Kelemen János Kassán született, majd családjával Szegedre költözött, itt járt a Madách utcai Általános Iskolába, majd a Radnóti Miklós Gimnáziumba, és itt szerzett a József Attila Tudományegyetemen olasz-orosz szakos diplomát. Bár a filozófiai tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte, italianista szíve sokáig Szegedhez kötötte. Miután 1994-ben négy év szolgálat után leköszönt a Római Magyar Akadémia igazgatói székéből, 1995-1997 között a Szegedi Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt, 1995-1999 között pedig a szegedi olasz irodalmi doktori program vezetője és szellemi iránymutatója.

Jimmy – ahogyan a hozzá közel álló, szeretett barátok, tanítványok és kollégák hívták – gazdag szellemi örökséget hagyott hátra, amelynek két azonos súllyal és egyforma szerelemmel művelt része az analitikus és nyelvfilozófia, valamint az olasz irodalom- és szellemtörténet kutatása volt. E két tudományterületen időről időre megtalálta a közöttük hidat képező átjárókat. Bár analitikus elme volt ízig-vérig, kérlelhetetlenül racionalista okfejtései, kérdésfelvetései csakis ugyanilyen világos válaszokat vártak, ugyanakkor írásai révén egy érzékeny, a költészet intuícióira finoman rezonálni tudó értelmezőként ismertük meg. Nemzetközileg is megkerülhetetlen a Benedetto Croce életművének közvetítésében végzett munkája, amelyért 2003-ban a Premio Internazionale Benedetto Croce kitüntetést adományozták neki; értő és eredeti tolmácsolója volt az olasz gondolkodástörténet meghatározó alakjainak, különös tekintettel Giambattista Vico filozófiájára (2018-ban az olasz gondolkodás történetével foglalkozó munkáiért a Galileo Galilei-díjjal tüntették ki); számos könyvet írt a nyelvfilozófia témakörében, és elhivatott tolmácsolója volt Umberto Eco elméleti munkásságának, az olasz filológiai és hermeneutikai kutatásoknak. Filozófiai tudományos munkájáért 2007-ben Széchenyi-díjat kapott, az olasz kultúra magyarországi és a magyar kultúra olaszországi divulgációjáért pedig egy évvel később a Premio Internazionale „Rosario Rubettino” kitüntetést vehette át. Életművének elismeréseképpen 2014-ben az Olasz Köztársaság Elnöke az Olasz Csillagrenddel jutalmazta, 2016-ban Akadémiai díjat kapott.

Terjedelmében és értékében egyaránt monumentális életművének gyújtópontjában azonban mégis minden kétséget kizáróan az olasz költőóriás, az Ikrek havában lelt lelkitárs: Dante Alighieri állt. A neki szentelt megszámlálhatatlanul sok tudományos munka, tanulmány, könyv és előadás mellett Kelemen János alapítója volt a Magyar Dantisztikai Társaságnak (2004), a Dante Füzetek folyóiratnak (2006) és ő álmodta meg az ezeket életre hívó tudományos összefogást, amelynek célja az első magyar Dante-kommentár megalkotása volt. Ő maga is ezen álom megvalósításának szentelte élete utolsó két évtizedét.

Sokat elmondanak egy tudósról a számok: a publikációk, a díjak, a sikerek. De az emberről az beszél, hogy mekkora űrt hagyott maga után a szívekben. Kelemen János soha nem múló emléke, a tiszta őszinte humánussága, a másik felé való teljes odafordulása, halk beszéde, jellegzetes magyarázó kézlejtése és biztató derűt sugárzó tekintete ott lesz örökre a tanítványok és kollégák szívében.

Szívünkben megrendülten búcsúzunk tőle.

SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A borítóképen látható fotó forrása: tokold.elte.hu