Forgács Tamás előadása keddenként 12:00-tól az Egyetem utcai épületben.
A kurzus címe: Jelentéstan és frazeológia
Az óra helye: Mészöly Gedeon szeminárium (Egyetem u. 2., 2. emelet)
Az óra időpontja: keddenként 12:00–13:30
Az első óra időpontja: 2026. február 10.
Az oktató neve és beosztása: Dr. Forgács Tamás egyetemi tanár
Az oktató tanszéke: Magyar Nyelvészeti Tanszék
Az oktató elérhetősége: forgacs@hung.u-szeged.hu
A kurzus rövid leírása:
A kurzus célja egyrészt, hogy bevezesse a hallgatókat a jelentéstan alapfogalmaiba, bemutassa a jelentésfajtákat, különös tekintettel a lexikológiai jelentés különböző típusaira, valamint tárgyalja a jelentés történeti változásait. A félév második felében az előadás a frazeológiai kapcsolatok sajátságainak és típusainak bemutatásával, valamint keletkezésük és variabilitásuk kérdéseinek feltárásával foglalkozik.
Részletes, hetekre bontott tematika:
Főbb témakörök:
Jelentéstan
1. A jelentéstan fogalma: szemantika és szemiotika.
2. A jelekről általában. A jelek klasszifikációja: ikon, index, szimbólum.
3. A szemantika kapcsolata más tudományokkal.
4. A szemantika történeti fejlődésének vázlata.
5. A jelentés különböző felfogásai.
6. Az izolált jelek jelentéstípusai G. Leech és Károly Sándor nyomán.
7. A lexikológiai jelentés alosztályai a hangalak és jelentés összefüggései alapján.
8. A toldalékmorfémák jelentésaspektusai.
9. Motivált és motiválatlan szavak.
10. A jelentésváltozás okai, típusai. A jelentésbővülés és -szűkülés, a jelentésmegoszlás és -elkülönülés. A névátvitel és a jelentésátvitel.
11. A nyelvi tabu, típusai, kifejezőeszközei.
Frazeológia
Főbb témakörök:
1. A frazeológiai egységek meghatározásának nehézségei.
2. A frazeológiai egységek osztályozása (a kommunikációs funkciók alapján; szintaktikai viselkedésük alapján; a kifejezések szófaji értéke alapján; szemantikai viselkedésük alapján; szerkezeti-szemantikai keverékosztályozás).
3. A közmondások
4. A frazeológiai egységek jelentésviszonyai (frazeológiai sorok; frazeológiai szinonimák; frazeológiai antonimák; frazeológiai tematikus csoportok)
5. A lexikalizálódási folyamat faktorai a frazeológiai egységekben
6. A frazeológiai egységek életkora és hagyományozódása
7. Frazeológiai egységek kontrasztív vizsgálata (ekvivalenciatípusok)
Ajánlott olvasmányok:
- Antal László 1978: A jelentés világa. Magvető Kiadó. Budapest.
- A. Jászó Anna 2004: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest. 477-520.
- Gecső Tamás (szerk.) 2000: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
- Gombocz Zoltán 1997: Jelentéstan és nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó. Budapest.
- Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Kiadó. Budapest.
- Károly Sándor 1970: Általános és magyar jelentéstan. Akadémiai Kiadó. Budapest.
- Kiefer Ferenc é. n. [2000]: Jelentéselmélet. Corvina. Budapest.
- Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006: Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 175-221.
- Pethő József: Jelentéstan. Tankönyv a BA-képzés számára. PDF. Letölthető.
- Pusztai Ferenc 2003: Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő– Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest. 851–893.
- Szende Tamás 1996: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Corvinus Kiadó. Budapest.
- Forgács Tamás: Bevezetés a frazeológiába. Tinta Könyvkiadó. Budapest 2007.
- Juhász József: A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína, in Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből, Tankönyvkiadó. 1980. Budapest, 79-97.
