A SzemeSZTEr első adását 2003 októberében láthatták a nézők az akkori Városi Televízió Szeged képernyőjén, de mint megtudtuk, a műsornak volt egy elődje is. A Tudományegyetem ötlete Pavlovits Miklós, az egykori Telin TV vezetőjének fejéből pattant ki 2002-ben:

- Ő gondolkodott el rajta, hogy milyen jó lenne, ha ez a sok lehetőség találkozna: neki van egy televíziója, amit úgy hívnak, hogy Telin TV, itt az egyetemen folyik egy olyan képzés, amelyen televíziósokat is képeznek – akkor lett Szajbély Mihály tanárúr a tanszékvezető –, és milyen jó lenne, ha ezek a fiatalok kapnának egy olyan lehetőséget, hogy élesben is kipróbálhatják magukat. És ezek mellé, harmadikként, betársult az egyetem is: Mészáros Rezső volt akkor a rektor, aki azt mondta, hogy az egyetemnek is jó lenne egy olyan felület, ahol a város polgárait lehet rendszeresen tájékoztatni arról, hogy mi történt az egyetem falain belül. Tehát ez az egy kitétel volt, hogy a témáknak valamilyen módon kötődniük kellett az egyetemhez - mondta el Klucsik Edit.

A Tudományegyetem országosan is egyedülálló kezdeményezés volt. Ekkor ugyanis még egyetlen egyetemnek sem volt olyan, rendszeresen jelentkező televíziós magazinja, amely az ország több csatornáján is látható volt.

Országosan fogható egyetemi magazinműsorok a SZTE-ről

2003-ban aztán a megújult városi televízió főszerkesztőjének, Csala Gabriellának is megtetszett az adás formája, így ők is szerették volna műsorra tűzni azt: így jött létre a SzemeSZTEr. A két műsor – a Telin TV-re készülő Tudományegyetem és a Városi Televízión futó SzemeSZTEr – tíz évig futott párhuzamosan. Klucsik Edit elmondta, amiben a produkciók különböztek, az az arculat volt:

- A Tudományegyetem volt a komolyabb műsor, ami inkább az egyetemi eseményekre reflektált, a SzemeSZTEr pedig a kicsit könnyedebb, vegyes, magazinjellegű. A Tudományegyetem 2010 után megszűnt, a SzemeSZTEr pedig azóta tanszéki hatáskörben készül. Azért az megmaradt, hogy a témák, amiket a hallgatók feldolgoznak, valamilyen módon kapcsolódnak az egyetemista léthez.

Smink a felvétel kezdete előtt.

A főszerkesztő azt is elmesélte, hogy amikor 2013-ban megszűnt a helyi televíziókat összefogó Hálózat TV, ezáltal pedig a SzemeSZTEr országos lefedettsége, akkor személyesen ő ajánlotta fel a helyi csatornáknak a műsort, mondván, a szegedi egyetemre az ország minden pontjáról jönnek hallgatók és mindenhol kíváncsiak lehetnek arra az emberek, hogy hogyan működik a Tisza-parti universitas, sőt, általában véve: hogy milyen problémákkal küzdenek meg a fiatalok.

- Addig, amíg a Hálózat TV működött, azt lehetett mondani, hogy ez volt az ötödik országos csatorna, ami az ország szinte összes településén fogható volt. Jelenleg, bár nem olyan nagy a lefedettség, mint a Hálózat TV idején, az ország körülbelül kétharmadán így is elérhető a magazin. Nem akarom az összeset felsorolni, de hogy lehessen látni a szórást: a GloboTV Pécs környékén szórja a műsort, a Veszprém TV is átvette azt és van egy pesti televízió, a FIXTV, amelyik szintén leadja. A környéken az összes nagyobb helyi tévé is sugározza, Bajától kezdve Kecskeméten át Békéscsabáig, illetve a Vajdaságban, a Pannon TV által is fogható az adás. A másik pedig, hogy most már ott van az internet, tehát a tanszéki YouTube-csatornára is felkerülnek az adások hónapról hónapra.

Folyamatos fejlesztés kell, hogy naprakészek legyenek

Az egyetemi környezetben nehéz elfogadtatni, hogy a televíziózás eszközigényes és a legjobb apparátusra van szükség ahhoz, hogy a hallgatók, kikerülve a munkaerőpiacra, naprakészek legyenek. Klucsik Edit szerint a szegedi még mindig az egyik leginkább gyakorlatorientált kommunikációs képzés az országban, viszont ehhez megfelelő eszközparkra is szükség van:

- Szerintem az fontos, hogy a fejlettséget mindig azon a szinten tartsuk, ahol a top tévék is működnek, mert oda fog menni a hallgató, azt fogja látni. De sok hallgató például rögtön vezető pozícióba kerül a helyi televízióknál – nekik pedig azt kell tudniuk, mitől lesz jó egy stúdió, hogyan tudnak lépést tartani a nagyokkal.

Hallgató a kameraman pozíciójában.

Plusz tudás a kurzus által, befutott egykori hallgatók

A kérdésre, hogy mit tart az elmúlt két évtized legnagyobb sikerének, a mesteroktató rögtön a volt hallgatókat idézte fel:

- Sok olyan hallgató van, aki itt indult: például Muhari Andrea, ő most Olaszországban él és vágóként, operatőrként dolgozik, Tihany Viktor, aki a Sportért Felelős Államtitkárság kommunikációs vezetője, Szabados Ági, az RTL munkatársa vagy épp Kecskés Lilla, aki az M5 csatorna egyik meghatározó arca. Tehát, ha szétnézek a televízióknál, akkor szinte azt mondhatom, bárhova megyek, mindenhol találok egy szemeSZTErest. És ez nagyon jó, mert ez azt is visszaigazolja, hogy nemcsak a képzés ad olyan tudást, amivel el tudnak helyezkedni, hanem azon belül ez a magazin is.

SzemeSZTEres hallgatók az RTL Híradó stúdiójában.

A hallgatók már a képzésen töltött félévek alatt is megismerkedhetnek a legnagyobb tévék működésével, miközben a sokak által ismert televíziós műsorok kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetnek:

- Idén ősszel például az RTL-nél voltunk, és a The Voice-t nézték meg a hallgatók. Emellett lehetőségük volt arra is, hogy egyéb helyeket is megnézzenek. Például az RTL híradó stúdióját és a vezérlőt is megmutatták nekik. Sőt, annyira jól sikerült a látogatás, hogy a főszerkesztő-helyettes azt mondta, hogy várja őket gyakornokként. Tavasszal a Sztárban Sztár kamerapróbájára tekinthettünk be, mert kiderült, hogy egy volt kollégám rendezi a műsort. De voltunk korábban az M4 stúdiójában is. Emellett ott van a Befutó program, aminek a Szeged TV is a része – ma a városi TV 35 év alatti gárdája mind a volt hallgatóinkból áll, akik közt nagyon sok az egykori gyakornok.

A műsor elengedhetetlen a gyakorlati tudás megszerzéséhez

Klucsik Edit szerint a képzésnek és a magazinnak is van jövője, mert bár sokan a televíziózás végéről beszélnek, ő hisz abban, hogy ahogyan eddig a többi médium is, egy idő után a tévé is megtalálja majd a maga helyét a platformok sűrűjében. Másrészt pedig a tanszéken és a magazinnál megszerzett tudás az online világban is ugyanúgy kamatoztatható.

- Anyósülésről nem lehet megtanulni vezetni: kamerák, mikrofonok, vezérlő nélkül nem lehet megtanulni videós tartalmat előállítani, gondolva itt nemcsak a televízióra, hanem mindenféle képgyártásra. A SzemeSZTEr jövője attól is függ, hogy ha pár év múlva elmegyek nyugdíjba, akkor lesz-e olyan oktató, aki a helyemre lép és ezt felvállalja. Mert azért ez nemcsak a hallgatóknak jelent többletmunkát, hanem nekem is: minden egyes anyaggal „együtt kell élni”, én vagyok a felelős szerkesztő, tehát minden tartalom, ami kimegy, az az én felelősségem. Tehát, ha lesz, aki ezt vállalja, akkor a műsor folytatódni fog. Én remélem, hogy lesz, mert a hallgatóknak szüksége van rá. Ez nemcsak szerkesztő-riporterként, hanem operatőrként, vágóként is jó gyakorlóhely. Azt pedig öröm látni, amikor évről évre megtelik a terem azokkal, aki szemeSZTErezni szeretnének.

A műsornak gyakran része egy-egy stúdióbeszélgetés is.

A SzemeSZTErbe a kurzust felvevő hallgatók készítik az anyagokat, de állandó szerkesztőségi tagok is vannak:

Klucsik Edit – főszerkesztő

Kovács Zoltán – vezető operatőr, a tanszéki stúdió vezetője

Galambos Renáta - vezető vágó

Nagy Laura – demonstrátor (vágó)

Fazekas Levente - demonstrátor (vágó)

Nagy-Mikola Sándor - demonstrátor (operatőr)

A születésnapra elkészült új dizájn megalkotói:

hátsó sor (balról jobbra): Tömösközi Panni, Zsoldos Bálint, Fazekas Levente, Tóth Eszter

első sor (balról jobbra): Lévai Kitti, Németh Petra, Tóth Rebeka Csenge

A műsor a fent említett televíziók mellett elérhető az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék YouTube-csatornáján.

Képek forrása: Klucsik Edit

Borítókép: SzemeSZTEres hallgatók a TV2 stúdiójában