kispál és a Borzzal sodorta más irányba a szél, Heidl pedig a teológia és az esztétika területén találta meg magát, azonban 2007-ben újabb fontos találkozási pontjuk volt a Hangzó Helikon sorozatban megjelent közös lemez, amin Lackfi János verseit zenésítette meg Heidl György és énekelte fel Lovasi András. Barátságuk gyümölcse azok a szakrális tematikájú, kamarazenekari dalok is, amelyeket a Sator Quartet előadásában Bognár Szilvia mellett Lovasi András is énekel. Évente csupán két-három alkalommal, bensőségesebb körülmények között, a líraibb hangvételt kedvelő közönségnek adják elő ezeket a dalokat, melyek kibővültek azóta további Lackfi-versekkel és a két előadó saját szerzeményeivel. Legújabb dalaikat egy újabb közös lemezen tervezik megjelentetni.

A koncert látogatása díjmentes, de regisztrációköteles! A férőhelyek száma betelt!

-

A programok minden érdeklődő számára díjmentesen látogathatók. Regisztrálni csak az október 9-i koncertre szükséges.

Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy a rendezvényen későbbi felhasználás céljával kép- és hangfelvétel készül.