Ami a török háborúk mögött van – Kémek

Időpont: 10:30 – 10:50

Terem: Magyar Történeti Szeminárum

Előadó: Szabados János

A török kor jelentős hányada nem háborúkkal telt, hanem a béke megőrzésére való törekvéssel. Így a 17. században az 1606 és 1663 közötti időszak is zömében ennek szellemében telt. Ez az időszak remek lehetőséget biztosított az ún. renegátok számára, akik legtöbbször fogolyként török kézre kerülve áttértek az iszlámra, és nyelvtudásukat kamatoztatva, például a mindenkori budai pasát szolgálva, kémkedésre adták a fejüket. Előadásomban egy bécsi születésű, magyarul is tudó, és a 17. század közepi végvidéki hírszerzés terén fontos szerepbe kerülő renegátot mutatok be. Az Alexander Fischer néven született, Hüszejn csausz nevet felvett, és Hans Caspar álnéven jelentő kém ugyanis kapcsolatban állt az Udvari Haditanács tisztviselőivel, a Magyar Királyság politikai elitjével és olykor az erdélyi fejedelmekkel is. Titkos jelentései megfelelő forráskritika alkalmazása mellett egyedi forrásai a korabeli végvidéknek, amelyekben a korabeli hétköznapok mozzanatai is megelevenednek.

Ami a török háborúk mögött van – Tolmácsok

Időpont: 11:00 – 11:20

Terem: Magyar Történeti Szeminárum

Előadó: Tóth Hajnalka

Magyarország török kori története sokkal több, mint háborúk és pártoskodás története. Két kultúra határán, egy többnyelvű világban megkerülhetetlen szerep jutott a hivatalos tolmácsoknak is. Nem voltak katonák, mégis gyakran életük kockáztatásával szolgálták és tartották fenn az államgépezeteket. Előadásomban egyrészt Johann Adam Lachowitz Habsburg udvari tolmács és Temesvári Oszmán aga díváni tolmács pályafutásán keresztül mutatom be, hogy miképpen válhatott valaki tolmáccsá a kora újkorban a keresztény, illetve az oszmán oldalon, továbbá, hogy a tolmácsok munkája milyen előnyökkel és hátrányokkal járt, egyáltalán tolmácsnak lenni presztízsszakmának számított-e, illetve hogy csak tolmácsoltak-e, és milyen előrelépési lehetőségeik lehettek. Másrészt bemutatom azokat a forrásokat, amelyeknek segítségével történészként képesek vagyunk a fenti életutakat rekonstruálni.

A marathóni futó és társai – a görög történelem legendái

Időpont: 11:30 – 11:50

Terem: Magyar Történeti Szeminárum

Előadó: Illés Imre Áron

Az elmúlt korok eseményeiről számos történet örvend közismertségnek az átlagemberek körében is. A „minióra” során azt vizsgáljuk meg, hogy a görög történelem néhány sorsfordító eseményével kapcsolatos híres történet mennyiben tekinthető forrásokkal is alátámasztott történeti ténynek, és mennyben csak a későbbi korok képzelete által kiszínezett legendának.

Dzsingisz kán és a nők

Időpont: 12:00 – 12:20

Terem: Magyar Történeti Szeminárum

Előadó: Kovács Szilvia

A világtörténelem területileg összefüggő legnagyobb birodalmát Dzsingisz kán alapította. Az apa nélkül felnövő Dzsingisz kán életében meghatározó szerepet játszottak családja nőtagjai. A „minióra” során a fennmaradt források alapján édesanyja, Höelün szerepét és jelentőségét elemezzük a Világhódító „karrierjében”.

Tudj meg többet a szervezőről és a szakról itt!