A kurzus címe: A nyelvtudomány irányzatai
Az óra helye: Mars tér 20. - II. emelet, Általános nyelvészeti tárgyaló
Az óra időpontja: kedd, 8:00–9:30
Az oktató neve és beosztása: prof. dr. Németh T. Enikő tanszékvezető egyetemi tanár
Az oktató tanszéke: Általános Nyelvészeti Tanszék
Az oktató elérhetősége: nemethen@hung.u-szeged.hu
A kurzus rövid leírása:
A nyelvtudomány irányzatai kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvtudomány fejlődésének tendenciáival, az önálló nyelvtudomány kialakulásához vezető úttal, a nyelvleírás módszereivel, elméleteivel, a nyelvtudomány adatkezelésének és elméletalkotásának fejlődésével. A lexikális tananyag elsajátíttatása mellett különösen nagy hangsúlyt fektet a kurzus az összefüggések, a fejlődési tendenciák megmutatására, képessé téve a hallgatókat a nyelvtudomány különböző megközelítéseinek az értékelésére, önálló kritikai attitűd kialakítására, autonóm vélemény megfogalmazására.
Részletes, hetekre bontott tematika:
- Bevezetés. A tematika megbeszélése. A nyelvtudomány története írásának módszertani kérdései.
- Az ókori görögök nyelvbölcselete: a physis-thesis-vita és az analógia-anomália-vita. A görög filozófusok és a nyelv konkrét kérdései, a görög grammatikák.
- A rómaiak nyelvről való gondolkodása, retorikák és grammatikák.
- A középkor nyelvtudománya. A középkori grammatika a XI. század végéig, ill. a XII. századtól. A középkor legjelentősebb nyelvtanai: spekulatív és modista nyelvtan. A filozófiai univerzália-vita. Latin és vulgáris nyelvtanok.
- A reneszánsz, a humanizmus és a XVII. sz. nyelvtudománya. Bacon és Descartes.
- A Port Royal nyelvtana és hatása.
- Az összehasonlító és a történeti nyelvtudomány előzményei: Leibniz, Herder és a Schlegel-fivérek.
- Humboldt és hatása. Az összehasonlító nyelvészet kezdetei: Sajnovics, Gyarmathi és Rask.
- A szanszkrit felfedezése és az óind grammatika. A XIX. sz. elejének összehasonlító és történeti nyelvészete: Bopp, Grimm, Révai és Schleicher.
- Az újgrammatikus iskola.
- A modern nyelvtudomány kezdetei: Baudouin de Courtenay és Ferdinand de Saussure.
- A strukturalizmus: a prágai, a koppenhágai és az amerikai iskolák.
- A generatív nyelvtan.
- Chomsky és Saussure nézeteinek hasonlósága és különbsége.
Kötelező olvasmányok:
- Andor József 2004. A Mester és performanciája: Interjú Noam Chomskyval. Alkalmazott Nyelvtudomány 4: 91–109.
- Chomsky, Noam 2004. A biolingvisztika és az emberi minőség. Előadás a Magyar Tudományos Akadémián, 2004. május 17. Fordította: Siptár Péter. Magyar Tudomány 111: 1354–1366.
- Németh T. Enikő 2006. Saussure és Chomsky: az „azonos” nézetek különbözősége. Magyar Nyelv 102: 420–430.
Ajánlott olvasmányok:
- Antal László (szerk.) 1981, 1982, 1983, Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény. I. A prágai iskola II. Az amerikai strukturalisták III. A genfi iskola IV. A koppenhágai iskola. Tankönyvkiadó, Budapest.
- Apreszján, J.D. 1971. A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszerei. Gondolat, Budapest, 13–83.
- Chomsky, Noam 1985. Generatív grammatika. Európa Könyvkiadó, Budapest.
- Kelemen János 2006. A nyelv fogalma Saussure előtt és után. Magyar Nyelv 102: 391–400.
- Saussure, Ferdinand de 1967. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Budapest.
