szab_kozgyules_2024_s_68

A bölcsésznek a könyvtár a laboratóriuma – A 92 éves Dr. Róna-Tas András professzoré az akadémiai Pro Scientia díj

Dr. Róna-Tas András akadémikus, Széchenyi-díjas nyelvész, orientalista kapta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíját a Szegedi Akadémiai Bizottság idei éves közgyűlésén. Az eseményen Dr. Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke köszöntötte a tagságot, majd Dr. Tamás Gábor, az SZTE idegtudomány professzora tartott előadást az emberi agysejtek kutatásában elért világszínvonalú eredményeiről.

A Magyar Tudományos Akadémia 5 területi bizottsága közül a Szegedi Akadémiai Bizottság volt a legaktívabb az elmúlt időszakban, sikeresek a tudományos gondolkodást és a kutatói pálya népszerűsítését szolgáló, fiataloknak szóló pályázatai, és Szegedi Tudományegyetem oktatói révén sikerrel viszi át ezt a szemléletet a hétköznapi oktatásba is – így összegezhetők az SZBK idei közgyűlésének főbb megállapításai.


Dr. Hudecz Ferenc: Akadémiai tradíció és megújulás

Dr. Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke elismerően beszélt arról, hogy az elmúlt években a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megtartott rendezvények száma megközelítette a világjárvány előtti adatokat. A SZAB összesen 450 alkalommal adott otthont tudományos üléseknek és egyéb eseményeknek, a területi bizottság előadásait, szakmai bemutatóit és kiállításait 18 ezer fő látogatta.


Az MTA felújította 150 éves budapesti székházát és az új épület jelkép lett: újragondolták a funkcióit és az igényeknek megfelelően korszerűsítették, de ugyanakkor hű maradt a hagyományokhoz. Ez a kettősség jellemzi az Akadémiát magát is, az elmúlt 200 évben ápolta az egymást követő tudós generációk tradícióit, de egyúttal meg is újult – hangsúlyozta Dr. Hudecz Ferenc.


szab_kozgyules_2024_w_42
Dr. Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke. Fotó: Sahin-Tóth István


Az Akadémia Freund Tamás 2019-ben elfogadott elnöki programját követi, amelynek megvalósításában fontos szerepe van a 18 ezer fős akadémiai köztestületnek és az MTA területi bizottságainak is. Dr. Hudecz Ferenc a legfőbb akadémiai célkitűzések között megemlítette a tudományos gondolkodás népszerűsítését, a kutatói pálya iránti érdeklődés felkeltését, a hazai kutatói közösség aktivitásának erősítését, valamint a tudományos eredmények hiteles bemutatását oly módon, hogy azokat széles körben is jól értsék.


Dr. Hudecz Ferenc emlékezetesnek nevezte, hogy 2023 őszén a Magyar Tudományos Akadémia a Szegedi Tudományegyetemen tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat nyitóeseményét.


A kémikus professzor megemlékezett egykori doktori témavezetőjéről, a szegedi egyetemen tanult és doktorált Szekerke Mária (1924-2000) biokémikus professzorról, aki idén lenne 100 éves. (Szekerke Mária a híres szegedi fotográfus, Bäck Manci lánya, a kutatónő édesapja, Szekerke Lajos pedig a két világháború közötti városi tanácsban töltött be jogász-tanácsnoki szerepet.)


Dr. Róna-Tas András: Köszönet mestereimnek!

Az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíját idén Dr. Róna-Tas András Széchenyi-díjas nyelvész-orientalistának, a Szegedi Tudományegyetem egykori rektorának, a magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területe neves kutatójának ítélte oda a Szegedi Akadémiai Bizottság. Dr. Róna-Tas András Dr. Hohmann Judittól és Dr. Kemény Lajostól, az SZTE professzoraitól, a SZAB alelnökeitől vette át Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című plasztikáját.


A Dr. Krisztin Tibor SZAB-elnök által elmondott laudáció szerint Dr. Róna-Tas András kutatásai a magyar nép, a magyar népi kultúra keleti kapcsolataira irányultak. Járt Mongóliában, ahol nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett, vizsgálta a mongol nomád életmódot, a mongol nyelvet és nyelvjárásait. Feldolgozta a tibeti-mongol nyelvi kapcsolatokat. Nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett a Volga vidékén a csuvasok között. Kutatta a nyelvrokonság elméletét és a csuvas-mongol nyelvviszonyt. Jelentős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar–török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis (etnikai kialakulás) és az államalapítás kérdésében.


szab_kozgyules_2024_w_60
Dr. Róna-Tas András nyelvészprofesszor. Fotó: Sahin-Tóth István


Dr. Róna-Tas András 1968-tól dolgozott a József Attila Tudományegyetemen, ahol 1974-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Ő indította el Szegeden az ország első egyetemi altajisztikai képzését és 1984-ben az általa alapított önálló Altajisztika tanszék vezetője lett. 1990-től két évre töltötte be a JATE rektori tisztségét.


A nyelvész professzor a díj átvétele után a pályáját meghatározó négy tudós emlékét idézte fel. Tanára és mestere volt Németh Gyula, a turkológia és a magyar őstörténet kutatás nagyhírű professzora, valamint Ligeti Lajos, a magyar mongolisztika és a sinológia világhírű és magyarországi megalapítója. Mindkettőjük hagyatéka és könyvtára a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár Keleti Gyűjteményében található. Denis Sinor, vagyis Sinor Dénes, a Bloomingtoni Egyetem professzora, a Szegedi Egyetem díszdoktora a Kádár-rendszerben gyakran segítette Dr. Róna-Tas Andrást abban, hogy nemzetközi konferenciákon vehessen részt, amikor nehéz volt útlevélhez jutni. Denis Sinor ugyancsak a Szegedi Tudományegyetemre hagyta Amerikában is egyedülálló könyvtárát.


– Egy könyvtár a bölcsésznek olyan, mint a természettudósnak a laboratórium – mondta Dr. Róna-Tas András. – Ez a Keleti Gyűjtemény máris párját ritkítja a világon, és vonzza a további könyvtárakat, nemrég például a török professzor Tayyib M. Gökbilgin (1908-1981) oszmanisztikai könyvgyűjteménye került a Szegedi Tudományegyetem könyvtárába.


Dr. Róna-Tas András felidézte még, hogy 1968-ban Hajdú Péter nyelvész, a JATE későbbi bölcsészkari dékánja befogadta az egyetem finnugor tanszékére, amelynek kutatói környezetéből aztán az altajisztikai tanszék kialakult.


Az orientalista professzor elmondta, hogy jelenleg a máig nem teljesen megfejtett ómongol kitan nyelv kutatásával foglalkozik munkatársaival. Noha a kitan nyelv helyszíne Ázsia távolabbi része, ennek a kutatásnak is vannak magyar vonatkozásai.


– Amikor kínai kollégáim meghallották, hogy ezzel a munkával foglalkozom, megajándékoztak a kitan nyelv kínai forrásmunkáival. Ez a kis, de egészen különleges könyvtár pedig hol is lehetne másutt, mint az SZTE Klebelsberg Könyvtár Keleti Gyűjteményében! – zárta mondandóját Dr. Róna-Tas András.


Amerikai agykutatási projekt vezető eredményei származnak az SZTE-ről

Az akadémiai közgyűlésen Dr. Tamás Gábor akadémikus, az MTA-Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője, az SZTE idegtudomány professzora az emberre jellemző idegsejttípusokról tartott előadást.


Az elmúlt 20 év alatt Dr. Tamás Gábor szegedi kutatócsoportja a világ legnagyobb emberi agyi idegsejtminta gyűjteményét alakította ki, és a különböző idegsejttípusok jellemzésére fejlesztettek technikát. Erre azért volt szükség, mert a kísérleti állatokból származó minták vizsgálatára bevált módszerek etikai okokból nem alkalmazhatók emberi mintákra. Az SZTE idegtudósa úgy emlékezett, már az első kísérletektől kezdve világos lett, hogy az emberi agykéregben egyedi, csak az emberben látott idegsejttípusokat fedeztek fel.


A használt technológia mesterséges intelligencia alapú biológiai képelemzéssel értékeli az emberi agysejteket, automatikusan kiválasztja a vizsgálatra legalkalmasabbakat és ezekre a 20 mikron átmérőjű sejtekre helyeznek mérőműszert, amivel az elektromos jeleket rögzítik.


Ezt az eljárást vitték be 2017-ben az amerikai National Institutes of Health (NIH) által indított nemzetközi programba, amely az összes agyi sejttípus funkciójának megértését tűzte ki célul. A Szegeden kifejlesztett vizsgálati technikával Dr. Tamás Gábor kutatócsoportja az amerikai Allen Institute kutatóival közösen a világon először talált kizárólag az emberre jellemző agyi idegsejttípust, amelyet csipkebogyósejtnek neveztek el. E felfedezés publikálása indította el az NIH programját. A hatalmas méretű projekt mostanra már második ötéves kutatási ciklusát kezdte meg; az első 5 év eredményeiről 2023 októberében a Science lapcsaládban jelent meg nagy nemzetközi visszhangot keltő összeállítás, amelynek 24 publikációjából hármat Dr. Tamás Gábor vezető szerzőként jegyzett.


szab_kozgyules_2024_w_116
Dr. Tamás Gábor, az SZTE idegtudomány professzora. Fotó: Sahin-Tóth István


A kutatás jelentőségéről Dr. Tamás Gábor elmondta, hogy az új sejttípusokkal eddig még nem ismert funkciókat is találtak. Kiderült például, hogy a csipkebogyósejt sajátosan, precíziós módon tud gátolni egy célsejtet az agykéregben, noha korábban úgy gondolták, a gátlási folyamat nehezen szabályozható.


Dr. Tamás Gábor más, a serkentésben részt vevő, és csak emberre jellemző sejtek megtalálásáról is beszámolt; ezekből az agykéregnek egy speciális részében 5 félét találtak, míg a kísérleti állatokban csak 3 volt meg. Az eredmény azért lett érdekes, mert a két emberi sejttípus szelektíven érzékeny az Alzheimer kórra, és ezeken a mintákon kutatható a betegség.


A szegedi kutatók eredménye kapcsolódik az emberi idegsejtek jelterjedési gyorsaságához is. Mivel az emberi agy nagyobb, mint az állati, a sejtjei is méretesebbek, ez pedig azzal jár, hogy a jelnek hosszabb utat kell megtennie. Ennek ellenére Dr. Tamás Gábor csoportja azt találta, hogy a hosszabb utat az elektromos jel pontosan ugyanannyi idő alatt teszi meg, mint a rövidebb utat az állati sejtekben. Ennek magyarázatát abban találták meg, hogy az emberi dendritek (az idegsejtekben faágszerűen elágazó rövid nyúlványok) felgyorsítják a jelterjedést.


A szegedi idegtudományi kutatási eredmények közül Dr. Tamás Gábor kitért az emberi idegsejteken keletkező akciós potenciáloknak (vagyis bioelektromos ingerületeknek) a mélyalvásban játszott szerepére is. Alváskor az agykérgi idegsejteknek csak egy ezreléke marad aktív, és a rendhagyóan működő akciós potenciálok éppen ezekben felelnek a mélyalvásért. Az eredménynek az alvásszabályozásban van alkalmazási jelentősége.


Dr. Tamás Gábor az emberi agykéreg „különleges mutatványai” között sorolta fel, hogy az emberben a kísérleti állatokkal ellentétben egy akciós potenciál hatására nem egyetlen jel indul el, hanem egy egész válaszsorozat, amelyek egy szabályos motívum alakját vehetik fel.


– Az elmúlt 15 évemet azzal töltöttem, hogy ezt az indító módszert hogyan tudjuk áttenni viselkedő emberekre. Ez az egyik első alkalom, amikor be merem mutatni, hogy ennek volt értelme. Kifejlesztettünk egy olyan beültethető elektródát, amely viselkedő emberekben képes egyetlen sejtfelbontással vizsgálni az agykérget. Meg tudjuk állapítani, hogy egy sejt aktív vagy csendes volt. Mivel az emberben azt várjuk, hogy egy akciós potenciál után jelsorozat alakul ki, amennyiben ezeket az akciós potenciálokat időben rendezzük, akkor megtalálhatjuk a jeltovábbítás úgynevezett Hebb-hálózatait – mondta az SZTE idegtudósa.


A Sahin-Tóth István fotóiból készült album ide kattintva megtekinhető.



Forrás: Panek Sándor / u-szeged.hu

A borítóképen: Dr. Róna-Tas András átveszi a díjat Dr. Hohmann Judittól és Dr. Kemény Lajostól, mellettük középen a SZAB elnöke, Dr. Krisztin Tibor látható. Fotó: Sahin-Tóth István

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_35

Tavasszal is meghirdette az SZTE NKI Kulturális Irodája a Hallgatói Művészeti Versenyét, amelyre több kategóriában jelentkezhettek a tehetséges hallgatók: az eredményhirdetésen kiderült, a meghirdetettek közül majdnem minden kategóriában értek el helyezést BTK-s hallgatók is, nem egy esetben első helyen végeztek.


Néhány nappal később az ugyancsak az SZTE NKI által szervezett „A Szegedi Tudományegyetem és a Nobel-díj” alkotói pályázat díjkiosztójára is sor került, ahol az egyik első díjat szintén egy BTK-s hallgató kapta meg, személyesen Karikó Katalintól.