borito

Radnóti-esték 2023 őszén: Mindenki rokon

Ebben a félévben négy beszélgetésben leszünk kíváncsiak arra, mit is jelent a rokonság, ha színpadra kerül, és rokoni összefonódást jelent; hogyan lesz izgalmas olvasmány és történeti forrás egy szingli naplója 1938-1939-ből; miként értelmezhetőek Nyugat-Szibériában élő nyelvrokonaik esetében a családi, nemzetségi kapcsolatok; és hogyan bontakozik ki egy nagy sikerű, mai regényben egy 1944-ben örökbe fogadott kislány története.


A Radnóti-esték minden érdeklődő számára nyitottak és díjmentesen látogathatók!

PROGRAM


A beszélgetések helyszíne:
Café Radnóti - 6722 Szeged, Egyetem utca 2. (bejárat a Göncz Árpád sétány felől)


SZEPTEMBER 27. 18:00

„kicsi az ország, mindenki rokon”: Móricz Zsigmond Rokonokja a Szegedi Nemzeti Színházban
(Szikszai Rémusszal és Szilágyi Zsófiával beszélget Jászay Tamás)


rokonok-20
Részlet a Rokonok című előadásból. (Forrás: szinhaz.szeged.hu)


Móricz Zsigmond Rokonok című regénye először 1932-ben jelent meg kötetben – szegedi színházi változatát, amelyet Vörös Róbert készített, 2023 májusában mutatták be. Kellett-e maivá változtatni a kilencvenéves regényt, vagy a családi összefonódások, a korrupció (ahogy annak idején mondták, a panama) kérdése ugyanúgy megérinti a 21. század nézőjét, mint azokat, akik a 20. században könyvben, filmen vagy regényben találkoztak a történettel? Mit jelentett Móricznak a rokonság, hogyan kerül csapdába Kopjáss, miként mutatkozik meg Magyarország, a „panamák lápvilága” – többek közt ezekről beszélget a darab rendezőjével, Szikszai Rémusszal, és a Móricz-kutató Szilágyi Zsófiával Jászay Tamás.



NOVEMBER 15. 18:00


Magányos vadász az erdőben vagy a hanti nép fia vadászik? – Egyén, család, nemzetség és nép értelmezése nyugat-szibériai nyelvrokonaink körében. Ruttkay-Miklián Eszter és Nagy Zoltán néprajzkutatókkal beszélget Sipőcz Katalin


Khanty_family
(Forrás: Merja Salo/wikipedia)


Hogyan épülnek fel és mi működteti a hanti közösségeket? Hogyan alakulnak ki az egyes személyekből a különböző szintű és kohéziójú csoportok? Mennyire határozzák meg a valós vagy mitikus rokoni szálak a családi, nemzetségi kapcsolatokat? Létezik-e hanti nép vagy inkább hanti csoportok kapcsolatáról beszélhetünk? Egyáltalán, mit jelent az, hogy hanti? Mit jelent az, hogy osztják? Mit jelent ez azoknak, akik magukat hantinak vallják? Létező kategóriák, címkék ezek vagy egyfajta tudományos kategorizáció eredménye? Ilyen és hasonló kérdéseket teszünk fel vendégeinknek, akik más-más aspektusból kutatják Nyugat-Szibériában élő nyelvrokonaink mindennapjait.



DECEMBER 6. 18:00


Egy szingli a Horthy-korban – és a családban: Kiss Zsuzsannával beszélget Baráth Katalin


konzervativfeminizmus011924_12
(Forrás: Fortepan, 1924)


Mit ér a nő, ha egyedülálló, és ha a Horthy-korban él? Hogyan zajlanak a mindennapjai? El tudja-e magát tartani? Eljár-e szórakozni? Foglalkoztatja-e a házasság gondolata? Milyen elvárásokkal fordul felé a család? És mit tesz a társadalomtörténész, ha örököl egy szinglinaplót, amit a szerzője valamiért angol nyelven vetett papírra? Kiss Zsuzsanna történész-szociológus, az ELTE TáTK Szociológiai Intézet intézetigazgatója a harmincas évekből származó rejtélyes napló örököse és közreadója már tudja a választ e kérdésekre – és a december 6-i Radnóti-esten meg is osztja velünk őket.



DECEMBER 13. 18:00


„Négyéves koráig elfelejt mindent” Tompa Andreával Sokszor nem halunk meg című regényéről beszélget Szajbély Mihály


article
Tompa Andrea legújabb kötetével. (Forrás: Facebook/Jelenkor Kiadó)


Tompa Andrea ötödik regényében egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza csecsemő kislányát – hogy aztán soha ne térhessen hozzá többé vissza. 1944-ben járunk, ekkor kezdődik meg a gettósítás – a lány történetét aztán 1992-ig követjük. Mit jelent a rokonság akkor, ha valakit örökbe fogadtak? Hogyan kérdezhet rá valaki arra ebben a helyzetben, ki is ő valójában? Miként mutatkozik meg a történelem az egyén és család perspektívájából? És, ahogy a regény egyik kritikusa, Melhardt Gergő feltette a kérdést: „van-e nyelv az atipikusnak számító – ám igen gyakori – családmodellek tapasztalatainak kifejezésére?” Ezekről és sok minden másról, színházról, többszörös kisebbségi állapotról, a gonoszról kérdezi Tompa Andreát Szajbély Mihály.



A Radnóti-estekről:

A Radnóti-estek 2022-ben vette kezdetét eredetileg azzal a céllal, hogy az irodalomkedvelőknek színvonalas előadásokkal, találkozási helyszínnel szolgáljon. Ez az idő előrehaladtával átalakult: ma már egy adott téma köré csoportosítva hívunk meg vendégelőadókat, akik saját tudományterületeket képviselve fejtik ki véleményüket egy-egy kapcsolódó, remélhetőleg izgalmas kérdés kapcsán - mindazonáltal az irodalom mindmáig sokszor megjelenik beszélgetéseink gerinceként. A rendezvényeknek a Café Radnóti, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületében található, irodalmi tematikájú kávézó ad otthont.


A rendezvényeken későbbi felhasználás céljával kép- és hangfelvétel készül!


Szeretettel várunk idén ősszel is minden érdeklődőt!

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_6

A THE Impact Rankings elnevezésű fenntarthatósági rangsort az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok (SDG) mentén készíti el évről-évre a Times Higher Education. A 2024. június 12-én megjelent friss rangsorban a Szegedi Tudományegyetem a 43. helyen végzett a „Béke, igazság és erős intézmények” tematikus listán. Emellett több más alkategóriában is nagyot lépett előre az SZTE, de javított az összesített rangsorban is: felkerült a 301-400. helyre, ezzel megosztott első helyen végzett Magyarországon.